Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
2003. júl- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 P. Miskolczy Kálmán. SZENT ISTVÁN KIRÁLY Mi újat írhatnánk honalapító első szent királyunkról, hiszen neve, egyénisége, életműve jól ismert minden igaz magyar előtt. Talán érdekelni fog mindnyájunkat, hogyan látja, értékeli őt egy Amerikában megjelent könyv a Szentek élete, mely az új, “megreformált” egyházi kalendárium szerint ünnepét augusztus 16-ra teszi. Azelőtt szeptember 2-án ünnepelte őt a világegyház. A dátum változás oka halálának napja, mely Nagyboldogasszony ünnepe, augusztus 15-e volt. Feltűnő e kemény kötésű katonaember gyöngéd áhitata a “Magyarok Nagyasszonya” iránt s ez is felfedi ellentétes vonásokból kialakult harmonikus egyéniségét, mely igazán a nagy emberek sajátja: a lélektelen “polaritásnak” nevezi ezt, utalva az elektromos áram sajátos természetére, melyet éppen a pozitív és negatív pólus feszültsége hoz működésbe. Szigorú igazságosság és megbocsátó irgalom, fön- ség és alatvalóihoz leereszkedni tudás, új eszmék befogadása és a nemzeti hagyományokhoz való hűség, a jelen problémáival való szembenézés és jövőbe látás, nemzeti függetlenség és “idegenpártolás”, hogy csak néhányat emljtsünk fenti állításunk szemléltetésére. — De lássuk, mit ír róla a már említett méltatója. Az ismert életrajzi és családi adatok után ezt mondja: “Miután a szomszédos népekkel megszilárdította a békés kapcsolatokat, figyelmét a keresztény vallás megerősítésére fordította, szigorúan tiltva az azzal ellentétes pogány szokásokat. Módszeréül a meggyőzést és a buzdítást választotta, de amikor a pogánysághoz ragaszkodó alattvalói felkeltek ellene, imádsággal, böjttel és fogadalommal erősítve lelkét győzelmet aratott a “Veszprim”-nél ellene támadt jóval nagyobb számú ellenfelei fölött.” A szerző megemlíti a Szűzanya iránti különös tiszteletét: miként helyezte egész birodalmát annak oltalma alá, aztán így folytatja: “Háborúkba kényszerítő szükség nélkül nem bocsátkozott, de mindig gzőze- delmes volt: idejét jól megosztotta az állásából fakadó kötelességekkel és a jámborsági gyakorlatokkal. Lélekben állandóan egyesülve volt Istenével és királyi hatalmának gyakorlása közben sem feledkezett meg az önmérséklet és keresztény alázat erényeinek gyakorlásáról.” Bár ezek a dicsérő szavak csak nagy általánosságban szólnak lelki nagyságáról, mégis jóleső érzés számunkra, hogy a nyugati kereszténység is tudatában van, mily gondviselésszerü szerep jutott Szent István számára nemcsak nemzete, de az egyetemes kereszténység érdekében is. Ünnepére jó lenne mindig felhívni a világ közvéleményét, melynek egyik örvendetes megnyilvánulása a washingtoni magyar követség ünnepi fogadása a diplomáciai testület tagjai részére. Büroklatikus okokból hangsúlyozták az iraki tömegpusztító fegyverek jelenlétét. Washington, 2003. május 29. (MTI) — Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes szerint a Bush-kormányzat “bürokratikus okokból” hangsúlyozta a tömegpusztító fegyverek fenyegetését az Irak elleni háború igazolására, de nem ez volt a konfliktus igazi oka. Wolfowitz a Vanity Fair magazin legújabb számában megjelenő interjújában úgy vélekedett, hogy az iraki inváziónak volt egy másik, “csaknem észrevétlen, mégis óriási jelentőségű” oka: Szaddám Húszéin elnök megbuktatása lehetővé tette az Egyesült Államoknak, hogy visszavonja haderőit Szaúd-Arábiából, s ezzel levegyék a királyságról az al-Kaida terroristahálózat fenyegetésének terhét. “Ez az egyszerű lépés önmagában megnyitja az ajtót” egy békésebb Közel-Kelet előtt - jelentette ki Wolfowitz, hangsúlyozta, hogy a tömegpusztító fegyverek kérdése soha nem volt a Szaddám Húszéin megdöntésére indított megelőző háború fö oka az Egyesült Államok számára. Ugyanakkor - tette hozzá a Pentagon második számú vezetője - “bürokratikus okokból” Washington mégis ezt választotta, mert “ez volt az egyetlen ok, amelyben mindenki egyetérthetett”. Hét héttel az iraki háború befejezése után egyetlen tömegpusztító fegyvert sem találtak az országban, és semmilyen bizonyíték nem került napvilágra Szaddám Húszéin rendszere és az al-Kaida kapcsolataira, holott az Egyesült Államok és Nagy-Britannia éppen ezt a két okot hangoztatta a háború indoklásául. Wolfowitz kijelentései jól illusztrálják a Bush-kormányzat szándékát a tömegpusztító fegyverek kérdésének jelentéktelenné tételére, annak ellenére, hogy az e fegyverek utáni kutatásról továbbra is úgy beszélnek mint elsődleges céljukról - írja az AFP francia hírügynökség. Donald Rumsfeld védelmi miniszter lehetségesnek mondta, hogy az irakiak “úgy döntöttek, még a konfliktus előtt megsemmisítik” e fegyvereket Erdély magyar föld, harcolojunk érte!
