Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 2003. április SORSDÖNTŐ ESZTENDŐ VÁR A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGRA Mit tehet a magyar gazda annak érdekében, hogy valóban ne legyen számára erőszak a disznótor? Amit a magunk erejével elérünk, abból gazdálkodhatunk, amikor jövőre ránk szakad az uniós csatlakozás. Akinek ebben az évben nem sikerül a felkészülés, nem biztos, hogy túléli a következő esztendőket. Miközben a startpisztoly már lövésre kész, és pillanatokon belül elindul az uniós verseny, változatlanul piaci és megélhetési gondok gyötrik a hazai mezőgazdasági termelőket. Épp azok vannak a legnagyobb bajban, akiknek amugysem igazán kedvez majd a csatlakozás. Közéjük tartoznak a seréstenyésztők. A földművelésügyi minisztérium munkatársai által összeállított legffisebb területi jelentés szerint szinte mindegyik megyében csökken a hízók száma. Elsősorban azért, mert a tartósan alacsony felvásárlási árak miatt egyre többen számolják fel állományukat. Olyannyira visszaesett a hízlalási kedv, hogy a kilónként 250-350 forintért kínált választási malacokra gyakorlatilag nincs vevő. A másik, uniós tagországokban nem túlzottan támogatott ágazat a baromfitenyésztés. A minisztériumi jelentés szerint elsősorban a brojlercsirkét nevelők helyzete romlott. A felmérések itt is a felvásárlási árak visszaeséséről számolnak be, néha a kilónként 165 forintos, rendkívül alacsony áron is kénytelenek túladni az árun a termelők. Sokan szüntetik be tevékenységüket, nem fogadnak naposcsibét. A kicsiny, néhány tehenet tartó gazdaságok is sorra zárják be kapuikat. A felvásárlók az ötszáz liternél kisebb tejmennyiséget általában már nem veszik át. Az ennél nagyobb meny- nyiséget is csak akkor szállítják el, ha a tej igazoltan eléri legalább az első osztályú, de leginkább az extra minőséget. A magyar mezőgazdaságban - kormányoktól és miniszterektől függetlenül - az elmúlt években is gyakran követték egymást a rövidebb-hosszabb ideig tartó piaci zavarok. Most azonban a közelgő uniós csatlakozás előtt, már megengedhetetlen az, hogy a termelők egy- egy csoportja - különösen a kiszolgáltatottabb ágazatokban -, ilyen bajba legyenek. Az agrártárca vezetője jogi szabályozással próbál véget vetni a felvásárlási árak hullámzásának. Az agrárrendtartási törvény tervezett módosítása azonban máris a feldolgozói és kereskedői lobbik össztüze alá került. Pedig családok sorsa, jövője múlik azon, ha nem sikerül rövid időn belül rendezni a mezőgazdasági árakat és a gazdálkodói jövedelmeket. Érdemes-e vetni, érdemes-e beruházni? Az elmúlt hetekben tartott vidéki fórumokon is rendre ezt a kérdést vetik fel a gazdálkodók. A kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéni termelők főként a nem túlságosan kedvező agrárcsatlakozási megállapodás miatt tartják bizonytalannak a holnapot. Tény, hogy most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor már nincs tovább. Dönteni kell a jövőnkről: kiegészítő jövedelmet, vagy megélhetési forrást jelent-e számunkra a gazdálkodás? Ha az utóbbiról van szó, akkor idén minden lemaradásunkat pótolni kellene az uniós felkészülés terén. Mert ne legyen illúzióink: Ha az agrártermelők jó része vélhetően nemmel is szavaz, az ország lakosságának többsége a belépésre voksol majd. Összállításunkban olyan gazdálkodókról olvashatnak, akik nehéz gondjaik és küzdelmeik közepette is a jövőbeni helytállás mikéntjéről, lehetőségeiről gondolkodnak. Előrejutásukat nehezíti, hogy a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD világszervezet jelentése szerint a külpiacokon a következő években tartósan alacsony szinten maradnak az agrárárak. Ez a tény természetesen a hazai állapotokra is kihat. Ezért többszörösen is kulcskérdéssé válik az idén a termelési költségek csökkentése, a versenyképesség és a hatékonyság. Egyedül keveseknek sikerül majd a talpon maradás. Addig kell összefogni a gazdatársakkal, amig nem késő. Használjuk ki az idén utoljára igényelhető ültetvénytelepítési támogatásokat, pályázzunk a 24 milliárd forint értékű, gépvásárlást segítő keretre, és az éven belüli termelési hiteleket lehetőségeink szerint váltsuk fel hosszú távú, fejlesztést, beruházást lehetővé tevő kedvezményes kölcsönökre. Nánási Tamás (Szabad Föld) —Szeptemberben már száz iskolával lesz kevesebb? Több településen tavasszal, az iskolai beiratkozások idején határoznak arról, hogy hány és milyen oktatási intézményt zárnak be szeptembertől. A Magyar Hírlap úgy tudja: sem az oktatási tárcának, sem az érdekvédelmi szervezeteknek nincs pontos információjuk arról, hogy mely településen terveznek iskolabezárást. A Fidesz oktatáspolitikusai szerint ötven településen mintegy száz intézmény sorsáról döntenek majd az önkormányzatok. A lista alapján a Magyar Hírlap megkérdezett számos helyi szakszervezeti képviselőt, válaszaik megegyeztek a Fidesz értesüléseivel. Kér jük, szerezzen új előfizetőt lapunknak.
