Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-01 / 5. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. május kezdődött a Szent Bonifáciusz templomban. A kato­likus és református hívek ezután levonultak a templom nagytermébe, ahol a nemzeti színekkel feldíszített színpadon a cserkészek népi táncbemutatója után Stirling György ünnepi beszéde következett. Az ün­nepséget követően közös ebédet szolgáltak fel a nagy­termet zsúfolásig megtöltő résztvevőknek. Ugyanaznap este tartotta márciusi megemlékezé­sét a Berni Magyar Egyesület is, melynek műsorában örvendetesen sok fiatal szerepelt. A helyi magyar cser­készcsapat tagjai közösen mondták el a Nemzeti dalt, majd 48-as népdalokat énekeltek és népi táncokat mutattak be. Szotyori István egyesületi elnök bemu­tató szavai után Stirling György tartotta az ünnepi beszédet, majd a hallgatóság köréből elhangzott ak­tuális politikai kérdésekre adott választ. A műsor után az egyesület süteménnyel és borral vendégelte meg a közönséget. Végül március 19.-én hétfőn este a Baseli Magyar Egyesület rendezett ünnepséget Ezt Szabó Ödön elnök nyitotta meg, majd átadta a szót Stirling Györgynek, aki megtartotta ünnepi beszédét. Itt is sor került aktuális politikai kérdések felvetésére és a szónok azokat rendre megválaszolta. Az ünnepség után a közönség nagyrésze átvonult egy szomszédos vendéglőbe, ahol a fehér asztalnál még sokáig együtt maradtak a magyarok. A krónikás mindehhez csak annyit kíván hozzá­fűzni, hogy a négy svájci városban meglátogatott magyarok igen jó közösségi szellemben munkálkodnak együtt és mind a négy városban színvonalas egyesületi élet folyik. Az egészben pedig az a legbiztatóbb, hogy valamennyi rendezvényen viszonylag sok fiatalt lehe­tett látni és az összetartó erőt a magyar cserkészet jelenti. Meg kell még emlí-teni a fáradhatatlan Szabó Zoltán által létrehozott és vezetett Genfi Magyar Könyvtárt, amelynek könyvekkel zsúfolt helyiségében rendszeresen tartanak összejöveteleket a helybéli ma­gyar fiatalok. A krónikás nem fejezheti be ezt a kis beszámolót anélkül, hogy ne tegyen említést a fentebb említett négy svájci városról, amelyeknek szépsége, tisztasága és rendezettsége mély benyomást tesz mindenkire. Az óvárosok középkori hangulata mindenütt elbűvöli szépség iránt fogékony látogatót. Hasonlók, de még­sem egyformák. Genf nagyvilágisága, Lausanne virá­gos kertváros jellege, Bem névadó mackói és ódon árkádsorai s végül a baseli Rathaus sok évszázados freskói egyaránt lenyűgözőek. Ezeket látni kell, mert akinek erre nem adódik alkalma, szegényebb marad egy életre szóló nagy élménnyel. E tudósítás befejezéseként hadd idézzük a svájci magyarok 42. évfolyamában járó DUNA című folyó­iratának híradását a márciusi ünnepségekről. "Zürichben március 11.-én emlékeitek meg az 1848-as szabadságharc 153. évfordulójáról bensősé­ges ünnepség keretében, nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Az ünnepi szónok Dr. Bölcskey Gusz­táv püspök úr volt. Március 17.-én este Lausan- ne-han, 18.-án délben Genfben, este pedig Bernben, majd 19.-én este Baselban volt ünnepség, mindenütt nagyszámú közönség részvételével. A rendezö'k mindenhol nívós műsort állítottak össze (szavalatok, zeneszámok, népi tánc). Ünnepi szónok e négy vá­rosban — a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsé­gének (SMESZ) szervezésében — Stirling György, a neves újságíró (a Szabad Magyar Újságírók Szö­vetsége, USA, alapítója és sokáig elnöke) volt, aki mélyreható elemzésben mutatta ki, hogy a magyar­ság történetének három szabadságharca (1703 Rákóczi, 1848 és 1956) nem volt hiábavaló. Mert igaz ugyan, hogy mindhárom elbukott, leverték, de a későbbiek során mindháromnak jelentős, pozitív irányú kihatása volt az ország későbbi fejlődésére, sőt a nemzetközi helyzet alakulására is. Az ünnep­ségek mindenütt a Szózat, vagy a Himnusz eléneklé- sével értek véget. (Dr.S.L ) HAMAROSAN ISMÉT MEGNYÍLIK a nagyközönség előtt az egyedülálló élővilágú Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, és ezzel új idegenforgalmi látványossággal gyarapodik a főváros. A park kezelésében álló, 295 méter magasságú dolomithegy 180-200 millió évvel ezelőtt a Kárpát­medencében hömpölygő Triász-tenger mészvázú ál­latainak maradványaiból keletkezett, később vulkánok hatására dolomit alakult ki. Mindez máig is megmaradt, s így érintetlen természeti csodának számít a város szívében. A világon csak itt él a jégkorszakból meg­maradt védett budai nyulfarkfű, valamint olyan állat­ritkaságok, mint a haragos sikló, s fűrészlábú szöcske, vagy a pannongyik. A tizennégy hektárnyi, kerítéssel körbevett hegycsúcs eddig zárva volt, ám most a nemzeti park vezetése hozzálátott az elhanyagolt terület rendbe­hozatalához. Felújítják a tanösvényeket, ahol vezető kíséretében a látogatók megtekinthetik a növényeket és állatokat. Kialakítanak egy fogadóállomást, és vendég­házat. Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani!

Next

/
Thumbnails
Contents