Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-03-01 / 3. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. március HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER--"Igénylem mert magyar vagyok - Státusztörvény: így látják olvasóink" címmel a Kárpáti Igaz Szó számol be arról a közvélemény-kutatásról, amelyet - kérdőív segítségével - olvasóik körében végeztek. Alig van olyan magyar család Kárpátalján, amelyiket ne foglalkoztatná, ne érintené a határon túl élő magyarok státusát meghatározó magyarországi törvénytervezet. A közvélemény-kutatás során sok érdekes meg-állapítás született, ugyanakkor számos tanulság is leszűrhető. Lássuk tehát olvasóink véleményét: "Ez minden magyar kötelessége." (Molnár László, Munkács). *Igen, azért mert magyar vagyok." (id. Homoki Árpád, Salánk). "Nem, mert ebből a kevés nyugdíjamból úgysem tudnám kiváltani az igazolványt." (idős nyugdíjas). "Igényelném, pedagógusként igénybe venném a magyarországi továbbképzéseket." (Fülöp Éva, Mezóvári). "Mert 1939-ben magyar állampolgárnak születtem." Balogh Tiborné, Tóth János, Csap). "Igen, magyar vagyok, rokonaim élnek odaát." (Pezzanó Jánosné, Munkács, Molnár Gábor, Csap). "Egészségügyi ellátás és gyermekem továbbtanulása miatt" (Somogyi Klára, Csap). "Először lesz tárgyi bizonyítékom arra, hogy magyar vagyok" (ifj. Benkő Zoltán, Ungvár.) "így legalább igazolványom lesz arról, hogy magyar vagyok, mert a személyi igazolványban ez már nem szerepel." (Hidi Erika, Nagydobrony.)-"A szebeni Lucián Blaga egyetem példája jól mutatja, hogy Háromszéken igény van a továbbtanulásra" - írja a Romániai Magyar Szó. Nevezett intézmény Kézdivásárhelyen indított jó néhány szakot távoktatással, több mint hatszáz fiatal iratkozott be, ám a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Pedig az oktatás román nyelven folyik. Nyilván, ha lett volna más választásuk, nagy részük nem ezt választotta volna. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - írja a bukaresti magyar lap. —Aláírásgyűjtéssel akarja megakadályozni a nyitrai egyetem önálló magyar karának létrehozását a "Nyitra - a Szlovák Városok Anyja" elnevezésű szlovák társaság. A társaság politikai nyomásnak és az egyetemek függetlensége elleni támadásnak tekinti, hogy a szlovák kormány elfogadott egy ajánlást, mely szerint a szlovákiai magyar pedagógusképzés előmozdítására önálló magyar egyetemi kart kellene létrehozni a nyitrai Konstantin Egyetemen. Jóllehet a szlovák kormány 10 millió koronát (60 millió forintnak megfelelő összeget) hajlandó szánni az egyetemi kar létesítésére, az egyetemet a kormány ajánlása semmire sem kötelezi, és nem is látszik valószínűnek, hogy a kormány ajánlásának később foganatja lenne. A szlovák nacionalisták, az ellenzéki pártok, és a sajtó egy része élesen ellenzi a magyar kar létrehozását.-Az Egyesült Államokban az 1990-es nép- számláláskor 1,582 millió állampolgár vallotta magát magyar származásúnak, de csak 9,35 százalék állította, hogy otthon magyarul beszél. Az egymilliónál nagyobb létszámú amerikai nemzetiségek sorában egyedül nekünk nincs anyanyelven oktató általános iskolánk. Ezzel szemben például a lengyelek amerikai testvéreikkel tudatosan szervezik a modern gazdaságban oly hasznos kétnyelvűséget. A magyar kormány rövidesen megkezdi a New York-i Magyar Intézet szervezését.-A Rzeczpospolita című lengyel lapban Andrzej Niewiadowski, "Fohász az Unióhoz" című riportjában feltérképezi a szlovákiai magyarok helyzetét. Az írás címe kiemeli: a lakosság egyharmada munkanélküli, távlatok nélkül él, a kormány nem tesz semmit. "Hogy szeretnék-e a határ másik oldalán élni? Ezt a kérdést nem hozzám kellene intéznie, hanem Clemanceau úrnak kellett volna feltenni 1920-ban, még a trianoni döntés előtt, amely megfosztotta a magyarokat országuk területének kétharmadátóF - idézi a riport Fóthy Jánost, a szlovákiai magyar kisebbség egyik vezetőjét. Az egyik nagykürtösi gazda panaszkodik, két éve nem telt nekik arra, hogy húst vegyenek. A helyi bányában egykor több mint 2000 ember dolgozott, ma már csak 750, a tervek szerint az üzemet 2003-ban bezárják. A kömyezetszeny- nyezés elképesztő, lassan már az artézi kutak vizét sem lehet meginni, munkalehetőség nincs, az ifjúság jövője kilátástalan. Tomaújfalu lepusztult, de még működő állami gazdaságának egyik dolgozója a határon túlra mutat: a magyar oldalon, pár kilométerre korszerű tejfeldolgozót építettek, de bekellett zárni, mert nem volt elegendő beszállító. A szlovák oldalon pedig termelik a rengeteg tejet, amit 100 kilométerre levő Nagymihályiba szállítanak. A magyar nemzetiségű állampolgárok földvagyonát az állam kezeli, ráadásul rosszul. A magyarok évek óta hiába követelik, hogy átvehesse ezeket a földeket a falvak önkormányzata. A Kárpátok Eurorégió tanácsának tagja, Stefan Zaharias szerint az EU a Phare alapból juttatna pénzt a határmenti területek fejlesztésére, de ehhez előbb megkel- lene változtatni a szlovák államigazgatásban uralkodó felfogást. Szlovákia Lengyelországgal aláírta a határ- menti együttműködésre szóló egyezményt, Magyar- országgal azonban még nem. A lengyel-szlovák határon 49 átkelő van, mig a magyarok felé 19. Duka-Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció parlamenti képviselője rámutat: Meciar megszüntette a többségében magyar lakta városok önálló közigazgatását. Az 1998-as választások után a Magyar Koalíció kormányzati szerepet vállalt, de még így sem sikerült elindítani a reformokat. A szlovák
