Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-01 / 5. szám
2001. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 on. Tovább épül, illetve korszerűsödik az M7-es autópálya. Ugyancsak a napokban kezdik az M9-es autóút első szakaszának megépítését. Az útépítések mellett mihelyt az időjárás megengedi, folytatódnak a már megkezdett gátépítések. A 2001-es évre eddig több mint 30 ezer építési engedélyt adtak ki, mely a lakásépítési programot célozza. Ez a szám a sajnálatos árvízi események miatt csak növekedni fog. Lehetne még sorolni azon intézkedéseket, melyek a gazdaság növekedését segítik elő. Ennek köszönhetően a munkanélküliek száma hat százalék alá csökkent. A kilátások jók, ezért nyűszít és viny- nyog a szociál-liberális ellenzék. TÖRTÉNELEM MÁSODKÉZBŐL A Demokrata című lap 8. számában “A felszabadulás" emlékképei cikkben főleg a kitörési kísérlet ragadott meg, mert apám révén a családom is érintve volt az ügyben. Ő ugyanis a barátjával a Kékgolyó utcában esett fogságba. Másnap beléptették őket a Budai önkéntesekhez. A parancsnokukat a szemük láttára lőtték agyon, majd közölték velük, vagy belépnek, vagy Szibériába mennek. így alakult meg az “önkéntes" ezred. A túlélés reményében a szakasz a belépés mellett döntött. Az oroszok mellé beosztva így kerültek vissza a Kékgolyó utcába. A kitörés után a csapatukat a várba vezényelték, ahol még volt ellenállás. (Erről nem szólnak a krónikák!) Akkor kapituláltak éppen a Vár megmaradt védői, akik - apám szerint - a palotában barrikádozták el magukat. A védők kb. ötvenen lehettek, volt köztük magyar is: A magát megadó egységet felsorakoztatták az udvaron, fél órát álltak feltartott kézzel. Ez alatt 20-25 orvost és ápolót, meg egy német orvos őrnagyot hoztak valahonnan. Ők is beálltak a sorba. Akkor az orosz parancsnok engedélyt adott a zabrálásra. Az oroszok és a budai ezredből néhányan nekiestek a foglyoknak: letépték ujjúkról a karikagyűrűket, elvették óráikat és egyéb értékeiket. Ezek láttán a budai önkéntesek közül néhányan tiltakozni kezdtek, mire az oroszok rájuk fogták fegyvereiket. Ezután négy géppuskával megkezdődött a kivégzés. Később a még élőket legyilkolták. A vár elestének történetét olvasva úgy tűnik, ez az epizód kimaradt a forrásokból. Apám és a barátja már nem él. Lehetséges azonban, hogy e sorokat olvasva akadnak más tanúk, akik mindezeket megerősítik. Horváth Géza, Pécs KÉRJÜK, TERJESSZE LAPUNKAT! MÁRCIUS 15.-I ÜNNEPSÉGEK SVÁJCBAN Becslések szerint Svájcban ma közel húszezerre tehető a magyarok száma, akik főleg német- és francia-Svájc öt nagyvárosában Zürichben, Baselben, Bemben, Genfben és Lausenneban élnek. Ezek a magyarok a rendszerváltás óta jó kapcsolatot tartanak a szülőhazával, legtöbbjük rendszeresen hazajár és közülük számos üzletember a magyar gazdasági élet megújításában is közreműködik. A svájci magyarság közösségi életét a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége irányítja és a Szövetség minden nagyvárosban működő tagszervezetei, karöltve az egyházi (katolikus és protestáns) társadalmi egyesületekkel rendszeresen tartanak vasárnapi istentiszteleket, összejöveteleket, előadóesteket és az ifjúság számára külön találkozókat, melyeken fontos szerep jut a magyar cserkészcsapatoknak. A svájci magyarok minden évben megülik a magyar nemzeti ünnepeket, így idén is rendeztek március 15 -i ünnepségeket valamennyi nagyvárosban, ahol jelentős számú magyar él. Zürichben a március 15. előtti vasárnapon volt az ünnepség, míg több más városban a dátumot követő hétvégén tartották az 1848-as forradalom megemlékezéseit. A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége meghívására négy nagyvárosban Stirling György, lapunk munkatársa mondta az ünnepi beszédet. Genfben március 16.-án kezdődött az ünnepi műsor, amikor este a genfi Notre-Dame bazilikában Pászthy Júlia szoprán-énekművésznő adott koncertet Karosi Bálint orgonaművész kíséretével és műsorukon többek közt Kodály Zoltán népdalfeldolgozásai is szerepeltek. A hangverseny után fogadás volt a templom egyik termében, ahol a helybeli magyarok között Joó Rudolf genfi magyar nagykövet is megjelent. Március 17.-én tartotta ünnepségét a Lausanne-i Magyar Egyesület , amelynek műsorában dr. Sasvári László egyesületi főtitkár bevezető szavai után az Erdélyből érkezett Nyisztor Ilona csángó dalokat adott elő nagy sikerrel, Buttyán Levente pedig elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezt követően Stirling György mondott ünnepi beszédet, majd rövid politikai tájékoztató után válaszolt a hallgatóságból feltett kérdésekre A Himnusz közös eléneklése után a közönség sütemény és bor mellett még sokáig együttmaradt. Vasárnap délelőtt a Genfi Magyar Egyesület rendezett ünnepséget, amely ökumenikus isten-tisztelettel
