Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-10-01 / 10. szám

* AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. október 13 tása után sajnos a hivatalos Magyarország mellőzi e kiválóságainkat egy időre, mert az illetékesek közepes, vagy még az alatti felké­szültségükkel képtelenek felismerni, hogy a jövőbe látó géniuszok igen távol állnak a kommunista világ­nézettől, s egyetlen céljuk az új szellemi Magyarország megteremtése. Dohnányi hamar túlteszi magát azon, hogy hű ma­gyarságát kétségbevonó (kicsinyes gyanúsításokkal törődjön és a Hubay Jenő szintjén álló törtetők intri­káit .figyelembe vegye. Ehelyett azonnal nekifog zeneéletünk újjászervezé­sének. 1920-ban írja róla nagy pályatársa, Bartók Béla: ...........a megpróbál­tatások idején, amikor a többi művész elhagyta az országot, Dohnányi hősie­sen folytatja működését, honfitársai ezreinek nyújtva vigasztalást és örömet... Budapest zenei élete egyet­len szóban foglalható össze: Dohnányi ”. 1925-ben a New York State Philharmónia elnök­karnagyának hívja meg, mely elsősorban irányítást jelent. Három év múlva foglalja el a Liszt Ferenc i Zeneművészeti Főiskola zongora művészképzőjének és zeneszerzés tanszékének vezetését. 1934-től pedig az Akadémia főigazgatója, 1942-ben való lemondásáig. Világhírességek egész sorát bocsátja útra. Felsorolásukra nincs helyem, de néhányat híres magyar tanítványai közül megemlítek: Fischer Annie, Böszörményi Nagy Béla, Faragó György, Kósa György és Anda Géza, végül pedig a nagy karmes­ter: Solti György. Munkabírása legendás. 1920-tól az operaház tag­jaiból alakult Filharmóniai Társaság elnök-karnagya, majd a Magyar Rádió főze­neigazgatója. Rendkívüli érdeme, hogy nagy kortár­sai műveit ő mutatja be hazánkban. Ezek közül kiemelkedik Bartók két remekműve: a „Zene húros hangszerekre, ütőhangsze­rekre és celestára”, vala­mint a „Cantata Profana" bemutatója. Azonkívül világ­szerte vezényli Kodály és Bartók műveit. Koncertjeire — bárhol adja — hónapokkal előbb elkelnek a jegyek. Nagyon érdekes, ahogyan minden dobverés nélkül műveli hazánk zenekedvelőit. A rádió műsorára sorozatban tűzi Beethoven 32 szoná­táját és Mozart valamennyi zongoraversenyét. (27). Egyike legemlékezetesebb szerepléseinek, amikor 1937-ben Edwin Fischer és Bartók Béla közremű­ködésével játsza el, J.S. Bach három zongorára írt versenyművének egyik szólamát és a zongorától ve­zényli a zenekart. 1936-ban megkapja a francia becsületrendet, ugyanabban az évben Ma­gyarország kormányzója M. Kir. Titkos Tanácsosi mél­tósággal tünteti ki. Rendkívül sikeres, mint zeneszerző is. Híres pan- tomimja, a „Pierette fátyo- la ” — melyet felesége, Galafrés Elza szövegére írt — világsiker. Ugyancsak nagyszerűek a „ Simona néni" és a „Vajda tornya" c. operái. Kamarazene művei egészen magas szin­tűek, és a „Változatok egy gyermekdalra (zongora­zenekar), a „Ruralia Hun- garicá”, valamint a Buda és Pest egyesítése fél évszá­zados évfordulójára írt „Ünnepi nyitány" szintén bejárják a világot. Ugyanígy a zongorára írt nagyszerű miniatűrjei. 1944 novemberben hagy­ja el hazánkat. Rövid ideig Ausztriában él és itt adja utolsó európai Beethoven hangversenyét. Ezután Ang­liába, majd Argentínába vezet az útja, 1949-ben végül Amerikában telepszik le és ettől kezdve a Florida State University zenei fakul­tásának a professzora halá­láig. Több amerikai egye­tem díszdoktora. Utolsó európai szereplésének szín­helye az Edinburg Festival 1956-ban. Ezután már csak mindössze néhány koncertet ad Floridában és Ohióban, 1960. február 9.-én bekövet­kezett haláláig. (New York) A háború után a szoci­alista „ magasrendűség ” züllesztése minősíthetetlen hangon beszélt róla. Sőt olvastam egy buzgó, kissé ütődött firkász cikkét a Szabad Nép-ben, amelyben azt állította, hogy a nagy mester „destruálta a ma­gyar zenei éle-tet", mert „teuton-náci” módon oktat­ta tanítványait és hangver­senyeit is ilyen szellemben adta. Értik ezt olvasóim? Bach, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann és Brahms teuton tolmácsolás­ban! Elképesztő pimaszság és aki ezt az őrültséget leírta az gátlás nélküli bol­sevista igric, és nyilván­valóan idióta volt. Ennek a „destruktív nácinak" a képét igyekez­tem felvázolni néhány sor­ban születése 125. évfor­dulója alkalmából, mert lapunk indulásától kezdve tudja magyar kötelességét és nem feledkezik meg nagy- jainkról. Úgy látszik Ma­gyarország demokratizálói is kezdenek rájönni, hogy valami nem volt rendben hosszú időn át, mert nemrég olvastam, hogy szándékuk­ban áll a Zeneakadémia környékén, valamelyik zug­utcácskát elnevezni róla. Csak ennyit érdemel? Nem hiszem! Ez volt az oka, hogy vázlatosan ugyan, de igyekeztem bemutatni mű­vészi és emberi nagyságát, valamint igaz magyarságát. (A szerző Szellemóriásaink című sorozatából.) AMEIKA1 MAGYARSÁG Magyarország 9.9 cent Ön még mindig drágábban telefonál? Románia 18.9c, Szlovákia 17.9c, Ausztria 6.9c, Németország 6.2c, Anglia 5.9c. USA 4.9c. Minden nap 24 órán keresztül. (Az ár mobil hívásra nem vonatkozik) Hívjanak bizalommal a világ listáért. BEATRIX HORVÁTH -1-800-805-6612 Pannon Telecom Reprezentatív (9.2)

Next

/
Thumbnails
Contents