Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
2001. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27-December 5. Zsigmond király a morvaországi Znaimban elfogatja és Pozsonyba viteti feleségét Borbála királynét, mert ellenzi V. Albert osztrák herceg trónutódlását. Borbála 1438-ban kiszabadul, miután magyarországi birtokairól lemondott, és előbb Lengyelországba, majd Csehországba megy, ahol 1451-ben meghal.-December 9-én Zsigmond magyar király és német-római császár meghal a morvaországi Znaimban. Végakarata szerint Váradon, első felesége, Mária királynő és Szent László király sírja mellé temetik.-December 10--14. között az erdélyi nemesi hadak Kolozsvár és Kolozsmonostor között legyőzik a parasztok seregét. Budai Nagy Antal elesik; az elfogott vezéreket kivégzik.-December 18. Az országnagyok Pozsonyban királlyá választják V. (Habsburg) Albert osztrák herceget, Zsigmond király leányának, Erzsébetnek a férjét. Albert előzetesen elfogadja a választási feltételeket. Eltörli Zsigmond király újításait; mentesíti az egyházakat a közelmúltban bevezetett adófizetéstől; nem juttat egyházi javadalmat világinak; nem bízza a királyi jövedelmek kezelését külföldire; az országnagyok nélkül nem dönt a tisztségek betöltéséről; a királyi jogokat és a korona jogait csak az országnagyok hozzájárulásával idegenítheti el.-1438. január 1. Pálóczi György esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázza V. Albert osztrák herceget. A királyné koronázását Rozgonyi Simon veszprémi püspök végzi.-Január-február. A király a koronázás után - a nádor és az országbíró kivételével - leváltja az országos méltóságokat.-Január végén az erdélyi nemes hadak elfoglalják Kolozsvárt a felkelő parasztoktól.-Február 2. Az erdélyi három "nemzet" Tordán megújítja az 1437. szeptember 16-i kápolnai uniót.-Március 18. Albert magyar királyt Frankfurtban II. Albert néven német királlyá választják.-Április 8. előtt a király Bécsbe, majd Csehországba távozik. 1439. áprilisában tér vissza Magyarországra.-Május 6. A katolikus cseh rendek Albert magyar és német királyt, a kelyhesek Kázmér lengyel herceget választják királlyá.-Az év nyarán török csapatok pusztítanak Erdélyben; felprédálják Szászsebest, Segesvárt, Megyést és Brassó külvárosait.-Júliusban a cseh korona miatt háború tör ki Albert és III. Ulászló lengyel király között. Ennek során az év második felében lengyel csapatok törnek be a Szepességre és Sárosba, ahol átmenetileg elfoglalják Tarkőt és Berzevicét.-1439. január 4. A király Boroszlóban fegyverszünetet köt III. Ulászló lengyel királlyal.-Április 21. előtt a király visszatér Magyar- országra.-Május 9. Albert király Hunyadi Jánosra és testvérére, ifjabb Hunyadi Jánosra bízza a Szörényi bánság végvárainak védelmét. Szeptemberben már báni címet viselnek.-Május 23-án népmozgalom robban ki Budán; a tömegek dühe elsősorban az idegen kereskedők ellen irányul. A mozgalom hatására megreformálják a város vezetését: a magyar polgárság a német patríciátussal azonos jogokra tesz szert. Ettől kezdve a fele-fele arányban német és magyar polgárokból álló száztagú nagytanács saját kebeléből 6-6 magyar és német tanácstagot választ, a bírót pedig évenként felváltva a magyar, illetve a német polgárok köréből választják. * E rovatunkat az Akadémiai kiadó gondozásában megjelent négykötetes, Magyarország története című műből állítjuk össze. Jász Világtalálkozó Jászdózsán Jász Világtalálkozót tartottak Jászdózsán, ahol minden korosztálynak szóló egésznapos programok várták a látogatókat. A jászok együvé tartozását hirdető eseménysorozat a jászdőzsai önkormányzat ünnepi ülésével vette kezdetét. Ezt követően a világtalálkozó tiszteletére született irodalmi alkotásokat mutattak be, illetve tárlatokat nyitottak, és megtartották a jász versmondók versenyét. Az egyik kiállítás darabjait nemzetközi képzőművészeti alkotótelep tagjai készítették. Emléktáblát helyeztek el a közel kétszáz éves, műemlékké nyilvánított kőhídon, és az ünnepi szentmise után a Jász Himnusz ősbemutatójára került sor. A díszünnepség keretében Áder János az Országgyűlés elnöke adta át a millenniumi emlékzászlót a település lakosságának. Bemutatták a Szabad Jászok Zászlaját és a Jászság Redemptiós Zászlaját, amelyeket az évszázados eredeti lobogók alapján készítettek el. A zászlókat Seregély István egri érsek szentelte meg. A nap történetéhez tartozik még a "Jászságért" díj átadása, és az új jász kapitány beiktatása. A Jász Világtalálkozó sportveresenyekkel, népi játékokat felidéző vetélkedőkkel és kulturális műsorral zárult. *-A Parlamentben Mádl Ferenc köztársasági elnök Millenniumi Ezüst Emlékérmet adott át a háromszoros olimpiai ökölvívó-bajnoknak, Papp Lászlónak 75. születésnapja alkalmából.
