Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7-8. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. júl.- aug. a parancsait ellenzőkkel szemben lelkiismerete szerint gyakorolhatott. Istvánt nagy ünnepélyességgel koronázták meg Esztergomban, a királyi székhelyen. Az államszervezés sorsdöntő évei idején mindössze egy komoly támadást kapott hazánk, mikor az egyre szilárduló hatalomra féltékeny II. Konrád császár megtámadta Magyarországot. (Ennyit ért hát a németek felé tett gesztus és mérhetetlen áldozat, a magyarság színe-javának elvéreztetése.) Vállalkozása azonban teljes kudarccal végződött. A nemzet és egyházépítés nem feledkezett meg az ősi hagyományok beillesztéséről sem a keresztény állam alapjaiba, ameny- nyiben ezek nem ellenkeztek az Anyaszentegyház doktrínáival. Az uralkodó következetes, célratörő munkája, éspedig a keresztény birodalom megszilárdítása, a védelemre való állandó készenlét és az igazságszolgáltatás, emberfeletti . erőfeszítést kívánt, amit csak egészen kivételes egyéniség volt képes megvalósítani. Ehhez szükséges volt apjától örökölt politikai géniuszára, korának átfogó műveltségére, valamint az Istenbe’ fajtájába és önmagába vetett szilárd hitére. Azonkívül szükséges volt a bölcs király szeretetteljes szigorára is, mely ha kellett nemcsak jutalmazott, hanem büntetett is. Mindezek a tulajdonságok megvoltak benne, párosítva annak tudatával, hogy nem egy-két évszázadra rakja le Magyarország alapját, hanem az elkövetkező évezredekre. Azt hiszem, hogy ezen a fundamentumon voltunk képesek túlélni történelmünk minden viharát. Nagyságának és tisztánlátásának legékesebb bizonyítéka a fiához, Imre herceghez intézett szellemi végrendelet, az Intelmek, melyben korának látókörét messze túlhaladva és a jövőbe látva adott utasításokat a Kárpát-medence, vagyis egy nemzetiségi állam igazságos vezetésére. Egészen kivételes történelmi és nemzetpolitikai érzékre vall, hogy a XI. század elején ilyen tudatosan megvilágította az államvezetés helyes és egyedül járható útját. Kétségtelenül ismerte ősi kultúránkat, mégis hozzájárult, hogy múltunk szóhagyományban élő szellemi termését, pogánynak nevezett műveltségünket, hagyományainkat és mitológiánkat megsemmisítsék a hittérítők. Viszont sokak szerint ennek a kíméletlen szellemi öncsonkításnak az eredménye, hogy ma tizenhatmillió magyar él szerte a világban. A megállapítás egyben minősítés: Miért szétszórattatásban, miért nem Magyarországon é- lünk? 1945 és 1990 között gyarmatosítóink nem mertek hozzányúlni a magyar nép leikébe belevésődött emlékezéshez, de Szent István napja helyett „Alkotmány ünnepének" nevezték. Ezt a kommunista alkotmányt az 1990-ben megtartott „demokratikus” választások után azonnal meg kellett volna változtatni egy független állam igényeinek megfelelően. Ez azonban, sajnos, a tódások-fódások ellenére is, mind a mai napig érvényben van. O- szintén szólva nem ismerem a bolsevista terror hazánkra kényszerített konstitúciójá- nak szövegét. Azt viszont jól tudom, hogy egyetlen nemzetnek sem lehet alkotmányt adni fegyveres ellenség túlerejének parancsára. 1222-től — az Aranybullától — kezdve történelmi tapasztalat, hogy egy jogállam alapvető törvényeit és emberi jogait csak félelem nélküli környezetben, véleményüket kimondó, felelős törvényhozók állapíthatják és fogalmazhatják meg. Ezt az elvet és gyakorlatot még a legkíméletlenebb Habsburg elnyomás idején is kivívták őseink az országgyűléseken, még ha kénytelenek voltak is bizonyos megalkuvásra. Hála az amerikai elnök, Carter és tanácsadói teljes felelőtlenségének s tudatlanságának, a Szent Korona visszaszolgáltatása idején úgy vélekedtek, hogy a Kádár rendszer emberarcú volt. Azóta a Kádárénál is aljasabb rezsim telepedett a nemzetre s még megérhetjük, hogy a Szent Koronát eladják majd egy multimilliomos műgyűjtőnek, mert a pénznek nincs szaga, vagy egy raktárba kerül, akárcsak a meggondolatlanul hazaszállított Ludovika zászló. Ez aztán kétségtelenül elégtétel lesz az ateista-bolsevis- ta-kozmopolita hazaárulóknak, mert nem sérti többet államfilozófiájukat. Amerikai Magyarság KAPRINYÁK SZERÉNKE VERSEI CD-n Szerénkét jól ismerik lapunk olvasói, hiszen évek óta jelennek meg versei, amelyek szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. A teljes neve Kaprinyák Gyuláné, sz. Bodnár Szerénke. Kedves költőnőnk Arizonában él férjével. Évek óta álmodik arról, hogy ne csak kötetekben jelenjenek meg versei, hanem valaki úgy zenésítse meg őket, ahogy azok az ő szívében élnek. Ez most megtörtént, mégpedig kitűnő eredménnyel. A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és a körünkben szintén közkedvelt Nagy Ibolya budapesti operett primadonna énekli őket. Az énekszámok a CD elején és végén találhatók, s közben számtalan gyönyörű verset szavalnak el az énekesnő versmondó barátai a "Hit, Remény és Szeretet" című kötetből. Különleges élmény ezeket az Isten, Haza és az Élet szeretetét sugárzó alkotásokat avatott előadók tolmácsolásában hallani. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. Cím: Szerénke Kaprinyák, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013
