Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. júl.- aug. KÖDÖS FÖLDÜGYEK NYUGAT-MAGYARORSZÁGON T. DÖGÉI IMRE Az osztrák határ mentén fekvő Jánossomorján a termőföldek több mint egyharmadát a szomszédos, tőkeerős burgenlandi gazdák birtokolják vagy használják. Az egyenlőtlen versenyben küzdő magyar családi gazdaságok megerősödésére nyújt esélyt a földtörvény 2001 év végi módosítása. Ködbevesző földek mellett haladunk az országhatár felé. Hamarosan feltűnik a tábla: a Magyar Köztársaság államhatára. A kishatárforgalom kedvezményeit kihasználva tavasztól őszig gyalogosan vagy kerékpárral járhatnak át itt az emberek. -Meg a terménnyel megrakott szállító művek is, de csak innen oda - jegyzi meg kísérőnk, miközben a télvíz idején lezárt sorompóig hajtunk. A határőrök bódéja üresen árválkodik, csak egy zúzmarában dermedt, rozzant bicikli várja mellette az idő jobbra fordítását. Kránitz József jánossomorjai őstermelő néhány hektárnyi kárpótlási földjéhez még tízet vásárolt, mégis százhat hektáron gazdálkodik. Bérleményének egy része a rokonságé, de a többi termőföldért is nagy a verseny. Méghozzá nemzetközi, hiszen az osztrák gazdák jócskán felverik az árakat és a bérleti díjakat.-Ezen a szűk portán lakom - mutat a faluban egy csinos sarki épületre. - Használtan vásárolt gépeimet ilyenkor a lányom háza melletti üres telken tartom. Ott rozsdásodnak Isten szabad ege alatt. Új gépekkel, tárolókkal, színekkel könnyebb lenne a munka. Ilyenekre szeretnék pályázni az idén (2002). A gazda a családi gazdálkodásban is fantáziát lát. Szerinte száz hektár szántóból egy család már megélhetne.-Turistaként szeretjük az osztrákokat, de a föld- és az ingatlanforgalomban nagyon zavar bennünket a tehetős szomszédok erősebb pénze. Jánossomorja határában, az egykori termelőszövetkezet egyik majorjában Fazekas Inrével, a Szemes Művek Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgetünk. A vállalkozás hatezer hektáron fogja össze a kisebb-nagyobb termelőket.-Kinek terem a helyi föld? - kérdezem az élénk tekintetű fiatalembertől. - A tizenkétezer hektárból ötezren egészen biztosan a külföldiek vetnek és aratnak - válaszolja. - A kárpót- lási törvény megengedte, hogy a kilencvenes évek ele- jén alanyi jogon a külföldiek is földet szerezzenek az árveréseken. Bérelnek is területeket, s az időközben kötött, úgynevezett zsebszerződésekre sem derült eddig fény. Csakhogy amíg az utóbbi évtizedben az iparba áramlott nemzetközi tőke új értékeket teremtve lendítette a magyar gazdaságot, addig a külföldiek termőföldeket szerző pénze nem tette ezt. Hiszen a föld a mezőgazdaság alapvető, nem bővíthető, sajátos termelési eszköze. Ezért a helyiektől lényegében elvették megélhetésük forrását. Ráadásul a magyar agrártámogatások segítségével megtermelt pénzt nem itt költik el, hanem a határon túli lakóhelyükön. Orbán János mezőgazdasági vállalkozó lép az irodába. Üzleti ügyben jött a Szemes Művekhez, ám gazdaságának helyzetét nem kezeli üzleti titokként. Miközben szavait hallgatom, a hazai agrártörténetből nagyon is ismerős földéhség jut eszembe. Noha a higgadt agrármérnök több mint három évtizedet húzott már le földközelben, most mégis arról panaszkodik, hogy az általa művelt háromszáz hektár szántóból csupán tizenhat a sajátja.-Az a furcsa helyzet állt elő, hogy százkilencven hektárt osztrák és német tulajdonosoktól veszek bérbe - jegyzi meg némi keserűséggel a hangjában. - Ezek részben “trükkös” szerződésekkel takart földek, amelyek jelenleg törvényesen nem mutathatók ki, ám az Európai Unióban ki fogják teríteni a tulajdoni kártya lapjait. Éppen ezért minden olyan lehetőségnek örülünk, ami mérsékelné a bizonytalanságot, s állami segítséggel vásárolhatnék saját földet, vagy előnyt élveznénk a bérleteknél. A jelenleginél biztosabb háromszáz hektáron nyugodtabb lennék, s bátrabban vágnék további fejlesztésekbe is. Őstermelőként gazdálkodó feleségemmel együtt valószínűleg pályázunk a családi gazdálkodó címre, pontosabban a velejáró kedvezményekre. Jánossomorján és másutt is megtanultak az emberek ellenségkép gerjesztése nélkül együtt élni a nálunk gazdálkodó külföldiekkel. A magyar földdel rendelkező osztrákok véleménye egy mondatban így foglalható össze: “Mi nem teszünk mást, csak azt, amit a magyar jogszabályok nekünk megengednek.” Megkérdeztem a témában szakértőnek számító Roszik Pétert, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnökét is: - 2001 év decemberében elfogadott földtörvénycsomag esélyt ad az unióba készülő magyar családi gazdaságok megerősödésére, mégis vegyesek az érzéseim - állapította meg. - A külföldiek sokkal nehezebben találnak már kiskaput az illegális tulajdon szerzésre, viszont nem nyílt meg a jogi lehetőség a törvénykerülő módon megszerzett földek hazai érdekeltségbe való visszaszerzésére.-Egyébként van előnye is a szomszédságnak - vélekedik a nagy lokálpatrióta hírében álló Fazekas Imre. - Úgy mondjuk, hogy Jánossomorja legnagyobb vállalata Ausztria, hiszen mintegy hatszázan járnak át többkevesebb rendszerességgek dolgozni. (Szabad Föld)
