Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

2004. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA LVII. rész —1522. Június-augusztus. Szapolyai János erdélyi vajda Havasalföldén megveri a vajdaságot megszállva tartó Mehmed szilisztriai béget: ezt követően meg­ostromolja Nikápolyt és Sistovot, Radu személyében magyarbarát vajdát ültet a trónra. Radu azonban ve­reséget szenved a török csapatoktól és ismét Erdélybe menekül. —Augusztus 10. Báthori István nádor e napra részleges országgyűlést hív össze Budára. (Augusztus 28 : az országgyűlés berekesztése: fö feladata a nürn­bergi birodalmi gyűlésre küldendő magyar követek kijelölése.) —Augusztus 22. Főúri liga alakul a II. Lajos király távollétében az országot irányító másik főúri csoport, Báthori István nádor, Szapolyai János erdélyi vajda és társai ellen. (Nevesebb tagjai: Várday Ferenc erdélyi, Perényi Ferenc váradi püspök, Drágffy János tárnok­mester, Báthori András, Pálóczi Antal, Perényi Péter és Ráskai Gáspár.) —Az év nyarán német birodalmi és osztrák csapa­tok érkeznek Horvátországba.-Október 15. Radu vajda és Szapolyai János er­délyi vajda ismét Havasalföldre nyomul. A rucári és a dridui csatában legyőzik a törököket. Ismét Radu a havasalföldi vajda. —Az év folyamán az 1521. novemberi ország­gyűlésen megszavazott adónak csak mintegy 1/10-e folyik be. — Selmecbányán 43 bányaüzem, 5-5 kohó és zúzómalom összesen 918 munkást foglalkoztat. — 77 szegedi polgárnak van szőlőbirtoka a szerémségi szőlőhegyekben. - Adrianus Wolphardus gyulafehér­vári kanonok Janus Pannonius műveiből három kötet­ben válogatást ad ki Bolognában. — Mejelennek az első magyarországi tanulók a lutheri befolyás alatt álló wittenbergi egyetemen. —1523. február 4. VI. Hadrán pápa megerősíti Tö­möri Pál ferences szerzetes kalocsai érsek kinevezését. —Március. Báli nándorfehérvári bég hadai sikerte­lenül próbálkoznak Pétervárad ostromával. —Április 24. Országgyűlés kezdődik Budán. (Befe­jeződik május 29. előtt.) A király leváltja Báthori István nádort. Rendelkezik a végvidék védelmének megerősítéséről s Tömöri Pál kalocsai érseket kinevezi alsó-magyarországi főkapitánnyá. Főbb törvénycik­kek: 2-9., 23-26.: szabályozza a kivetett adók be­szedését és felhasználását:: 19-21.: intézkedik a tábor- baszállás módjáról: 42., 44-45.: rendelkezik az egy­háziak és a vármegyei nemesek katonáskodásának módjáról: 52.: a parasztháború óta elszökött vagy el­hurcolt jobbágyokat vissza kell adni: 54.: a luthe­ránusokat és azok pártfogóit fő- és jószágvesztéssel kell sújtani: 58.: állatot csak külföldi kereskedők vi­hetnek ki az országból. —Április 25. A török hadak ismét elözönlik Havas­alföldet. Radu vajda Magyarországra menekül. —Május 9. után. Mária királyné (főként más nagy- birtokosok “famíliájának” rovására, kivált köznemesi vezetőkből) megszervezi a maga “famíliáját”. —Május 25. Remete Szent Pál fejereklyéjét Buda várából nagy körmenet élén a budaszentlőrinci pálos anyakolostorba szállítják. (Az ereklyét II.Lajos hozta Prágából Budára.) —Május végén Tömöri Pál kalocsai érsek, alsó-ma- gyarországi főkapitány mintegy 10 ezer ember élén megindul Budáról a Délvidékre. —Augusztur 6-7. Tömöri Pál serege a végvidéki fő­úri bandériumokkal együtt (a betegeskedő Tömörít helyettesítő Bárdy István vezetésével) a Nagyola- szi-Rednek-Szávaszentdemeter háromszögben, három ütközetben szétveri Ferhád ruméliai pasa és Báli nán­dorfehérvári bég szerémséget pusztító hadait: meg­semmisíti az átkelésüket biztosító szávai flotillát (Egy­korú források szerint a török vesztesége 7 ezer, a ma­gyaroké hatszáz fö. —Szeptember 15. II. Lajos Nándorfehérvár 1521. évi elvesztése miatt jószágvesztéssel sújtja Hédervári Ferenc bánt. —Szeptember. Tömöri Pál hozzákezd az 1521-ben széthullott magyar végvárrendszer és a dunai naszá­dos flotta újjászervezéséhez. —Az év folyamán egy kimutatás szerint a kincstár ez évi bevétele (az országgyűlés által megszavazott hadiadó nélkül) 189.709, kiadása pedig 237.331 Ft. —1523—1526. A bécsi egyetemet végzett Apáti Ferenc dunántúli nemes megírja magyar nyelvű Canti leniáját. (Verse a köznemesség és a polgárság kivételével szatirikus igényű körképet ad a Mohács előtti magyar társadalomról. Bírálja a főurakat a török elleni harc elhanyagolása miatt, a papság különféle rétegeit életmódjukért, elítélően szól a jobbágyokról.) —1524. január 11. Nümbergben megkezdődik a

Next

/
Thumbnails
Contents