Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7-8. szám

2001. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 A STÁTUSTÖRVÉNY MTI-jelentés. Az Országyűlés 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a szomszé­dos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. Az előterjesztést, amelynek alapján a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában élő, magukat magyar nermzetiségúnek valló, nem ma­gyar állampolgárságú személyek különböző ked­vezményekben és támogatásokban részesülnek, csupán az SZDSZ utasította el. A jogszabály leszögezi: a hatálya alá tar­tozókat a kultúra területén Magyarországon a ma­gyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Munkavállalási engedély számukra Magyar- országon naptári évenként három hónapra a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A munkavállalók a magyar társadalombiztosítási sza­bályokban meghatározott járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni; e befizetés alapján külön jogszabályban meghatározott körű egészégügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot. Az azonnali egészségügyi ellátást igénylők a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények szerinti feltételeknek megfelelően részesülnek orvosi segít­ségben. A törvény hatálya alá tartozók évente négy alkalommal 90 száalékos utazási kedvezményben részesülnek a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközökön. A 6 éven aluliak és a 65 év felettiek díj­mentesen utazhatnak. A törvény különféle támogatást nyújt a ma­gyarországi felsőoktatási intézményekben tanulók­nak, valamint a szomszédos országokban magyar tannyelven oktató, magyarországi továbbképzésben részt vevő pedagógusoknak. Ugyancsak ösztönzi a törvény a szomszédos államokban magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények (tagozat, szak) léte­sítését. Szülőföldjükön nevelési-oktatási, valamint taneszköz-támogatásban részesül az a legalább két kiskorú gyermeket nevelő szülő, akinek gyermeke magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban része­sül. A törvény kimondja: a Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban lévő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő szervezeteket. A jogszabályban meghatározott kedvez­mények igénybevételére arcképes 'Magyar igazol­vány', illetve 'Magyar hozzátartozói igazolvány' szol­gál, amelyet a jogosultak saját kérelmére, a magyar kormány által elfogadott ajánló szervezet javaslatára állítanak ki. A törvény 2002. január elsején lép hatályba. Szlovákia külügyi, románia pedig kormány- nyilatkozatban reagált arra, hogy a magyar Ország­gyűlés elfogadta a státus törvényt. A szlovák külügy­minisztérium nyilatkozata - amelyet a TASR hírügy­nökség ismertetett - a többi között azt tartalmazza: Tekintettel arra, hogy a (status)törvényben a Szlovákia által hangoztatott fenntartásoknak csak egy részét vették figyelembe, a (szlovák) külügymi­nisztérium ezennel közli, hogy a törvényt Szlováki­ában további konzultációk nélkül semmilyen módon nem fogják alkalmazni'. A nyilatkozat azt is tudtul adja, hogy a szlovák külügyminisztérium Pozsony fenntartásairól diplomáciai úton tájékoztatta a ma­gyar felet, valamint 'a megfelelő nemzetközi testüle­teket*. A román kormány nyilatkozata - amelyet a Rompres román hírügynökség közölt - felrója, hogy "a román fél észrevételeit nem vették figyelembe a törvény megalkotásakor*, jóllehet Bukarest 'minden olyan alkalommal hangot adott ellenvetéseinek, amikor a magyar fél hajlandó volt kétoldalú konzultá­ciókra e témában'. Adrian Nastase román miniszterelnök kije­lentette, hogy Románia - az 1996-ban kötött alap- szerződésen kívül - kész felbontani az összes két­oldalú megállapodását Magyarországgal az elfo­gadott státustörvény miatt. Emellett egy sor in­tézkedést helyezett kilátásba: a szövetségek és alapítványok alapszabályzatának felülvizsgálatától kezdve adó- és vámintézkedéseken át a foglalkoz­tatási és társadalombiztosítási viszonyokat érintő kérdésekig. A szélsőséges Nagy-Románia Párt Erdély nyugati határának lezárását és a hadsereg válsághelyzetre való felkészülését követeli. CSÁNGÓ HELYZET 1. Szentháromság vasárnapján több moldvai csángó pap bűntudatot igyekezett ébreszteni a csángókban, azért mert résztvettek vagy részt szándékoztak venni a csíksomlyói pünkösdi búcsún és ennek kapcsán a következő förmedvényt dörög­ték az ünnepi nagymisén: aki Csíksomlyón volt vagy akart menni addig nem áldozhat, amíg egész konkrétan meg nem gyónja bűnét (és nem biztos, hogy feloldozást kap!!!), mert ez egy izgató politikai összejövetel, ahol a magyar politikusok az első sor­ban ülnek és ahol magyar zászlókat lehetett látni. Ez az egész kiátkozott papok által is előmozdított sátánista mozgalom, aki ott volt a hitét veszélyeztette és így súlyos bűnt követett el. 2. A moldvai csángó papok élükön Petru Gherghel-lel (Gergely Péter) arra akarják rávenni Románia nunciusát, hogy tiltsa meg az erdélyi pa­poknak, hogy Moldvába átmenjenek és ott egyházi ténykedést végezzenek. Tudomásom szerint Erdély püspöke ennek a tiltásnak a kibocsátására már fel- szólrttatott, de remélem erre nem kerül sor. Gergefy István csíksomlyói plébános.

Next

/
Thumbnails
Contents