Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-06-01 / 6. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. június görög katolikus egyházat aztán a gorbacsovi enyhülés időszakában, 1989. XII. 13.-án kelt szovjet kormány rendelettel ismét legalizálták, papjaikat rehabilitálták, de templomaiknak csak egy részét adták vissza. Az 1999-es egyházmegyei adatok szerint 100 templomot és 3 kolostort kaptak vissza. 227 templomot az ukrán állam véglegesen az ortodoxoknak ítélt oda; 78-at közös használatra jelölték ki, de ezek közül csak 12-be engedik be az ortodoxok a görög katolikusokat. Bár az ortodox egyház államvallásnak tekinthető, ma a görög katolicizmus reneszánszát éli: 16 új templomot építettek, teológiájuk, 132 papjuk, 229 parókiájuk, 81 vasárnapi iskolájuk van. A hívők száma kb 300,000-re tehető és növekszik, elsősorban az ortodox egyház rovására. Még a fiatalabb generáció is ide gravitál szüleik, nagyszüleik befolyására. A püspökség székhelye Ungváron van. A ruszin vidéken a szertartás ruszinul folyik, de a papok nagy része beszél magyarul is. Magyar nyelvű görög katolikus miséket tartanak az ungvári katedrálisban, Munkácson, Beregszászon, Nagyszőlősön valamint a beregszászi és nagyszőlősi járásban levő magyar falvakban. Reformátusok egész Ukrajnában csak itt léteznek. Számuk meghaladja a római katolikusokét, de Munkácson a római katolikusok vannak többen. A szovjet ateista időben 20 papjukat hurcolták a Gulág lágereibe. A múltban a reformátusok kizárólag magyarok voltak, ezért a kálvinista hitet „magyar hitnek” is nevezték. Újabban ruszinok és ukránok is csatlakoztak hozzájuk, akik számára Ungváron ukrán nyelvű istentiszteletet is rendszeresítettek. A reformátusok püspöki székhelye Beregszász. Szoros kapcsolatot tartanak fenn Debrecennel, ahonnan papok és papnövendékek jönnek erre a vidékre. A papi pályára készülők többsége Magyarországon végez teológiát, de vannak akik Erdélyben és Szlovákiában tanultak. Jeletős támogatást kapnak a nyugati világ több más protestáns egyházától is (Németország, Hollandia, Svájc, Egyesült Államok.) A közel 70,000 római katolikus hívő 85%-a magyar, 8%-a szlovák és 7%-a német. Ennek megfelelően a misék magyarul, szlovákul és németül folynak. A szovjet időkben több templomukat bezárták és 19 papot hurcoltak el, úgy hogy a kommunista uralom végén csak 4 idős pap maradt ezen a vidéken. 50 év után 1994-ben volt először római katolikus papszentelés Kárpátalján, amikor 5 káprátaljai papot avattak. 1996 januárjában a pápa Majnek Antal ferences szerzetest nevezte ki a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóság püspökévé, Munkács székhellyel. Nagymértékben az Ő érdeme, hogy azóta Kárpátalján újászületett a katolikus hitélet. 2000-ben 26 volt a papok száma, amiből 21 volt szerzetes Magyarországról, Szlovákiából és belső Ukrajnából (ferencesek, jezsuiták, domonkosok és lazaristák). 10 szeminarista tanult Egerben és Vácott és 2 Gyulafehérváron. Apácák csak Szlovákiából vannak. Mind a katolikus, mind a református egyház külön erőfeszítést tesz a többi népcsoportnál elesettebb helyzetben levő magyar cigányság helyzetének javítására: a katolikusok Visk nagyközségben építettek számukra egy közösségi házat, míg a reformátusok Nagydobrony mellett egy kis templomot és iskola- épületet. Példás a római és görög katolikusok valamint a reformátusok közötti ökumenikus együttműködés, pl. közös imahetek tartása, melytől azonban az ortodox egyház távol tartja magát. Utam egyik nem várt meglepetése volt a több helyen látott útszéli keresztfa. Ezeknek egy részét a szovjet időkben eltávolították, a többit ott felejtették. 1991 óta többet visszahelyeztek sőt újakat is állítottak fel. A zsidóknak Munkácson a szovjet éra alatt egy zsinagógájuk sem volt. Az ukrán államtól most visszakaptak egyet. Az utcán kaftános, ortodox zsidókat ma nem látni, ami azelőtt nagyon is hozzátartozott a város képéhez. Az elvándoroltak közül kevesen túristaként vissza-visszatémek. Az előbb említetteken kívül a következő kisebb egyházak is működnek: baptisták, metodisták, szombatisták, evangélista keresztények és az ukrajnai szabad evangélisták. Valamennyi egyház egyaránt érdekelt a szovjet időkben elkobzott ingatlanjaiknak visszaszerzésében. Az egyházi vagyon visszaadásáról szóló törvény azonban csak az istentisztelet céljait szolgáló vagyon (templom) visszaadását teszi lehetővé. A többi egyházi vagyon (zárdák, kolostorok) ma általában lakók által lakott házak. Földtulajdon visszaadása ügyében a helyi önkormányzat dönt, de ilyen ingatlanokból eddig nagyon keveset adtak vissza. A posta még ma is megbízhatatlan. A kárpátaljai magyarok magyarországi rokonok, ismerősök vagy egyházi címekre kérik postájukat, amit aztán azok révén kapnak meg. Az oda címzett levelek nem ritkán felbontva érkeznek, azaz esetenként alkalmazott cenzúrával még mindig számolni kell. Ukrajnában általános hadkötelezettség van. (Szó van arról, hogy az önkéntes hadsereg rendszerét náluk is bevezetik.) A kötelező katonai szolgálat ideje l’A év. Továbbtanulás esetén halasztást lehet kémi. A besorozott katonaság nagy részét nem viszik belső Ukrajna messzi vidékeire, mint a szovjet időkben, hanem lehetőleg ott hagyják a környéken. így hétvégeken a katonák gyakran hazalátogathatnak és ellátásukról
