Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-03-01 / 3. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2001. március

országon ágyekét (nehézekét), a csetneki templom (Gömör vm.) falfestményén.-1400-1410. Ismeretlen másoló elkészíti a Schlagli Szójegyzéket. (A latin-magyar szójegyzék tematikus sorrendben 2140 magyar szót tartalmaz.)

—1401. április 28. Kanizsai János esztergomi érsek, kancellár és Bebek Detre nádor vezetésével az országnagyok Budán elfogják Zsigmond királyt.) A kormányt országos tanács veszi át, élén Kanizsaival, aki fölveszi a Szent Korona kancellárja címet. Okleveleiket, mint az ország előkelői — "prelati, barones et regni Hun- garie proceres universi" - adják ki és az újonnan készített, Magyarország Szent Koronájának pecsétje köriratú pecséttel erősítik meg. A tanács, amely az adományozás jogával nem rendelkezik, a király őszi kiszabadulásáig a Szent Korona, mint a királyi hatalom jelképe, felhatalmazásából kormányozza az országot. Az erdélyi vajda méltóságát elveszik Stibortól és Szé- csényi Simonnak adják. A király környezetében tartózkodó idegeneket megfosztják vagonuktól és száműzik.)

—Májusban Jodok és Prokop morva őrgrófok Zsigmond király megsegítésének címén betörnek az északnyugati megyékbe és több várat elfoglalnak.

—Június 11. A tapolcsányi gyűlésen (Nyitra vm.) az országnagyok egyik csoportja II. Ulászló lengyel királynak kínálja fel a magyar trónt. (Ulászló visszautasítja az ajánlatot.) Egy másik csoport ekkortájt Vilmos osztrák herceget lépteti fel trónjelöltként.

—Augusztus 31. Az országnagyok Patán (Somogy vm.) megállapodnak Zsigmond király párthíveinek vezérével, Garai Miklós horvát-szlavón bánnal, hogy amennyiben Zsigmond helyett mást választanak királlyá, ennek megkoronázása után két héttel Zsigmond visszanyeri szabadságát; amennyiben őt tartják meg királyul, akkor karácsonyig köteles visszavenni idegen híveitől a kezükön levő várakat (négynek kivételével, amelyekre nem terjed ki az egyezmény hatálya), és e feltétel teljesítéséig Garai őrizetében kell maradnia. Garai a királyért fiát és öccsét adja túszokul az országnagyoknak.-Október 29. Zsigmond király, miután visszanyerte trónját, Pápán eskü terhe alatt közkegyelemben részesíti ellenfeleit, de elégtétel adásra kötelezi azokat, akik a fogsága idején a királyi jövedelmeket az országnagyok engedélye nélkül megcsonkították.

—November. Evrenosz bég vezetésével török csapatok pusztítják Erdélyt. Visszatérőben Mircse havasalföldi vajda és a magyarok legyőzik őket.-1402. január 22. Zsigmond király árumegállító joggal ruházza fel Bártfa, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony és Sopron városokat, és polgárainak egész ország területén szabad kereskedést engedélyez.-Január 25. körül Zsigmond király elhagyja Magyarországot.-Január. Zsigmond király csehországi útjának megkezdése előtt az ország katonailag fontos tisztségeiben teljes személycserét hajt végre, és mindenüvé megbízhatónak vélt híveit állítja. Leváltja Szécsényi Simon erdélyi vajdát és kinevezi Csáky Miklóst és Marcali Miklóst vajdává.-Április körül Frigyes fia András mészáros és társai vezetésével népmozgalom bontakozik ki Budán. Elmozdítják a város vezetőségét, Andrást megteszik bírónak, a 12 tagú tanács helyett pedig 36 tagút választanak. (Az új vezetőség közel két évig irányítja a várost. A király 1403. december 9-i kiváltságlevele visszaállítja a régi rendet, intézkedéseket hoz a hasonló esetek elkerülésére, 1404. április 15-én pedig megtiltja, hogy a mozgalom vezetőit: Andrást és társait valaha újból megválasszák.)

—Augusztus Í6 Zsigmond király Bécsben megállapodik Vilmos, IV. Albert és Ernő osztrák hercegekkel, hogy örökösnélküli haláluk esetén kölcsönösen öröklik egymás trónját.-Szeptember 14. Zsigmond király Pozsonyban fiúörökös nélküli halála esetére IV. Albert osztrák herceget teszi meg örökösévé.

—Október 12. László nápolyi király magyar trónkövetelő seregei elfoglalják Vrána várát.

—1403. január vége. Besenyő Pál horvát- szlavón bán a horvátországi Bihácsnál vereséget szenved László nápolyi király vezéreitől.-Február 19. Az ellenzéki magyar országnagyok Esztergomban Jodok morva őrgróffal szövetkez-nek Zsigmond király ellen.-Augusztus 5. Kanizsai János esztergomi érsek Zárában, Angelo Acciaiuoli pápai követ jelenlétében, alkalmi koronával Magyarország királyává koronázza Nápolyi Lászlót.

—Augusztus—szeptember. Zsigmond király és hívei döntő fölénybe kerülnek a fölkelőkkel szemben. A király Pestnél legyőzi és foglyul ejti Makrai Benedeket, ostromzár alá veszi Esztergomot, majd uralma jogosságának bizonyítására Visegrádon fejére téteti a Szent Koronát.-Október 8. A király a budai gyűlésen kegyelembe részesíti a fölkelőket, ha meghatározott időn beliül megszüntettik az elleségeskedést és meghó- solnak.

—Október 26. A székesfehérvári gyűlésen a király megkezdi a Nápolyi László hűségén maradt nemesek birtokainak eladományozását.-Október 29. A király kegyelemben részesíti a hűségére tért Kanizsai János esztergomi érseket, Bebek Detrét és rokonaikat, az esztergomi várat azonban (ideiglenesen) királyi kezelésbe veszi. (Ludányi Tamás egri püspök azonban nem hódol meg, hanem vállalja a száműzetést.)-December eleje. Ostoja István bosnyák király elismeri Zsigmond magyar király fennhatóságát.