Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-06-01 / 6. szám
2002. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 DR. TÁPAYMIKLÓS: A KÁRPÁTALJAI HELYZET in. A kárpátaljai életkörülményeket tekintve az egészségügyi ellátás helyzete talán a legsiralmasabb. Bár az ukrán alkotmány 49. pontja garantálja minden ukrán állampolgár ingyenes egészségügyi ellátását, ez azonban csak papíron létezik. A valóságban semminemű biztosítási rendszer nincs és az állam az egészségügyi költségeknek csak a töredéket tudja biztosítani. A kórházak, rendelőintézetek az 50-60 évvel ezelőtti magyarországi állapotoknak megfelelő szinten működnek, kritikusan rossz gyógyszerellátással. Technikai felszerelésük elavult vagy tönkrement. A legnagyobb hiány diagnosztikus felszerelésekben van. Röntgen felvételt pl. csak minden 10. esetben képesek csinálni, amikor arra szükség volna - film hiánya miatt! Felszerelés hiányában még az alapvető laboratóriumi vizsgálatoknak is csak kis részét képesek megcsinálni. A kórtermek zsúfoltak, 6-8 betegre jut egy mosdó és láttam törött tükröt madzaggal felerősítve egy mosdó felett. A Munkácsi Városi Kórház egyik belgyógyászati osztályán pl. a folyosót a kibocsájtott betegek festették ki önkéntes alapon. A festéket az orvosok vették a saját zsebükből. Az egyik folyosó törött ablakát papundeklivel láttam befedve, mert az állam még a törött ablakot sem volt képes beüvegeztetni! Gyógyszerellátás csak a sürgős és súlyos esetek részére áll rendelkezésre, de még akkor is sokszor nem a kezelés teljes időtartamára. így a szükséges gyógyszert gyakran a betegeknek kell megvenni és ez áll a kórházon kívüli kezelésre is. A lakosság gyógyszer ellátásában jelentős segítséget nyújtanak a különböző külföldi segélyakciók, melyre, mint egy „stabil mankóra” még hivatalosan is számítanak. A kórházak élelem ellátása is nagyon szegényes és ezért a kórházi koszt kevés és rossz. így érthető, hogy a betegek egy részének a hozzátartozók viszik be az élelmet. De ágyhuzatot is ajánlatos bevinni, mert a kórházi mosodák csak selejtes munkát képesek végezni az 50 éves, lerobbant mosógépeikkel, melyek vizet eresztenek, javíthatatlanok és a szabadon hagyott mosodai villanyvezetékkel életveszélyesek is. Az ambuláns betegellátás körzetekre van osztva, de a beteg elmehet más körzet orvosához is, azaz meg van a szabad orvosválasztás lehetősége. Magánpraxisra van igény, de ez csak nagyobb városokban és eddig csak a bőrgyógyászati és fogászati szakmában létezik. Munkácson 2000 júniusában indult be egy magán belgyógyászati csoportrendelés, külföldi segítséggel, modemül felszerelt rendelőben. Orvosi ellátáshoz hozzájutni nem probléma, miután jelenleg Kárpátalján is orvostöbblet van. Kórházi ágyakból is több van, mint ammenyire szükség volna. Pl. a Munkácsi Járási Kórház, mely 150,000 felnőtt lakost lát el, pár évvel ezelőtt 1,050 ággyal rendelkezett. Ezt az ágylétszámot nem régen csökkentetették 750-re. Több a bennfekvő beteg, mint amennyi orvosi szempontból indokolt volna, mert sokat ambulánsán is lehetne kezelni. De miután kórházon kívül a gyógyszert megvenni nem tudják, beutaltatják magukat. így gyógyszerhez jutnak, kapnak enni és télen melegben is vannak. Orvosaik egy része tapasztalatcserére Magyarországra megy, de vannak, akik ilyen céllal az Egyesült Államokba is eljutnak 1-2 hónapra, az itteni egyházak segítségével. Ami a vallások helyzetét illeti, ma az ortodox (görög keleti, pravoszláv) egyház a legerősebb, az 1945 után be- telpült 500,000 ukrán és orosz nemzetiségűek miatt. Irányításuk megosztott: egy részük a moszkvai pátriárkát, a másik a kievi pátriárkát ismeri el fejének. Majdnem minden járási városban új ortodox templom épült, hivatalosan a hívők adományából, ami azonban az általános életszínvonalat figyelembe véve, aligha hihető. Sokkal valószínűbb, hogy suba alatt állami támogatást kapnak. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy ez az egyetlen, az állammal szoros kapcsolatban levő egyház. A hívők létszámát tekintve a görög katolikus egyház ma a 2. helyre szorult. A szovjet megszállás előtt Kárpátalja legnagyobb egyháza volt 450,000 lélekkel, melyből 403,000 volt ruszin, 28,000 magyar, 16,000 román és 3,000 szlovák. 320 temploma, 5 kolostora, teológiája és 350 papja volt. A kommunista egyházüldözés ezt az egyházat az ortodox egyházba akarta beolvasztani. Miután azonban a zaklatások, letartóztatások és koncepciós perek ellenére is a 350 papból csak 129 volt hajlandó hitehagyásra, 1949 februárjában rendeletileg betiltották. (Ugyanerre a sorsra jutottak az erdélyi görög katolikusok is.) 130 papjukat a sztálini lágerekbe hurcolták, vagyonukat elkobozták, templomaik egy részét bezárták ill. az ortodox egyháznak adták. (Több helyen a régi görög katolikus oltárt ma is az ortodox szentély mögötti részen lehet megtalálni.) A hívők, más híjján, a régi templomaikban folytatták hitéletüket - a két vallás szertartásai között u.i. van hasonlatosság. A föld alá kényszerített
