Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-10-01 / 10. szám
2001. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 Krakkóban Magyarország királyává választja III. Ulászló lengyel királyt, aki a választást és a feltételeket elfogadja. (Megkoronázása előtt nőül veszi Erzsébet királynét, szabad rendelkezést biztosít számára a tartására rendelt javakkal; fiát, Lászlót megvédi atyai örökségében, kivéve a magyar királyi méltóságot; az ország jogait, elődei birtokadományait tiszteletben tartja; Magyarországot Lengyelország erejével megvédi a törökkel szemben.-Április 10. Erzsébet királyné a fia fölötti gyámságot Ausztria kormányával együtt VI. Albert osztrák hercegre bízza.-Április 23. I. Ulászló király (Lengyel-országban III. Ulászló) magyar területre érkezik.-Áprilistól II. Murad szultán több hónapon át eredménytelenül ostromolja Nándorfehérvárt. A várat Tallóci János vránai perjel védi.-Május 15. Szécsi Dénes bíboros esztergomi érsek a Visegrádról ellopott Szent Koronával Székesfehérvárott királlyá koronázza Erzsébet királyné fiát, a csecsemő Lászlót.-Május 21.1. Ulászló bevonul Budára.-Június közepén kezdetét veszi a polgárháború Erzsébet királyné és I. Ulászló hívei között. Ciliéi Ulrik, Erzsébet egyik legfőbb támogatója Győr közelében I. Ulászló híveinek fogságába esik.-Június 29. Az ország rendjei Budán hűséget esküsznek I. Ulászlónak és érvénytelenítik V. László megkoronázását.-Július 17. Szécsi Dénes bíboros esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázza I. Ulászlót, a Szent Korona hiányában a Szent István fejereklyetartójáról levett koronával. A jelenlévő rendek az alkalmi koronázást egyenértékűnek nyilvánítják a Szent Koronával végzett koronázással.-Július 20. I. Ulászló a székesfehérvári ország- gyűlésen kiadja dekrétumát, amelyben megerősíti és átírja az ország kiváltságleveleit: az 1222. évi Aranybullát, az 1298. és 1351. évi törvénykönyvet és az 1298 után keletkezett királyi tanácsi határozatokat. Törvénycikkek: 1.: megújítja a nemesség tizedfizetési mentességet; 2.: a hűtlenség vétkében elmarasztalt személy kezén lévő zálogbirtok a tulajdonost illeti; 3.: intézkedik a jobbágyok és papok közti perek bírói fórumáról; 4.: újból kimondja, hogy a pápai egyházi javadalom királyi engedély nélkül nem fogadható el és a pápai kúria csak fellebbviteli fórum lehet.-Júlus vége. 1. Ulászló a koronázás utáni napokban több új tisztségviselőt nevez ki Erzsébet hívei helyére. —Július—december. Erzsébet királyné hívei átmeneti sikereket érnek el a Dunántúlon, elfoglalják Vas, Zala és Veszprém megyék várait.-November 22. Erzsébet királyné Bécsújhelyen szövetségre lép III. Frigyes német királlyal, és felügyeletére bízza fiát, V. László királyt.-1440 körül. Suky Benedek erdélyi nemes gótikus kelyhet készíttet. (Suky kehely.) —1441. január eleje. I. Ulászló vezérei, Újlaki Miklós macsói és Hunyadi János Szörényi bánok Bá- taszéknél (Tolna vm.) döntő győzelmet aratnak Erzsébet királyné délvidéki hívei fölött.-Február eleje. A király Újlaki Miklóst és Hunyadi Jánost nevezi ki erdélyi vajdákká. Az új vajdák tavasszal elismertetik Erdélyben is Úlászló királyságát.-Február. A király sikertelenül ostromolja Esztergomot, az Erzsébet-párti Szécsi Dénes érsek várát.-Március 1. Ciliéi Urlik vezére, Vitovec János Szamobornál (Zágráb vm.) legyőzi I. Ulászló híveit.-Március 3. Erzsébet királyné elzálogosítja Sopron városát III. Frigyes német királynak. (1463-ig marad zálogban Frigyesnél.)-Március—május. I. Ulászló dunántúli hadjáratán sorra megvívja az ellenpárt Zala, Vas és Veszprém megyei várait.-Április 19. Ciliéi Frigyes gr. és fia, Ulrik, a szombathelyi táborban meghódol I. Ulászlónak.-Május. A tavaszi hadjárat hatására Erzsébet királyné híveinek nagyrésze I. Ulászlóhoz pártol.-Az év nyarán Hunyadi János erdélyi vajda Szerbiában győzelmet arat az Iszhak bég vezette török seregeken.-Szeptember 28. A király Székesfehérvárról országgyűlést hív össze a Rákos mezejére, november lire. A tárgy a terv szerint a lázadók elleni általános felkelés meghirdetése, a belháború megfékezése és a török veszély elleni védekezés. (Az országgyűlés megtartására nincs adat.)-Az év őszén a király vezérei sikertelenül ostromolják Kassát. A várost Erzsébet kapitánya, Giskra János védelmezi.-1441 után. A budai jogot használó hét szabad királyi város (Buda, Kassa, Bártfa, Nagyszombat, Pozsony, Eperjes és Sopron) szövetsége kisajátítja a tárnokmester bíróságát, a városok fellebbviteli fórumát képező tárnoki ítélőszéket. A tárnokszékről kizárják a nemesi bírótársakat; helyüket a városok tanácsai által kiküldött ülnökök foglalják el, akik a tárnokmester és helyettese elnökletével a hét város törvényei, a városi igazgatást és bíráskodást szabályozó joggyűjtemény (helytelen megjelöléssel tárnoki jog) alapján ítélkeznek. A joggyűjtemény azonos a korábban összeállított Budai Jogkönyvben rögzített budai jogokkal. Pest 1479 és 1481 között lesz tárnokszéki várossá. Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését!
