Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-04-01 / 4. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2002. április

Máriás lobogóját. (A török ellen harcoló keresztények szimbóluma.)-1469. február 12. Mátyás elfoglalja a morvaországi Spielberg várát.-Május 3. A cseh katolikus rendek Mátyást Olmützben cseh királlyá választják. Mátyás leteszi a királyi esküt.

—Május végén Mátyás követeket küld IV. Kázmér lengyel királyhoz, hogy vele Csehország ügyében egyezkedjék, és leánya Hedvig kezét újból megkérje. Kázmér elutasítja az ajánlatot.-Július 27. Podjebrád György cseh király fia, Viktorin Mátyás fogságába esik. (1472 áprilisában szabadul.)-Szeptember. A török csapatok Szlavónián keresztül betörnek Krajnába és Karintiába.-November 2. Mátyás seregei a morvaországi Magyarbródnál vereséget szenvednek Podjebrád György cseh király hadaitól. (A csehek benyomulnak a Vág völgyébe.)-December 23. Firenze a jó viszony ápolására két oroszlánt küld ajándékba Mátyásnak.-Az év folyamán Körmöcbányán 29 ércmalom és 4 kohó működik.-1469 után. Elkészül a Mátyás kálvária. (Gótikus felső része zománcolt alakjaival a 15. század első negyedében keletkezett, reneszánsz alapzatát Mátyás megbízásából Cristoforo Caradosso olasz ötvös készítette Budán.)-1470. március 20. Mátyás király Kolozs mezővárost és Fejérd falu felét a szomszédos Kolozsvár városának adományozza, és meghagyja, hogy ezek lakói ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a város polgárai.-Április 14. Mátyás Korpona város (Hont vm.) új házakat építő polgárait 10 évre fölmenti a királyi kincstár adójának fizetése alól.-Április vége. Mátyás folytatja a háborút Podjebrád György ellen.-Május 2. A király a háború költségeire 2 ezer aranyforintot kér Kassa városától.-Május 3. Mátyás a hét Garam menti bányavárost örök időkre fölmenti mindennemű adő fizetése alól.-Július 12. Mátyás a Morva folyó közelében fekvő Tobischau közelében sikeresen támad.-Októberben a török sereg pusztít Horvátországban és Szlavóniában.

—November második fele: Mátyás király szentesíti a budai országgyűlés végzéseit. A törvénykönyv bevezetése elsősorban a török ellen portánként egy aranyforint adót rendel elé, amelybe beleszámítják a királyi kincstár adóját is; az adót a városok, valamint a

király és anyjának birtokai is kötelesek fizetni. Főbb törvénycikkek: 1.: az adószedők a szolgabírákkal együtt járjanak el; 3.: az egytelkes nemesek, a nemesek kúriáiban és allódiumain szolgáló jobbágyok adómentesek; 13.: a főpapok, bárók, nemesek egy évig nem tartoznak katonáskodni; 15.: a király zsoldosai a nemesek és az egyházi személyek házaiba ne szállásoljanak és jobbágyainak ne okozzanak kárt; 16.: a sókamarák a régi helyen legyenek. - 16 főpap és főúr kezességet vállal, hogy a király megtartja a végzéseket, és adót az országgyűlés beleegyezése nélkül nem vet ki.)-Az év folyamán Karai László kancelláriai titkár, a magyar király Rómában tartózkodó követe Budára hívja a nürnbergi Hess András (Andreas Hess) pápai nyomdászt, hogy itt, a királyi székhelyen nyomdát létesítsen.-1470 körül. Ismeretlen magyar költő latin éneket ír Szent László királyról (De sancto Ladislao) a Szent László legenda és a 14. századi krónikaszerkeszt- mény ismeretében. Hun-magyar azonosságot hirdet; a 15 század végén lefordítják magyarra.-1470 után. Mátyás király évi adójövedelme átlag kb. 450 ezer aranyforintot tesz ki. Teljes évi bevétele ennek mintegy a kétszerese. - Buda és Pest városok kereskedelmük fénykorát élik. — Budán, a királyi udvarban Felix Ragusanus vezetésével másoló és miniatúra festőműhely működik.-1471. január 14. II. Pál pápa a cseh háború folytatására pénz küld Mátyás királynak.-Március 19. Mátyás engedélyezi a szász városoknak, hogy Erdélyben bárhol moshassanak aranyat. Egyúttal Erdély minden birtokosának meghagyja, hogy ne gátolják a jobbágyaik költözését a szász városokba.-Március 21. Meghal Podjebrád György cseh

király.

—Május 27. A kuttenbergi királyválasztó országgyűlés (Jagelló) Ulászlót, IV. Kázmér lengyel király fiát (a későbbi II. Ulászló magyar királyt) választja cseh királlyá.-Május 28. Mátyás Lorenzo Roverella pápai követtel megerősitteti az 1469-ben cseh királlyá történt megválasztását..-Június 1. Mátyás Csehországban értesül a magyarországi főúri és főpapi összeesküvésről.-Július 13. II. Pál pápa megbízza Lorenzo Roverellát, Régensburgban lévő követét Mátyás cseh királyságának elismertetésével.

—Július második fele — augusztus eleje. Mátyás király Budára érkezik, hogy a Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár, valamint Janus Pannonius pécsi püspök által vezetett, ellene irányuló összeesküvést leszerelje.