Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
2003. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 A FÖLD MOST IS HATALOM Faludi Sándor a nagyüzemekről és a gazdavilág képviseletéről Stefka István A nemzeti föld- és gazdavédelmi mozgalom jó egy évvel ezelőtt bontott zászlót Karcagon, ahol Faludi Sándor karcagi származású, tiszaszentimrei gazdálkodó kopjafát állított a kommunista diktatúra parasztáldozatainak emlékére. Orbán Viktor volt miniszterelnök a napokban megbízta Faludi Sándor családi gazdálkodót, hogy szervezze újjá és vezesse a Hajrá, Magyarország! mozgalom nemzeti főid- és gazdavédelmi bizottságát. A cél, hogy nemzeti kincsünk, a magyar termőföld maradjon, illetve kerüljön vissza a magyar gazdák tulajdonába, használatába. Kérdés az, hogy miként lehet ezt megvalósítani. Faludi Sándor szerint a gazdavilág politikai képviseletét kell elsősorban megteremteni. Ugyanis a több- százezres, a kisgazda szellemiséggel szimpatizáló tábornak ma nincs igazán képviselete. Ezzel büntette a választó a széthúzó, marakodó FKGP-t, amikor a tavalyi országgyűlési választásokon súlyos vereséget szenvedett, s egy százalék alatti eredményt ért el a kisgazdapárt. Faludi Sándor ha rágondol, még most is hátborzongatónak tartja az előző évtized botránysorozatát, amely mindvégig mélységesen sértette az önbecsülésében mindig büszke, karakteres gazda tudatot.- Ezért is értenek velem egyre többen egyet a gazdavilágot országosan is megjelenítő gazdakörökben. A Független Kisgazdapárt eddig csupán formailag létezett, mert a tradicionális szellemiség pártja tartalmát tekintve a mai napig meg sem alakult! Ebből következően kapitális tévedés arról beszélni, hogy az FKGP összeomlott, meg hogy “szétverte a Fidesz”, hiszen hogyan omolhatna az, ami valójában nem is létezik! Természetesen nem a szavazóbázisra, a tagságra gondolok, hanem azokra, akik ide juttatták a pártot. Nem történt más, mint hogy az ördög ügyvédje megélhetési segédeivel eltérített bennünket már 1989-ben.- Ha jól tudom, Orbán Viktor azt kérte, hogy a bizottság gerincét a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetsége) képezze, és kapjanak benne képviseletet a polgári pártok, egyesületek, polgári körök, civil szervezetek és a tudományos közélet agrárpolitikai személyiségei és szakértői.- Erről van szó. Érdeklődéssel figyeljük azt a vergődést, emellyel egyesek most szeretnék talpra állítani a kisgazdapártot, de erőlködésük sikertelen, mert a Tor- gyán nélküli, torgyánista csoportulások harcolnak egymással a vezetés megszerzéséért. Vissza kell térni a gyökerekhez, ugyanis hasonló helyzetben vagyunk, mint amikor Nagyatádi Szabó István, majd később, az 1930-as évek elején Nagy Ferenc bissei és Kovács Béla mecsekaljai kisbirtokos gazdák az egykori falusi 48-as körökből, olvasó- és legényegyletekből, legeltetési társulásokból, vagyis a hiteles gazdatudatból és keresztény magyar szellemiségből növesztették ki Magyarország legerősebb gyökérzetű történelmi pártját, a Független Kisgazdapártot.- Tehát egy széles társadalmi bázison nyugvó politikai érdekképviseletet akarnak létrehozni?- Igen. Pontosan ezért kerül a szerveződés központjába a Magosz, mert ez a nyolcszázhúsz gazdakör már alulról szerveződött. S a magyar termőföld több mint ötven százaléka már most a magángazdák tulajdonába van. Ez azt is jelenti, hogy van újra mit féltem a magyar gazdatársadalomnak. Ezeknek az érdekképviseleteknek - és itt nemcsak a gazdakörökre, hanem más szerveződésekre, földvédö mozgalmakra, avagy polgári pártokra is gondolok, mint például az MDF, ahol is Lezsák Sándor, Font Sándor létrehozták a Nemzetpolitikai Társaságot - ugyanazok a céljai, mint nekünk, azaz hogy védjük meg a magyar termőföldet.- Meg kell védeni? Nem túl drámai fogalmazás?- Védeni kell, mert veszélyben van. Nem az értékalapú, nemzeti birtokpolitika irányába haladnak a dolgok a kormányváltás óta, hanem a liberális, haszonelvű birtokpolitizálás felé. Még mindig sok az osztatlan, közös tulajdonú, volt szocialista nagyüzem - ezeket a gazdasági társaságok és szövetkezetek bérlik. Voltaképpen ezeknek a vezetői a mostani kormány klientúráját képezik, és e közös tulajdonú gazdaságokat az uniós csatlakozás után tőkés nagyüzemmé akarják átalakítani.- A családi gazdaságoknak ez miért nem jó?- Azért, mert megszűnhet a magyar parasztság. De a külföldi rablótőke nemcsak a kisgazdaságokat veszélyezteti, hanem a volt szocialista nagyüzemeket is, mert a birtokokat fokozatosan kifogja venni vezetőik kezéből, először a bérleti jogot, majd a hétéves moratórium megszűnése után a tulajdonjogot is. Magyarul kicsúszik a magyar termőföld a lábunk alól. Már pedig azé a hatalom, akié a föld! - ezt Bethlen István mondta. Föld nélkül nincs igazi társadalmi és politikai demokrácia.- Van elég idő a csatlakozásig? Utána mit lehet még tenni?- Ez a munka nemcsak időszerű, hanem sürgős is. A Fidesz vezetői a közelmúltban jelentették be a párt
