Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. november A német megszállás után csináltak a kommunisták egy elszámoltatást: gondoljunk csak a hírhedt igazolóbizottságokra. A rendszerváltás után nem működtettek semmiféle igazolóbizottságot! A gyilkos pribékek, a hazaárulók, az ország kirablói máig köztünk élik életüket jómódban, ha meg nem haltak, ágyban, párnák közt. A rendszerváltás után eddig még mindegyik kormány megbukott. Mindegyikkel elégedetlen volt a nép. Meg lehet kockáztatni a feltevést, hogy a bukások amiatt is voltak, hogy a kormányok nem álltak a nép elé világos számvetéssel, tiszta becsületes elszámolással. Helyes volt-e a nép döntése, amikor megbuktatta az MDF-kormányt és a következő kormányokat is, sorra, mind? Ezzel a kérdéssel most nem akarunk foglalkozni. Egy ezzel szoros kapcsolatban álló tényre azonban fel kell hívni a figyelmet. Bukása után egyik bukott kormány, egyik bukott párt sem végzett őszinte számvetést, nem elemezte ki bukásának okait! A bukott vezetők sem vonták le a saját személyükre vonatkozó következtetéseket... Az elszámolás, a leltár elsődlegesen gazdasági fogalom, de hasonlatos hozzá a lelkiismeretvizsgálat. Erről szándékosan nem beszéltünk. Azért, mert olyan vezetőkkel kapcsolatban, akiknek eszükbe sem jut leltárt készíteni, nekünk eszünkbe sem jut, hogy lenne az ilyeneknek lelki-ismerete, ami pedig feltétele a lelkiismeret vizsgálatá-nak... Visszatérve a gazdasági-társadalmi-politikai elszámolásra, leltárra, azt gondolhatnánk, hogy politikusoktól az ilyesmi nem követelhető. Ez azonban nem így van! Dr. Antall történelemtanár volt, és a marxista történelem, amit Dr. Antalinak is tanítania kellett, a gazdasági hatalom köré épül. Fő kérdése, hogy a javak és a termelőeszközök mikor hol, kinek a kezében vannak. Dr. Antall tehát tisztában volt e kérdés fontosságával. Dr. Horn kandidátus, a közgazdaságtudományok doktora (legalább is az első választások után kiadott ismertető szerint), tehát rendelkezik gazdasági alapismeretekkel, márcsak azért is, mert ilyen jellegű képzésben részesült a Szovjetúnióban. Dr. Orbán jogi doktor ugyan, de 1 évig tanulmányozta a liberalizmust Angliában, és így tudnia kell, hogy a példakép angolok akár munkáspártiak, akár konzervatívok, akár liberálisak, az elszámolás kérdésében egyikük sem liberális. Dr. Medgyessy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem eminense volt. Közgazdász, Kádár alatt miniszterelnökhelyettes, pénzügyminiszter. Tehát ő is tudja, mi fán terem és mire való a leltár, az elszámolás, a „mérleg”... Az sem árt, ha egy pillanatra előkotoijuk az SZDSZ-nek azóta a történelem szemétdombjára került „Demokratikus Chartáját”. Ebben reffénszerűen ismételt szólam kisére- tében hosszan fejtegetik, hogy mikor lesz demokrácia. Érdekes, hogy az SZDSZ miért nem jött rá sem akkor, sem azóta, hogy a bőbeszédű „Charta” egy mondatban is összefoglalható: demokrácia addig nem lesz, amíg nem lesz rendes, hiteles, rendszeres elszámolás, az egész társadalomra kiterjedő leltár. Kérem az Olvasót, ha valaki megtalálná valamelyik magyarországi párt programjában, hogy tűzzel-vassal harcol az elszámolásért, a leltárért, akkor minél előbb közölje azt a nyilvánossággal, mert akkor lenne legalább egy párt, melyre nyugodtan szavazhatna a magyar nép. Az elszámolás kérdését természetesen nem lehet és nem is szabad oly röviden elintézni, ahogy mi most tettük. Soraink célja nem is az elintézés, hanem az elintézés sürgetése és tiltakozás az elszámolásnak most már rendszeres el sikkasztása ellen. Dr. Hasznos Miklós Budapest Szobor? Nyet! Pilhál György Azért jó lenne, ha nem mennénk el szó nélkül amellett, hogy a Fővárosi Közgyűlés újfent elvetette Wass Albert szobrának felállítását Budapesten. Csak annak mondom, aki nem tudná (merthogy nem tanították a mi időnkben), Wass Albert a huszadik század egyik legjobb magyar írója, költője volt, és erről csak azért nem tudunk, mert munkássága idején cenzorok működtek az országban. Révai, Aczél, Lakatos Ernő, Lendvai Ildikó... Wass Albert gondolata (amint Márai Sándoré sem) el sem juthatott a nyomdagépig. Indexen volt. Véleménye volt a kommunizmusról (nem túl hízelgő), a megcsonkított Erdélyről, és képes volt arra, hogy könnyet ejtsen a hazáról. Tette mindezt az irodalom legszebb eszköztárával, ha beleolvasol, beleborzongsz a gondolataiba. Magával ránt a stílusa, a tartása. Wass Albert gróf volt, de soha, egyetlen művében sem kérkedett a származásával. Ott ült a népével együtt a mezőségi kunyhóban, ahol esténként kukoricát morzsolnak a fejkendős nénikék, béka kuruttyol, tücsök cirpel, a távolban meg harang szól... Nem reklámként, de mindenkinek mondom: olvasson bele a Wass-kötetekbe, érezni fogja, hol van a talppont, hol, mitől válik az ember hitelessé, és kiért kell könnyet ejtenünk. Balaton-parti kisvárosunk már felállította Wass Albert- szobrát, ők a főváros előtt járnak szellemben - itt nem lesz Wass Albert-szobor. Ez Demszky városa, a vakoké, nagyothallóké, akikhez nem jut el az igaz ember igaz szava, már csak azért sem, mert itt Demszkyék ülnek a trónon, akik Sztálin díszpolgárságára biccentettek. A nemzetből kikergetett Wass Albertnek pedig ajtót mutattak. De eljő majd az igazság órája. Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését!
