Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. szeptember MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XXXIV. rész-1435. március 8. Zsigmond király a pozsonyi országgyűlésen közzéteszi törvénykönyvét (decretum maius) az igazságszolgáltatás reformjáról. Főbb törvénycikkek; 1.: a bíráknak hivatali esküt kell tenniük; 2.: a szolgabírákat a módosabb nemesekből válasszák, a választás nem utasítható vissza; 3.: megnöveli a megyék szerepét a hatalmaskodások kinyomozásában és felhatalmazza őket a jogtalanul elfoglalt birtokok visz- szadására; 4.: hatalmaskodási ügyekben a királyi személyes jelenlét, a nádor vagy az országbíró ítél; 7.: intézkedik a bírságokról és meghatározza a jobbágyköltözéssel kapcsolatos kihágásokért és más esetekben szedhető bírságok összegét; 8-9.: rendelkezik a hiteleshelyi kiküldöttekről, a királyi emberekről és tevékenységükről: 10-12.: megszabja az oklevelek díját.-Március 12. Zsigmond király Pozsonyban kibocsátja a honvédelem szervezéséről szóló törvényét. Törvénycikkei: 1.: a morva határt az uralkodó saját erejéből védelmezi; a főpapi bandériumok és a megyék fölkelésére csak akkor kerül sor, ha erre az ellenség túlereje miatt nem képes; 2.: általános fölkelés a birtokosok 33 jobbágy után egy, 100 jobbágy után három lovas íjászt állítanak ki; a jobbágy- gyal nem bíró egytelkes nemesek vagy uruk familiárisaként, vagy a megyésispán alatt vonulnak hadba; 3.: azok, akiknek váruk van, abban megfelelő őrséget hagyhatnak hátra; 4.: fölkelés idejére minden megye nemessége válasszon biztosokat, akik a szol- gabírákkal együtt írják össze a jobbágynépességet; 5.: foglalják le azok birtokait, akik a fölkelésre késve érkeznek, vagy akik attól távolmaradnak, vagy engedély nélkül előbb távoznak a seregtől; 6.: a had- bavonulók óvakodjanak a kártételektől, az élelmet a megyék által megszabott áron vásárolják; 7-8.: meghatározza a hadak által okozott károk ügyében folytatandó bírósági eljárás módját. (A törvény alapját az 1432/33. évi királyi javaslatok képezik.)-Október 13. Meghal Zsigmond király apósa és tanácsadója, Ciliéi Herman.-1435 körül. Megszűnik az állandó udvari panaszfelvevő iroda: véget ér a királyi kápolnaispán oklevéladó tevékenysége és a királyi középpecsét használata. Az iroda feledata részint (király nevében kelt parancslevelek) a kir. kancellária, részint (oklevélátírások, bevallások) az udvari bíróságok kancelláriái veszik át.-1436. január. Zsigmond király Székesfehérvárott megegyezik a cseh rendek követeivel. Megerősíti az 1433. évi prágai egyezményt és közkegyelmet ad, ennek fejében a rendek meghívják, hogy foglalja el a trónt.-Május 10. körül. Zsigmond király végleg elhagyja Magyarországot. Előbb Bécsbe, majd június elején Csehországba megy. A kormányhatalmat a kir. tanács itthon maradt tagjai gyakorolják.-Augusztus 22. IV. Jenő pápa megbízza Marchiai Jakab olasz ferences szerzetest a Dél-Ma- gyarországon elterjedt huszitizmus kiirtásával. Az üldözött husziták egy része Moldvába menekül, köztük a biblia fordító Tamás pap és Újlaki bálint plébános.-Augusztus 23. Zsigmond király bevonul Prágába és fogadja a cseh rendek hódolatát.-Az év őszén török portyázó csapatok pusztítanak Erdélyben.-1437 márciusa. Kardos János vezetésével parasztfelkelés tör ki Szászföldön és az erdélyi Fehér megyében.-Június. A parasztmozgalom átterjed Erdély északi felére és a Tiszántúl egyes megyéire is. A Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztsereg Alparét mellett, a Bábolna hegyen (Belső-Szolnok vm.) huszita harcosok módjára szekértábort állít fel.-Július elején Dés közelében a parasztság győzelmet arat a Csáky László vajda által vezetett nemesi hadakon.-Július 6. A kolozsmonostori konvent előtt a nemesség és a parasztok képviselői egyezményt kötnek. Meghatározzák a Lépes György erdélyi püspöknek fizetendő tized összegét, eltörlik a kilencedet, biztosítják a jobbágyság költözési jogát és a javai fölötti szabad végrendelkezést. A feltételek megtartását a Bábolna hegyen évente megtartott gyűlés hivatott ellenőrizni a jobbágyság küldötteinek bevonásával.-Július. Magyar seregek fölmentik a törökök által ostromlott Szendrőt, Brankovics György szerb despota székhelyét.-Szeptember 16, Az erdélyi három rendi nemzet: a magyar nemesség, a székelyek és a szászok küldöttei Kápolnán unióra lépnek a fölkelő parasztok ellen.-Szeptember végén az erdélyi nemesség Apátinál (Doboka vm.) ismét verességet szenved a paraszhadaktól.-Október 6-10. A fölkelt parasztság és a nemesség képviselői Apáti faluban újabb egyezményt kötnek. A végleges rendezést az uralkodóra bízzák, akihez mindkét fél követeket küld.
