Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Szent István Intelmei Mit üzen az új fordítás? A Szent István Kiadó harmadéve új fordításban jelentette meg Szent István királynak fiához, Imréhez intézett hitelmeit. A fordítás - az időközben elhunyt Bollók János professzor nagy szakértelemmel készült munkája - néhány alapvető vonatkozásban módosítja a régebbi, félrevezető fordítások alapján kialakított képet első királyunk elgondolásairól. Mindenekelőtt az hitelmek leggyakrabban idézett mondatát helyesbíti, amely szerint "az egynyelvű és egy erkölcsű ország gyenge és törékeny". Erre a szövegrészre alapozták a soknemzetiségű Habsburg-birodalom politikusai éppúgy, mint a mai intemacionalista-globalista világ politológusai a Szent István-i állameszmének nevezett tévtant, amely szerint minél több külföldi bevándorló befogadásával kívánta soknemzetiségűvé tenni az országot Szent István király. Bár Mályusz Elemér, az 1945 után félreállított kiváló történész már 1939-ben rámutatott, hogy a latin szövegben szereplő regnum szó jelentése itt nem "ország", hanem "királyi környezet, királyi kíséret", tehát nem az ország etnikai felhígítását, hanem a király kíséretének erősítését javasolja István, figyelmeztetését szándékosan elhallgatták (elhallgatják). Bollók fordítja először "királyság" szóval "ország" helyett a regnum szót. A nyelvi tények cáfolhatatlanul igazolják Mályusz megállapítását. A tíz fejezetre oszló Intelmeknek mind a tíz fejezetében a "királyi udvar" (aula), "királyi palota" (regia, regale palacium), "királyi korona", "királyi trón", "királyi tekintély", "kormányzás", "királyi törvénykezés" kifejezés szerepel a regnum szó szinonimájaként, sohasem az ország egészéről van szó, amelyre a szöveg a monarchia, patria, provincia szót használja. A szövegrész értelemszerű fordítása: "Az egyetlen nyelvet és egyetlen szokásrendet ismerő királyi hatalom (környezet, kormányzat) gyenge, törékeny." Az hitelmek hatodik fejezetének címét (amelyben az említett mondat szerepel) szintén először Bollók fordítja helyesen. Eddig következetesen "a vendégek befogadásáról" alakban fordították, Bollóknál: "A vendégek marasztalásáról (detentio) és ellátásáról". A latin detentio szó sohasem jelent "befogadásit, hanem visszatartást, marasztalást. ("Befogadás" latinul receptio volna.) E fejezetben azt tanácsolja István, hogy a máshová készülő bölcs papokat, valamint a bánni okból hazájukból távozó, másutt megélhetést kereső nemes lovagokat beszélje rá Imre az udvarában (nem általában "az országban") maradásra, és ott illő módon gondoskodjék eltartásukról, "hogy szívesebben maradjanak nálad, mint hogy máshol lakjanak". Ugyanezt tette István is, amikor Gellértet rábeszélte az udvarában maradásra, és a legenda szerint fia nevelését is rábízta. Ugyanebben a fejezetben érdemes felfigyelnünk a külföldi lovagok királyi kíséretben tartásának indokolására. A magyar fordításban: "fegyveres erőt" (diversa anna) hoznak magukkal. A diversa "különféle" jelző mutatja, hogy nem pusztán fegyveres erőt jelent az arma szó, hanem különböző harcmodort, hadi ismereteket. Hogy erre miért van szükség, azt nyíltan kimondja a szöveg folytatása: hogy a külföldi hadviselés fortélyait is jól ismerő, jól szervezett hadsereg elvegye a külföld kedvét a támadástól, követelőzéstől (perterritant exteroroum arrogantiam), és a kilencedik fejezetben is megismétli, hogy mindenkor számítani kell a külföldi betörésekre. Ez rávilágít az hitelmeknek a szövegben ismételten visszatérő, de szándékosan elhallgatott gondolatára: István király tisztában volt vele, hogy a "keresztény Európától" nem számíthat jóindulatra: a szomszéd államok állandóan készen állnak a támadásra, hódításra... 2003. júl- ang.
