Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-07-01 / 7-8. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. júl.- aug. HATÁRON INNEN ■ HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER (A románok és szlovákok sirámai a trianoni évfordulón.)-'A magyar irredenták újra erőteljes offen- zivába lendülnek a Trianoni Szerződés ellen' címmel az Adevarul című román lap ismerteti a szerződés aláírásának 81. évfordulója alkalmából megtartott kecskeméti, zebegényi, soproni és budapesti ren­dezvényeket, és megjegyzi: a tény, hogy az AFP francia hírügynökség a rendezvények kapcsán az Orbán-kormány magyar igazolványt nyújtó törvény- tervezetét említi, arra utal, hogy a magyar igazolvány 'végső soron szintén a Trianoni Szerződés fel­mondásának egy formája'. - A Jurnalul National Har- rach Péter családügyi miniszternek a zabegényi ren­dezvényen elhangzott kijelentését ismertetve kiemeli: "a budapesti kormány egyik minisztere elégedetlen a határokkal". - A Cronica Romana arról közöl cikket, hogy "két hónappal a státustörvény elfogadása után’ visszafogják állítani 'Nagy-Magyarország emlék­művét'. A cikket illusztráló, Orbán Viktor miniszterel­nököt és Colin Powell amerikai külügyminisztert ábrázoló fénykép aláírása szerint 'Orbán Powell kegyeibe férkőzött'. - A hírt 'A magyarok visszaállítják a Trianoni-emlékművet' címmel az AZI is közli.-A Narodna Obroda című szlovák lap arról ír, hogy Harrach Péter magyar családügyi miniszter a trianoni szerződés aláírásának 82. (sic!) évfordulúja alkalmából többek közt azt mondta, hogy 'a trianoni békediktátum sebet hagyott az ország testén, elsza­kította tőle a nemzet egy részét. Mindenkinek tiszteletben kell tartani a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, előkészített törvényt, mivel ez nem irányul senki ellen. A törvény összekapcsolja a nemzettel a szomszédos államok azon polgárait, akik tiszteletben tartják annak az országnak törvényeit, ahol élnek, de egyben a magyar nemzet identitás részei.' - A Novy Den 'Kampány Nagy-Magyar- országért' címmel adott hírt arról, hogy a Magyar Televízió esti híradója 'a trianoni békeszerződés aláírásának 81. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések jegyében zajlott'. ‘Megemlékezés volt csaknem minden magyar városban, éspedig a kormány, kormánypártok és Csurkáék szélsősége­sen nacionalista MIÉP-je, valamint különféle irredenta szervezetek részvételével*. A lap azt is írja, hogy a magyar TV Trianont Tragédiának* nevezte, s hogy 'beszédek hangzottak el a trianoni szerződés reví­ziójának múlhatatlan szükségességéről, Nagy-Ma- gyarország, vagy a Szentistváni Korona határainak visszaállításáról. Zászlókat, harangot, emlékművet szenteltek Trianon 81. évfordulója alkalmából. A szónokok a szomszédos országokban, így Szlovákiá­ban, Romániában és Jugoszláviában élő magyarok elnyomásáról beszéltek* - áll a cikkben.-•Csurka nem képes megemészteni Tria­nont* címmel közölt cikket a Tasr alapján a Práca a trianoni szerződés aláírásának 81. évfordulója al­kalmából Magyarországon tartott megemléke­zésekről. A lap idézte Harrach Péter családügyi mi­niszter Zebegényben elmondott szavait: 'Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a trianoni bé­kediktátum végletesen igazságtalan volt, sebeket ejtett az országon és szétszakította a nemzetet. Nem akarunk bosszút állni, senkinek sem kell félnie tőlünk, de igényeljük, hogy felelősséget vállalhassunk a nemzet elszakított részeiért. Ezt senki sem vitathatja el.* A tudósítás szerint Csurka István MIÉP-elnök Budapesten a nemzeti eszmék teljesülésének akadályaként említette a múlt meghamisítását, amely *1919 után', majd ismét 1945 után történt a nemzet fölötti uralom megszerzése végett. Az a remény, hogy Magyarország ismét szép ország lesz, Szent István országa, addig él, ameddig a nemzet emlék­szik Trianonra. A magyar nemzet gyenge, ezért senkinek sem kell attól tartania, hogy erőt alkalmaz jogos tulajdonának visszaszerzésére. Lelkileg azon­ban nem gyenge, és indokolt lenne visszavágni az igazságtalanságokért, vagy legalábbis orvosolni azt. A lap arra is kitért, hogy Csurak Kecskeméten el­sőrendű kérdésnek nevezte a történelemtorzítás megállítását, Veszprémben tartott sajtóértekezletén pedig nem titkolta, hogy a következő parlamenti választásokon pártja minimum a harmadik helyet akarja megszerezni.--Pozitívan értékelte a Magyarországon ké­szülő státustörvényt Hennagyij Udovenko, az ukrán parlament nemzeti kisebbségi és emberi jogi bi­zottságának elnöke. A volt külügyminiszter hétfőn Kijevben kijelentette: minden államnak - adott eset­ben tehát Magyarországnak is - joga van olyan törvényeket kidolgozni, amelyek a külföldön élő magyarok érdekeit szolgálják. Hozzátette, hogy az ukrán legfelsőbb tanács is jó ideje tárgyalja a külföldi ukránokról szóló törvénytervezetet. Teljesen nor­mális dolog, ha egy ország kifejezésre juttatja külföldön élő nemzeti kisebbségeinek érdekeit. Védelmezésük annak az államnak joga, amelynek az állampolgárai. Segítésük szintén fontos dolog, és ezt én pozitívan értékelem* - mondotta Udovenko. Bácska véráztatta magyar föld, ne hagyjuk elveszni!

Next

/
Thumbnails
Contents