Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-05-01 / 5. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. május alkották ezt a területet.) A megye székhelye és legnagyobb városa Ungvár (Uzsgorod). A hozzáépített falvakkal kb. 120 ezer lakosa van. 1949-ben egyetemi város lett orvosi karral. Mivel 1945 után különösen nagy volt a tanár hiány, a bölcsészeti karon végzettek (nyelvészek, történészek, vegyészek, fizikusok, matematikusok) tanári állásban is elhelyezkedhettek. - A második legnagyonn város Munkács (Munkcsevo), melynek 1939-ben 60,000 lakosából 45% volt magyar-zsidó, 30% keresztény magyar és 25% ruszin. Az utcán ennek megfelelőleg főleg magyar es jiddis beszédet lehetett hallani és csak ritkán ruszint, mert a városi ruszinok nagy része is jól beszélt magyarul. A városnak volt koedukációs magyar, ruszin és zsidó gimnáziuma és egy kereskedelmi középiskolája. Ma Munkács lakosainak száma kb. 90,000 és ebből magyar nem több, mint 10,000. Van 8 olyan középiskolája, mely 11 év után ad érettségit, szemben a magyar 12 éves rendszerrel. Nagyságban a 3. város Beregszász (Beregovo), mely Kárpátalja magyar lakta része fővárosának számít. A városháza felett a világoskék-sárga ukrán zászló mellett ott lobog a magyar trikolór is, de címer nélkül, mely így nem a magyar államot, hanem a város csaknem színtiszta magyar lakosságának nemzetiségi hovatartozását jelképezi. A városnak van magyar színháza és magyar nyelvű tanárképző főiskolája, ahol Magyarországról jött tanárok is tanítanak. A bejáró tagozaton 4 év után, a levelező tagozaton 5 év után kapnak diplomát. Néhány évvel ezelőtt a magyar nyelvű óvodák, elemi- és középiskolák mind állami iskolák voltak. Az utóbbi években a református és katolikus egyháznak sikerült több, magyar nyelvű elemi- és középiskolát létrehozni. A reformátusok 3 ilyen gimnáziumot indítottak be: Nagydobronyban, Nagyberekben és Péter- falván. A katolikusok Munkácson létesítettek magyar nyelvű gimnáziumot. A tehetséges vidéki tanulóknak itt van külön fiú és leány konviktusuk is. Az itt végzett gimnazisták általában Magyarországra mennek főiskolára, mert a magyart jobban beszélik, mint az ukránt. A tanítás színvonala ezekben az egyházi iskolákban köztudottan jobb, mint az állami iskolákban és ezért a nem-magyar szülők is szívesen járatják ide gyermekeiket, akik így természetesen megtanulnak magyarul. (Nem ritkaság, a régi politikai elit gyermekeit is itt látni, akik pár hónap múlva magyarul mondják a közös imát...)_ (Folytatjuk) Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget. (Petőfi) ARANYLAKODALOM BALTIMORE-BAN A baltimore-i magyarság közismert és közszeretetnek örvendő házaspárja, Wiatter Ferenc és Irmuska április 6-án ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját. A szépszámmal megjelent barátok, volt munkatársak és tisztelőik jelenlétében Mustos István atya előtt mondták ki újra a boldogító holtomiglan-holtodiglant. A szertartás után Mustos atya röviden - angolul és magyarul - köszöntötte a házaspárt s méltatta a fél évszádos, sze- retetben, békességben eltöltött együttélésüket, beszédébe beleszőve egy-egy a házaséletről szóló anekdótát is. A barátok, tisztelők gratulációi után igazi lakodalmas hangulat kerekedett. Gratulálunk a házaspárnak és további erőben, egészségben eltöltött boldog házaséletet kívánunk. Mustos atya megáldja a házaspárt Az aranylakodalmukat ünneplő házaspár
