Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-01 / 5. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. május A FEJEDELEM SZÜLŐHÁZA Borsiban jártam a minap. A Bodrog-parti kis falu közvetlenül a szlovák-magyar határ mellett, Sátoraljaújhelytől néhány kilométerre található, lakossága színmagyar, a trianoni, majd a párizsi szerződés csatolta a csehszlovák államhoz. Borsiban van a “nagyságos fejedelem”: II. Rákóczi Ferenc szülőháza. A nem túl nagy várkastély (jóval kisebb és egyszerűbb, mint akár az ugyancsak a Rákóczi család birtokában lévő munkácsi vagy sárospataki vár) eredetileg IV. Béla király idejében, 1264-ben épült, több főrangú családnak is tulajdona volt, végül Lorántfíy Zsuzsanna és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem házassága révén került a Rákócziak birtokába. A kastély életének a XVII. század volt a virágkora. I. Rákóczi György reneszánsz stílusú vízivárat épített ki a középkori kastély átalakításával, és miután I. Rákóczi Ferenc édesanyja, az erősakaratú Báthori Zsófia joggal tartott attól, hogy a Wesselényi-féle összeesküvés utáni megtorlások közepette a család veszélybe kerül, ebben, a folyó ártere által jól rejtett várban rendezte be menyének Zrínyi Ilonának szülőszobáját. így aztán 1676. március 27-én a borsi várkastély északnyugati emeleti bástyaszobájában jött világra II. Rákóczi Ferenc. A várban töltötte első gyermekéveit is. A Rákóczi-kor lehanyatlása után a várkastélyt elhanyagolták, elpusztult a berendezés jó része, egész épületrészek váltak lakhatatlanná és omlottak össze. A borsi vár így került Trianon után a csehszlovák hatóságok kezére, akkor azt tervezték, hogy lerombolják, s köveiből szlovák telepeseknek építenek házakat. A kegyetlen tervet a Kassa környéki magyaroknak sikerült megakadályozniuk. Borsi 1938-ban a környező magyar vidékkel együtt visszatért Magyarországhoz. Ekkor széleskörű mozgalom bontakozott ki annak érdekében, hogy Rákóczi szülőháza ismét a régi fényben ragyogjon. A vármegyék rendeztek gyűjtést, az így szerzett tekintélyes pénzösszegből renoválták a kétszáz esztendő leforgása alatt leromlott épületet, és Rákóczi korából származó bútorokkal, dísztárgyakkal rendezték be a boltíves termeket. A vármegyék önkéntes felajánlásait akkor nagyméretű, díszes márványtábla örökítette meg. A várat övező erdős parkban nyaranta cserkészek vertek tábort, igen sok látogató kereste fel a fejedelem emlékhelyét. A háború végeztével aztán szomorú napok virradtak Borsira és Rákóczi Ferenc szülőházára. A kastélyt kifosztották a bevonuló szovjet és csehszlovák katonák, a megmaradt bútorokat és relikviákat Kassára hurcolták és ott elégették, a fejedelem bölcsőjének is nyoma veszett. A várkastélyba egy csehszlovák katonai alakulatot szállásoltak el, az 1938 után felállított (a vármegyék adakozását megörökítő) emléktáblát összetörték. Az épület néhány évtized során több kárt szenvedett, mint korábban két évszázad során. Került aztán a várba terményraktár, iskola, árulerakat, végül a Kelet-Szlovákiai Múzeum raktára. Látogatni egészen a nyolcvanas évek közepéig nem lehetett, és csak 1987-ben indultak meg a felújítási munkálatok. A fejedelem szülőházának történetében végül is az 1989-es csehszlovákiai rendszerváltozás hozott fordulatot. Borsiban 1991-ben megalakult a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, ennek vezetője, Hajdú Jenő, a község tanára azóta szívósan dolgozik azon, hogy a várkastélyt rendbe lehessen hozni, és ismét a Rá- kóczi-kultusz egyik erőssége legyen. Amit lehetett, részben magyar állami segítséggel kijavíttatott, újjáépíttetett, a várban képzőművészeti alkotótábort szervezett, berendezett néhány múzeumi szobát, legutóbb pedig, a fejedelem születésének kétszázhuszadik évfordulójára elérte, hogy új emléktábla örökítse meg azt a szobát, ahol Rákóczi született. A várkastélyban több márványtábla hirdeti a fejedelem emlékét, így sikerült megtalálni és amennyire lehetett, helyreállítani a vármegyék adakozását megörökítő táblát is.. Még 1969-ben (Dubcek kormányzata idején) helyezték el a vár előtt azt a Rákóczi- mellszobrot, amelyet eredetileg 1907-ben Zólyomban állítottak fel, majd 1918 végén eltávolítottak és beolvasztásra ítéltek. Egy bátor teherautósoför azonban, kijátszva a csehszlovák hatóságok éberségét, megmentette a szobrot, amelyet aztán egészen a “prágai tavaszig” a zólyomi vár pincéjében rejtettek el. Borsi várának és a vár helyreállításának története szinte kész regény (Hajdú tanár úr írt is erről egy kis füzetet!). Rákóczi Ferenc szülőhelye azonban ma sincs abban az állapotban, amely méltó módon fejezné ki történelmi jelentőségét. Végül is egyetlen áldozatos ember, a jelen esetben Hajdú Jenő hathatós állami és társadalmi támogatás nélkül szinte szélmalomharcra kényszerül, midőn hosszú évek óta magányos küzdelmet folytat a várkastély helyreállításáért. II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban. Törökországban, a Márvány-tenger partján levő Rodostóban hunyt el 1735. április 8-án. A kassai Szent Erzsébet székesegyházban (dóm) nyugszik.
