Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
2003. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Dr. Miskolczy Kálmán: ÉS AZUTÁN...? Néri Szt. Fülöp. Róma egyik nagy apostoláról maradt fenn ez a kedves anekdota: Egy lelki gyermeke örömmel újságolta neki, hogy sikerült az ügyvédi vizsgáját letennie és ügyvédi irodát nyitni. A Szent mosolyogva hallgatta, aztán megkérdezte: “És azután?”. -Lesznek ügyeim és jól fogok keresni - felelte az ijljú. A Szent tovább firtatta: “És azután?” - Megnősülök, lesznek gyermekeim és élek szép családi életet. “És azután?” -kérdezte tovább Fülöp: -Hát ha Isten éltet, megöregszem és nyugdíjba megyek - mondta az ifjú. “És azután?” - folytatta csökönyösen a kérdezést Fülöp: - Azután? azután?, hát meghalok -mondta mosolyogva az ifjú ügyvéd. “És azután?” - tette fel ismét a kérdést a Szent, mélyen szemébe nézve az ifjúnak. Az elkomolyodott és elgondolkozott. Hát igen, azután mi is lesz velünk, mi is lesz velem? E sorok írója, túl a nyolcvanon és az olvasói közül mindazok, akik szintén elérték ezt a kort, de bárki más is felteheti magának e kérdést: “És azután?”, a földi életem után, mi is lesz velem? Erre a kérdésre csak két válasz lehetséges: az egyik: Az Ismeretlenből jöttünk és az Ismeretlenbe távozunk, vagy ahogy az ún. egzisztencialista bölcselet kifejezi: A Semmiből a Semmibe. A másik válasz, amit a vallás, de főként a keresztény vallás ad: Egy teremtő Akaratból, e földi Létből, egy újabb, szintén teremtett Létbe, röviden: Istenből - Istenbe. Kétség kívül, testünk halálával - mint ember - megszűnünk létezni, mert az ember fogalmához hozzá tartozik a lélek és test egysége. Ha elfogadjuk a lélek halhatatlanságát, hogyan képzelhetjük el annak létezését, életfunkcióit. Itt már meg kell jegyezni, hogy csak azokhoz szólhat ez az írás, akik elfogadják a kinyilatkoztatás tényét, tehát hogy Isten szólt az emberiséghez az ún. Próféták által, “a végső időkben Szent Fia Jézus Krisztus által” (Zsidókhoz írt levél, 1:1). Már az Ószövetség-i Szentírás szerint is: “Az igazak lelkei Isten kezében és ... Békében vannak.” (Bölcsesség könyve, 3:1-2) De ennél többet is mond az Újszövetség-i Szentírás: “Látni fogjátok Istent”, aki minden szépség, jóság, igazság, szentség forrása. Ez a látás persze nem testi szemmel értendő, hiszen már most is van bennünk egy “belső látás”, mellyel egy igazságot felfogunk, látunk, s ide tartozik a hitbeli látás is. Tehát valamilyen számunkra eddig nem látható “fényben” él a lélek, s ezt kívánja temetési szertartásában a katolikus egyház a híveinek: “Az örök világosság fényeskedjék nekik!” Milyen “aktivitásra” számíthat a testtől elvált lélek? A szellemvilág legalább olyan gazdag mint az anyagi világ, az univerzum, mely a csillagászok szerint legalább 300 milliárd galaxiból áll s mindegyikben ugyanannyi csillag, s ráadásul a világegyetem, - szerintük - állandóan “tágul”, növekszik, méghozzá a fény sebességével. Számításunk szerint hány ember élhetett eddig a világon? Ha 30 évet számítunk egy átlagos életkornak, akkor az emberiség történelmi korszakának kezdete óta tehát 6-7 ezer év alatt (a mai 6 milliárdot számláló emberiség számtani középarányosát véve alapul) kb. 180x3 milliárd, vagyis 640 milliárd lélek, mely elenyésző szám a fizikai világmindenséghez képest. “Társaságban” tehát nincs hiány abban a szellemvilágban, ahol mindenki megtalálhatja a hozzá illőket, mint már itt a földi életben is: “A lélek keresi a lelket” vagyis a hozzá illőt. A szentek és igazak lelkei, a nagy géniuszok, zsenik szelleme elég érdeklődést nyújthat az örökkévalóságon át a lélek számára a “feltámadásig”, mely abszolút isteni Ígéret az írások szerint s melyre garancia Jézus feltámadása. A feltámadás, mely oly valószínűtlennek tűnik a pusztán emberi értelem számára, a hit világánál (de a természetes okoskodás révén is) teljesen logikus, mert mint említettük: test nélkül az ember nem “ember”. Ha tehát Jézus “örök életet” ígért a benne hívőknek, akkor a testnek is részesednie kell a mennyei boldogságban (vagy a büntetésben, ha azt érdemelte ki). Ami a testet illeti, Jézus a halált az álom állapotához hasonlítja, melyben az idő érzékelése megszűnik, vagyis a test a feltámadás pillanatában nem érzékeli a halála óta eltelt akár több ezer évet sem, csak “úgy érzi” mintha mély álomból ébredne fel. “Ez pedig az örök élet, hogy megismerjenek Téged, (az Atyát) és akit küldtél Jézus Krisztust” mondatja a Szentlélek János apostol által (Ján. 17.) Mert “Nem adatott más név az ég alatt, melyben az emberiség üdvösséget (vagyis örök életet), nyerhet, mint Jézus Krisztus” (Ap.Cs. 4:12), aki a teremtő Isten utolsó és végérvényes Szava, örök Igéje az emberi nem számára. Boldogok, akikhez eljut ez az üzenet és akik hittel elfogadják azt. Bár számunkra is ez az üdvösség csupán “reménybeli”, de ez a remény az örök, szent és igazmondó Istenen alapul, aki nem tévedhet és nem téveszthet meg senkit. "Nem akkor erős és bátor valaki, amikor hangos." Teleki Pál
