Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. szeptember HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--’’Romániának nincs más választása: be kell vezetnie a magyar nyelvű oktatását azokon a moldvai településeken, ahol ezt igénylik” - hangsúlyozta a jászvásári csángószeminárium végén a Krónikának adott interjújában az Európai Tanács jelentéstevője. Tytti Isohookana Asunmaa hozzátette: mivel az anyanyelvi misézés iránti igénylés is igen erős, reméli, hogy az egyház rövidesen megváltoztatja a kérdésben elfoglalt álláspontját. “Nem lehet ugyanis törvényes, hogy egyes kisebbségeknek - például a lengyeleknek, szlovákoknak - biztosítják az anyanyelvi szolgálatot, másoknak pedig nem” - szögezte le a strasbourgi szervezet megbizottja.--A nyitrai önálló magyar kar létrehozását a Magyar Koalíció Pártja egyik legfontosabb céljának tartotta. A “húzd meg, ereszd meg” játék három és fél évig tartott, ám - mint a pozsonyi magyar lap megállapítja - csak fölösleges időfecsérlés volt az egéz, hiszen a Konstantin Egyetem szenátusa végül nem egyezett bele a kar létesítésébe. “A félmilliós szlovákiai magyarság számára a kormány nem képes önálló egyetemet biztosítani, miközben a magyarországi sgít- ségnyújtást következetesen megtorpedózza” - írja a pozsonyi hetilap. —A romániai népszámlálási adatok közzététele után a legnagyobb példányszámú bukaresti újság már-már kaján vigyorral hirdette címoldalán: “Clujul nem lesz többé Kolozsvár” “A lapnak és munkatársainak biztosan nem” - mutat rá a Romániai Magyar Szó -, de nekünk magyaroknak mindig is az lesz: kincses Kolozsvár, ezeréves erdélyi történelmünk fellegvára”. “Különben sem kormányrendelet nyomán kell Kolozsvárrá lennie, hiszen az volt évszázadokon át, amikor Funar ősei is akként emlegették - a Ceauses- cu-féle Napoca nélkül” - jegyzi meg a bukaresti magyar napilap.--Történelmi esemény színhelye volt a moldvai Lujzikalagor, ahol első ízben hallgathattak magyar misét az ottani katolikus csángómagyarok” - tudósit a Háromszék című lap. A Bákótól tíz kilométerre fekvő községben az ottani elszármazott Tampo Ababei József celebrált szentmisét, akit nemrég Esztergomban szenteltek pappá. Az eseményt a lap úgy értékelte, hogy “győzött a szeretet a politika fölött.”--A nagy magyarországi munkáltatók jelenleg csak munkavállalási engedéllyel rendelkező szlovák állampolgárokat alkalmaznak, és nem használják ki a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kínálta lehetőségeket. A járási munkahivatalok információi szerint a Dunaszerdahelyi járásból jelenleg 417-en, míg a komáromi járásból 240-en dolgoznak hivatalosan Magyarországon. Mindnyájan a két ország közti kölcsönös megegyezés értelmében hivatalos munkavállaási engedéllyel rendelkeznek. Ezeknek a helyeknek a száma azonban korlátozott, az idei évben 1.600 munkavállalónak kínál lehetőséget. A státustörvény értelmében viszont 3 hónapig alkalmazható kedvezményes eljárással az a szlovák állampolgár, aki rendelkezik magyar igazolvánnyal.--Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlan - amelyben egykor a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött - a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyház tulajdonába, eddig azonban nem tudták birtokba venni az épületet.--A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kossuth Lajos születésének 200. Évfordulójára alapozza egész évi tevékenységét. Teszi ezt annál inkább, mivel a forradalmár kötődik Zomborhoz, mégpedig az itteni születésű Ambrozovits Béla személye által, aki unokaveje volt Kossuthnak. Zombor város közgyűlése díszpolgárává választotta meg Kossuthot, aki akkor Turinban élt, és 90 esztendős volt. Ezt követően róla nevezték el a város főutcáját, 1918 óta azonban Zomborban egyetlen utca sem viseli Kossuth Lajos nevét. Döbbenetes, hogy a város 266 utcája, illetve tere közül mindössze hatnak van magyar neve. Nem létezik Zomborban Petőfi Sándorról, Arany Jánosról, Rákóczi Ferencről (akinek valamikor szobra is volt a városban) elnevezett utca.--Tíz év alatt több mint 25 százalékkal csökkent a horvátországi magyarok létszáma. A horvát állami statisztikai hivatal adatai szerint a múlt évi nép- számláláson 16.595 horvát állampolgár vallotta magát magyarnak - az összlakosság 4.437.460 fő. Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint, ekkor 22.355 magyar élt Horvátországban. A XX. században a mai Horvát
