Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. február lett volna, ám ez Izsó hirtelen halála miatt nem valósulhatott meg. Az alkotás gipszmintáját 120 éve őrzi a Gömör-kishonti Múzeum. Idén rimaszombati polgárok és civil szervezetek kezdeményezésére határozat született, amely szerint Izsó Miklós nagyszerű alkotását Rimaszombat közönsége bronzba önteti és ez év március 15-én felállíttatja. Már sikerült hivatalosan elintézni a mintalevételt és a levett forma határon való átszállításával kapcsolatos formalitásokat. A szoborbizottság az elképzelések szerint a szlovák és a magyar államfőt kívánja meghívni az ünnepélyes leleplezésre. —Sepsén (Baranyai-háromszög) 1942-ben állították fel a turulmadarat. Minden magyar településen állítottak akkoriban turulos emlékműveket, van, ahol megőrizték őket, van, ahol már teljesen feledésbe merültek. A monda szerint a honfoglalás előtti időkben a magyarok fejedelme turulról álmodott, majd nem sokkal utána valóban megjelent egy ilyen madár. Az álom hatása alatt levő őseink felkerekedtek, és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd amikor újra megjelent, újra követték minden népükkel együtt. így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére, ahol is végleg eltűnt szemük elől a madár, végleg le is telepedtek, és máig is itt él a magyarság, a Kárpát-medencében. 1945-ben a jugoszláv partizánok majdnem teljesen megsemmisítették a semsei emlékművet. Azóta nem foglalkozott senki az emlékművel, (ezt a rendszer nem is tette lehetővé. Az új szobrot Fábos György képzőművész készítette, eredetijétől annyiban tér el, hogy porcelán helyett most bronzba öntötték. A szobor már Sepsén van, és fel is állították eredeti helyére. Hivatalosan még nem adták át a szobrot. Avatását március 15-re tervezik, amikor is egy nagyobb ünnepség keretein belül, ünnepélyesen felszentelik. A község lakói az ünnepségre haza várják a külföldre szakadt sepseieket is.--A lendvai Magyar Művelődési Intézet az “Egy évtizede a magyar kultúra szolgálatában a Mura mentén és a Kárpát-medencében” című rendezvénysorozattal a múlt év novemberében ünnepelte meg megalapításának 10. évfordulóját. A jubileum alkalmából kulturális műsort szerveztek a lendvai moziteremben, amelyben a muravidéki népdalkörök válogatott csoportja, a Versmondó Stúdió, Gyurica Ilona népdalénekes, a Doronaki Nótázók és a Muravidéki Néptánc csoport mutatkozott be, az intézet ünnepi ülésén pedig számos bel- és külföldi vendég tisztelte meg jelenlétével a vendéglátókat. Az Elizabeta szálló tanácstermében pedig magyarországi, felvidéki, erdélyi, délvidéki, horvátországi és muravidéki szervezetek és intézmények képviselői mondták el tapasztalataikat, és fogalmazták meg gondjaikat.--Templom szentelési hálaadó istentiszteletre került sor az ungvári járási Szalókán. E kis református közösségnek két év alatt sikerült gyönyörűen felújítani kétszáz évesnél is öregebb templomát. A templomban egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, sokan a falakon kívül, hangszóróból hallgathatták csak Balogh Antal helyi lelkipásztor köszöntő szavait, aki Isten áldását kérte mindazokra, akik anyagi vagy fizikai áldozatot hoztak a templom felújításáért. 1793- ban építették a jelenlegi, árvizeknek is ellenálló templomot. Külön említést érdemel az épület festett, kazettás mennyezete, amely 1794-ben készült el. Az ünnepségen jelen voltak az Ungi Egyházmegye lelkészei és világi vezetői, akik mindnyájan igével köszöntötték az ünneplő gyülekezetét. A hálaadó istentisztelet közös énekléssel és áldásosztással zárult.--Nagy sikerrel lépett fel a kijevi közönség előtt a Beregszászi Illyés Gzula Magyar Nemzeti Színház. A társulat Juhász Ferenc “A szarvassá változott fiú” címú színművét mutatta be. Az alőadást - amelyen resztvettek a Magyarok Kijevi Egyesületének tagjai, s képviseltette magát a magyar nagykövetség is - a Kijevi Barlangkolostor kiállítótermében rendezték meg.--’’Maradnak az igazak” cmmel Wass Albert erdélyi ró életművéről tartott előadássorozatot a bánsági szórvámnytelepüléseken a budapesti Simó József. A székely származású, Budapesten élő építészmérnök - aki a nagy író személyes ismerője volt - eddig több mint 160 előadáson szólt Wass Albertról. Sándoregy- házán, Székelykevén, Hertelendyfalván majd pedig Nagybecskereken, a Művelődési Egyesület nagytermében telt ház előtt adott ízelítőt az erdélyi író életművéről. Wass Albert Erdély szülötte, szinte végigélte a XX. századot. Az előadó a több mint kétórás esten végig kísérte Wass Albert életútját, felvillantotta az életmű sok szép lirai és prózai részletét, hogy mindezek fényében világosan álljon a hallgatóság előtt a csoda egyszerű titka: az író az élő, gyönyörű magyar nyelven szól, olvasmányosan ismerteti meg a magyar történelem nagy eseményeit, erősíti a hitet, és mindezzel az anyanyelv és a keresztény értékrend megőrzésének ügyét szolgálja. —Die Presse - Elegük van az EU-diplomatáknak a brüsszeli bűnözésből - íija a vezető osztrák lap. Rablások, betörések, lopások és autófeltörések: mindennapos panaszok Brüsszelben.
