Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. május HATÁRON INNEN, HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből ** Tempfli József nagyváradi püspök a vele készült beszélgetésben beszámolt arról, hogy az egyházmegyében 52 a betöltött plébániák száma; valamennyi plébánián áldozópap, plébános törődik a hívekkel, de ehhez a számhoz hozzá kell adni az oldallagos plébániákat, a mára filiákká zsugorodott közösségeket. Ezek megtartása a jövő papképzése miatt mindennél fontosabb. Tavaly négy papszentelésre került sor. Idén is négy új lelkipásztora lesz az egyházmegyének, a jelenleg tanuló 14 teológusból ennyien fejezik be tanulmányaikat. További öt pap külföldön munkálkodik, többen doktorátusukat készítik. Az elmúlt év eredményei közé tartozik például a margittai új templom. A Kőrösvidéki Múzeumtól visszaszerzett hét terem a mindent újrakezdést jelenti. Eddig közel 3 milliárd lejt költöttek a kápolna és a helyiségek felújítására, lévén, hogy teljesen elhanyagolt állapotban adták át ezeket. Papíron tizenegy ingatlant kapott vissza az egyházmegye, telekkönyvileg viszont csupán négyet, a többi egyelőre csak gondot okoz. Felajánlották, hogy a fizetendő lakbér elengedése fejében biztosítsák az épület fenntartását. A városi járványkórház vezetősége azonban nem hajlandó erre. /Vasárnap (Kolozsvár). Az eddigi legszínvonalasabb ünnepi megnyitóval vette kezdetét február 7-én este a tordai művelődési otthonban a Tordai Művelődési Napok harmadik alkalommal megszervezett színes rendezvénysorozata. A helyi közösség és a Művelődési Egyesület három évvel ezelőtt kezdeményezett azon elképzelése valósult meg, hogy a tél folyamán egy összefüggő ismeretteijesztő rendezvénysorozatot szervezzen a polgároknak, s ezzel némi újdonságot, változatosságot vigyen a falusi élet egyhangúságába. A szervezők kezdetben kicsit kételkedtek a rendezvény sikerességében, de az már első alkalommal igazolta létjogosultságát, mert bebizonyosodott, hogy a művelődést kedvelő és igénylő tordaiak számára a szórványban is szükséges a kultúra, a hagyományok és az anyanyelv ápolása. A lelkes szervezők a nehéz gazdasági helyzetben, nagy erőfeszítések árán, de tovább tudják vinni, sőt szinte minden évben újabb, színvonalasabb műsorral képesek gazdagítani az egész Bánságban igen jelentősnek minősülő művelődési megmozdulást. A több mint két hónapig tartó rendezvénysorozaton a helybeliek mellett számos környékbeli művelődési egyesület színjátszói, táncosai, énekesei és zenekarai lépnek fel. Könyvbemutatók, szakelőadások, a termelők számára kiállítások, szórakoztató, vidám, tarka műsor-összeállítások váltják egymást. Vajdaságban 1956-tól folyamatos a népszaporulat csökkenése. 1989-től az elhunytak száma folyamatosan meghaladja az újszülöttekét. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor már századunk harmadik évtizedében évi egy százalékkal fog csökkenni a lakosság száma, azaz hetven év múlva Vajdaságban már csak fele annyian lesznek, mint most — derül ki a Tartományi Demográfiai Titkárságnak a legutóbbi népszámlálási adatok alapján készített elemzéséből. Az adatok arra utalnak, hogy Japán, Olaszország, Svájc, Németország, Svédország, Finnország, Bulgária, Belgium és Görögország után a tartomány lakosságának folyamatos elöregedését figyelembe véve Szerbia világviszonylatban is az idősek országának számít. Vajdaság 7 körzetében az átlagos életkor 39,1-40,5 év. A 20 évnél fiatalabbak a lakosság 22 %-át képezik. A legnagyobb arányú visszaesést százalékban kifejezve Bácstopolyán (-6,9), Petrőcön (-6,2), Begaszentgyörgyön (-9,5), Magyarcsemyén (-8,8), Csókán (-8,9), Törökkanizsán (-8,5), Zichyfalván (-9,2), Magyarkanizsán (-6,8), Zentán (-6,0), Szabadkán (-5,6) és Adán (-7,1) tartják számon. Másfél évvel ezelőtt Szerbiában életbe lépett a gyermekes családok anyagi támogatásáról szóló törvény abból a célból, hogy serkentse a természetes szaporulatot a köztársaságban. Az intézkedés keretében bevezették az úgynevezett családi pótlékot, amivel a többgyermekes szülőket támogatták. Ezzel azonban számos korábbi támogatás az önkormányzatokra lett átruházva. /Magyar Szó (Újvidék), ^ Csortán Ferenc, a román Művelődési és Kultuszminisztérium tanácsosa tartott előadást a Romániában élő kisebbségekről Marosvásárhelyen. Romániában húsz kisebbségi csoport van. A nem hivatalos adatok szerint az ország lakosságának húsz százalékát kitevő cigányság (hivatalosan félmillióan vannak) elenyésző része beszéli valamelyik roma dialektust. A harmadik legnépesebb kisebbséget ma már nem a szászok, hanem az ukránok teszik ki, akik ruszinoknak, rusznak nevezik magukat. Több mint 50 bánsági faluban él ukrán lakosság, ebből tizenegyben többséginek számítanak. Mintegy hatvanezres a lélekszámúk, öt szervezetük van. A lipovánok a Duna-deltában élnek, lélekszámúk 40-50 ezer fő. Oroszok, archaikus orosz nyelvet beszélnek. A bolgárok Iasi megyében élnek, pár ezren vannak, érdekesség, hogy latin betűt használnak, és római katolikusok. A lengyelek tízezernél kevesebben vannak. A romániai tatárok lélekszáma harminc—negyvenezerre, a törököké tízezerre tehető, Dobrudzsában, Bukarestben
