Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-09-01 / 9. szám
2003 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 A rendőrség őrizetbe vesz személyeket. Az illetők a legmegalázóbb tortúrán esnek át, majd az ügyészség megszünteti őrizetüket. Hatalmas botrányt kavart az adatvédelem kormányzati megsértése, a teljes állam- polgári és vállalkozási adatbázis törvénytelen lemásolása, 2002. augusztus 8 és 22 között. Más. Politikai alapon kereskedelmi szolgáltatást nyújtók, 2002 decemberében a fénymásolást tagadják meg, mert megítélésük szerint a fénymásolandó szórólap bírálni merészelt. Ami a legszomorúbb, a rendőrség kimegy, igazoltat és elkobozza a szórólapokat. Medgyessyt egy nagygyűlésen egy egyetemista, ügynök múltja miatt hazaárulónak nevezi. Az egyetemistát a rendőrség meghurcolja, sőt eljárást indit ellene. Ezt nevezik nálunk szabad véleménynyilvánításnak. Sajtószabadság: Egy éve folyik a hajsza a Magyar Nemzet ellen. A kormány mindent elkövet, hogy az egyetlen országos nemzeti érzésű napilapot tönkre tegyék, ellehetetlenítsék. Tájékoztatás: Minden az ő kezükben van. Az elektromos médiákat egy szűk brancs bitorolja. Az ország felét kitevő nemzeti oldalnak nincs televíziója. Medgyessy erre azt mondta: ha Orbán Viktornak tévé kell, vegyen magának egyet. Gyülekezési szabadság: Igazából már nem is létezik. A szocialisták szimbóluma: Erzsébet-híd, tömeg, egy rendőr revolvert fog az egyik demonstrálóra, mint az ötvenes évek banánköztársaságában. A rendőrséget a kormány önös politikai érdekében használja fel. Választások: Egyre valószínűbb, hogy a 2002-es országgyűlési választásokat a szociálliberá- lisok csalással “nyerték” meg. Aki ez ellen tiltakozni mert, eljárás indult ellene. Politikai tisztogatások a köztisztviselők között: mindennapok gyakorlata. Lehetne még sorolni a jogtiprásokat, de minek. Az ellenzék a Parlamentben, napirend előtti felszólalásai, interpellációk, mind, mind a hazai jogsértésekre hívja fel a figyelmet. Sajtótájékoztatók tömkelegé: minden hiába. Cinikus gyűlölet árad a kormánypártból. Az ellenzéket sokszor válaszra sem méltatták. Mindennapok gyakorlata, hogy a bíráló személyt, emberi méltóságában alázták meg, gúnyolták ki. Fél éve már, hogy elhangzott egy intelem a Kereszténydemokrata Intemacionálétól, ám az elvtársak fütyültek rá. Az is elhangzott, hogy idehaza a sajtószabadság csak részleges. Ezt is elengedték a fülük mellett. Ma pedig úgy visítanak, mint akiknek rátapostak a lábukra. Ettől a szemforgató műfelháborodástól az ember gyomra felfordul. Hiszen egy éve másról sem szóltak a jelentések, mint a szociálliberális urak jogtipró gyakorlatáról. Az ellenzék panasza egyetlen egyszer sem talált meghallgatásra, megértésre. Kovács felszólítja Orbán Viktort, hogy álljon elő bizonyítékokkal. Másról sem szól az elmúlt év, mint tényekről és bizonyítékokról. Kovács László a “demokrácia letéteményese” jobban tenné, ha a két külföldi szervezet tudtára adná, ha sokat ugrálnak, ők is megismerhetik Recsket, vagy a Hortobágyot, az Andrássy út 60-at, vagy valamelyik parcellát a köztemetőben. Ugyanis Kovács elvtársra olyannyira jellemzők Madách halhatatlan szavai: “Nem adhatok mást, csak ami a lényegem!”. Soós Géza MEG LEHET-E SZÜNTETNI A CSÁNGÓ-MAGYAROK ÁRVASÁGÁT? írásomnak két célja van: Magyarország veszélyesen csökkenő lakossága gyarapodásának megindítása, és a csángók esetleges megmentése. A csángók állítólag II. Endre (1202-1234) idejében telepedtek le mai lakóhelyükön. Mások véleménye szerint ők az Etelköz-i ősmagyarok. Lakóhelyük Moldva (románul Moldova, lengyelül Multany, törökül Bogdán). Nagy Lajos magyar király 1345-ben fennhatósága alá vonta a moldvai kenézséget (községi elöljáróságok). A hűbéri viszonyt 1359-ben Bogdán (román) fejedelem számolta fel, és így létrejött az önálló moldvai fejedelemség. A 16. század elején Moldva török uralom alá került. 1791-ben az orosz-török háború után Oroszország Moldvát és Besszarábiát bekebelezte. 1859-óta Moldva a román királysághoz tartozott. 1947-ben a Szovjetunióhoz csatolták. A Prut folyótól nyugatra eső terület Romániához tartozik, az ettől keletre fekvő terület jelenleg önálló Moldávia, de az orosz federáció tagja. A középkorban a virágzó moldvai magyar életet a 14. század végén a törökök szolgálatában álló krimi tatár seregek tették tönkre. Számos dokumentum menekülésről, pusztításról, szenvedésekről tanúskodik. A vatikáni levéltárak beszámolnak aló. századi moldvai katolikus magyarság nyomorúságáról, a türelmetlen ortodox egyháztól való üldöztetésükről és a kegyetlen román fejedelem rosszindulatáról. A három részre szakadt Magyarország nem volt képes védelmet nyújtani az agyonkínzott csángóknak. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703- 1711) leverése után a katonáskodó székelyeket, mint Ausztria számára megbízhatatlan elemeket, lefegyverezték. 1764-ben Mária Terézia királynő parancsára
