Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

2003február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Dr. Miskolczy Kálmán:

AZ ÚJ EGYETEMES KATEKIZMUS

Az amerikai sajtó egyik reprezentatív lapja a Times tette fel a kérdést: milyen maradandó szellemi hagyaték várható II. János Pál pápaságából? Olyasmi, amiből az egész katolikus világ -- statisztikailag 1000 millió - tartós hasznot, biztos irányítást meríthet a következő évezred felé. Úgy látszik, hogy ez lesz: az “Egyetemes katekizmus”, amely 1992 november közepén jelent meg nem latin, hanem francia nyelven. Ennek az oka az lehet, hogy a francia nyelv, mint a klasszikus diplomácia nyelve, alkalmasabb az árnyaltabb értelmi kifejezésekre, mint a leegyszerűsített grammatikájú angol nyelv. (Hátrányait tapasztalhattuk az új liturgia és a zsinati dokumentumok fordításaiban.)

A pápa fö célja e művel -- korunk annyi felburjánzó tévedésével szemben — rámutatni az örök katolikus igazságokra, melyeket jól ismerni és mellettük kitartani minden hívőnek természetfeletti “létérdeke”. Ugyanakkor közelebb akarja hozni a hitbeli és erkölcsi igazságokat a modem kor embereinek lelki- és gondolatvilágához.

A Katekizmus kb. 676 oldalon tárgyalja a kérdés és felelet formájában a lényeges dogmatikai és erkölcsi igazságokat. Hatéves munka eredménye ez a mű és a rajta dolgozó teológusgárda vezetője Josef Ratzinger kardinális volt, aki egyben a Hittani Kongregáció feje és irányítója, mondhatjuk, a pápa jobb keze. Ez a német bíboros rendkívül nyílt és megértő korunk problémái iránt, de nem hajlandó a hitigazságokat alku tárgyává tenni, vagy kompromisszumokba bonyolódni. A püspökök véleményét is kikérték minden vitatott kérdésben és 24 ezer (!) választ kellett a bizotságnak feldolgoznia, ezért csak a kilencedik fogalmazásba öltött a “Káté” végleges formát.

A katekizmus bevezetését János Pál írta, rámutatva, hogy a nagy terjedelmű mű célja az egyház tévedhetetlen tanításait szembesíteni olyan szituációkkal és problémákkal is, melyek csak korunkban merültek fel. Az eddig érvényes tridenti zsinati katekizmus (1563) még nem láthatott előre olyan visszaéléseket, mint a “lombikbébi”, mesterséges megtermékenyítés, a túl gyorsan vagy részegen való autózás, csekk-könyvvel való manipuláció. Korunk bűnei között persze vannak olyanok, melyek párhuzamba állíthatók a középkoriakkal, mint az igazságtalan munkabérek, pornográfia, adócsalás, kábítószerekkel való kereskedés.

Vitatott kérdés volt az egyházi álláspont a halál- büntetéssel kapcsolatban. A végső fogalmazás szerint a büntetésnek arányban kell lennie a büntetés súlyosságával, ezért nem zárja ki a halálbüntetés lehetőségét. (Főleg a francia, kanadai és amerikai püspökök voltak a halálbüntetés ellen.)

A perverz nemi eltévelyedésekkel, nevezetesen a homoszexuálisokkal szemben a katekizmus valamivel enyhébb álláspontot foglal el, elismerve, hogy állapotuk gyakran nem szabad választás, hanem beteges, genetikus rendellenesség következménye, ezért bizonyos fokú részvéttel és tapintattal kell kezelni őket, elkerülve az igazságtalan vagy hátrányos megkülönböztetést. Azt azonban a szöveg hangsúlyozza, hogy itt az emberi természet lényegét érintő rendellenességről van szó, és azt ajánlja, hogy az ilyen férfiak és nők tartózkodjanak a szexuális tevékenységtől.

A katekizmus túlnyomó része természetesen ismétli és legföljebb érthetőbben újrafogalmazza az alapvető hitigazságokat és erkölcsi normákat. Elítéli tehát a mesterséges születésszabályozást, a válást, az eutha- náziát és az abortuszt. Hangsúlyozza a krisztusi papság eredetét, mely kizárja a női papságot.

Főleg ezek miatt várható a média és a modernista katolikusok támadása az Egyetemes katekizmus ellen, pedig ez igazán a katolikus egyház “belügye”, amelybe a “beavatkozást” a diplomácia törvényei is tiltják. A párizsi bíboros-érsek (Jean-Marie Lustiger) szerint a katekizmus edőszerű és egyike korunk nagy egyházi, sőt egyetemes emberi eseményeinek--Rekordhiány az államháztartásban Az

utóbbi időszak legnagyobb államháztatási hiányának éve volt 2002: a tizenkét havi deficit több mint háromszorosa az eredetileg tervezett hiánynak. A hiány, a helyi önkormányzatok nélkül, dcember végéig 1572,2 milliárd forintot ért el, amely az éves módosított előirányzat 125,9 százalékát teszi ki - közölte gyors- jelentésében a Pénzügyminisztérium. (Az eredeti, 505 milliárd forintos előirányzatot - amelynek több mint háromszorosa a tényleges hiány - évközben többször módosították: a 2001. évi zárszámadási törvényben már 565 milliárd forint szerepelt, az idei költségvetés elfogadásakor pedig 1249 milliárdra növekedett az előirányzat.) A bruttó hazai termékhez mérten 9,4 százalékos az éves deficit, amire hosszú évek óta nem akadt példa. A 2001-es adatokkal összevetve lesújtó a kép: a központi költségvetésben 2002 december végéig

1474,7 milliárd forint hiány keletkezett, szemben az egy évvel korábbi 413,9 milliárd forinttal.

Erdély magyar föld, ne hagyjuk elveszni!