Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-02-01 / 2. szám
2001. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG KÁROS MÚLTIDÉZÉS A keresztény-magyar ember számára szinte szándékos provokációnak hat, hogy a közszolgálati televízió illetékesei olyan filmeket tűznek műsorukra, amelyek a megosztott és bizonytalan világnézetű lakosság számára újabb bizonytalanságot, zavarokat okoznak. Ilyen volt néhány hónappal ezelőtt annak a francia filmnek a sugárzása, amely 1956 októberének ünnepi légkörét, eseményeit a hajdani bolsevista szemlélet hamis és ünneprontó lencséjén kívánta bemutatni és láttatni. Karácsony előtt pedig olyan szerzők produkciója került képernyőre az M2-es műsorán (Berkesi András és Kardos György műveként), amely két egykori ávós-tiszt interpretálásában próbálta a történelmi valóság helyett a kommunista hazugságözönt a nézők nyakába zúdítani. Mert mit várhatunk attól az ávós intézménytől és tagjaitól (amelynek teljes leleplezését egy újonnan megjelent hasznos kötet, Kiszely Gábor könyve végzi el napjainkban), s akiknek a Kádár-rendszer alatt készített filmremeke az első kockájától kezdve utolsóig a moszkovita propaganda másolása és a hazai internacionalista csatlósok szemérmetlen történelem hamisítása? A Kópjások című álmagyar film nem elrettent negatív utalásaival amint azt a televízió vezetői szeretnék beállítani, hanem sért, kárt okoz, amikor egy bukott rendszert igyekszik széppé festeni. Csak egy kiragadott példa a filmből. Berkesi és Kardos elvtársak egy katolikus főpapi személyt tesznek meg az ország megrontójának és eszmei bajkeverőjének a 30-as évektől kezdve s ez egyrészt alapjaiban (hiszen a Mindszenty bíborost idéző portré így időbeli és térbeli elhelyezésében is tévedés), másrészt részleteiben is torz, hazug és rosszindulatú. A náci filmgyártás UFA cégnéven futó iránydarabjait már régen tűzre vetették. Mi nem kívánunk sem könyvet, sem filmet égetni, de legalább is azt elvárnónk az új évezredben, egy évtizeddel a rendszer- váltás után, hogy megkímélnek bennünket a rosszemlékű kommunista propaganda hazug és émelyítő világától, selejtes termékeitől, /új Ember/ Szeghalmi Elemér-Bártfa történelmi részét, az óvárost és a zsidónegyedet is felvették az UNESCO világörökségi listájára. A Felvidékről még Selmecbánya, és a szepesi vár található a világörökséggé nyilvánított kincsek sorában. Bártfa óvárosa már 1950-től fokozott műemléki védelmet élvez, templom és városháza kulturális emlékmű. Kérjük, figyeljék a címzést, ott azt is feltüntetjük mikor jár le az előfizetés-Lelki épülést szolgáló könyveket egybe- gyűjtő könyvtár megnyitására került sor november 3-án a Pósa László plébános vezette óbecsei alsóvárosi plébánián. A könyveket önkéntes adományokból gyűjtötték össze, a könyvespolcokat és az asztalokat pedig önkéntes munkával a hívek készítették el. A könyvtár sajátossága, hogy a hétvégi nyitvatartás idején a hívek beszámolnak egymásnak az elolvasott könyvekről. Plébános az ötletet Szent Ágoston "Vallomások" című művéből merítette, aki egykor így fogalmazott: "A közös társalgás és vidámság, a figyelmes előzékenység egymás iránt, vonzó stílusú könyvek közös élvezése (...) egyre jobban lekötötték lelkemet. Egymást oktattuk, egymástól tanultunk..."-Huszonkét határon túli egyházközség, gyülekezet és egyesület kért a magyar kormánytól millenniumi zászlót, amelyek közül egy, az államiság ezeréves létét kifejező zászló 2001 augusztus 20-ig a Muravidékre is eljut. Ennek kapcsán közölt interjút Nemeskürty István kormánybiztossal a lendvai Népújság. "A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban. Ez fontos esemény, de azért ennél többről van szó. Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részből áll. Az egyik, talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával, mig a többieknek 1945-ben kezdődik. Ami azelőtt volt, az valami feudális, gonosz ügy, nem is a mi múltunk. Ennek ellenére számomra meglepően nagy számban, a 3200 önkormányzatból 2500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. Zászlót a kormány tagjai, államtitkárok adhatnak át, de miután érzékeltem, hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni, az országgyűlés alelnökeit is felkértem a közreműködésre. Mi ez a millennium? Annak ünnepe és jelképe, hogy a keresztény magyar állam ezeréves. A mai, nálunk sokkal hatalmasabb és jelentősebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezeréve. Például Olaszország, ahogy ma ismerjük, az 1860-as években jött létre. Spanyolország pedig arab kalifátus alá tartozott. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. Legfontosabb támogatni azt, hogy erősödjön minden magyar közösségben a múlt ismerete és az önérzet. Kezdeményeztük, ha még nincs neki, minden falu, város írassa meg a saját történetét. Többszáz ilyen monográfia jelent meg, bemutatva kik ők, honnan jöttek. Én azt tartom fontosnak, átéli-e az ország lakossága a létezésének örömét, vagy sem. A Millenniumi Olvasó- és Énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. Kisiskolásoknak adtuk ki, de nem tankönyvként. Mindenkihez szólt. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebből hangzik el egy vers vagy egy ének. A 60 ezer, határon túli magyaroknak félretett példányból ez év márciusig 230 elsős és másodikos szlovéniai magyar diák ajándékként fog kapni". - mondta a kormánybiztos.
