Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-04-01 / 4. szám
2001. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XXXI. rész —1404 előtt. Hédervári György győri püspök felépítteti a győri székesegyház gótikus kápolnáját. (Hédervári-kápolna.)-1404. január—március. Zsigmond király vezérei a keleti országrészben felszámolják a fölkelés utolsó gócait.-Április 6. A király elrendeli, hogy hozzájárulása nélkül pápai bulla alapján senki sem kaphat egyházi javadalmat, a maga részére tartja fenn a megüresedő egyházi beneficumok betöltésének jogát, és megtiltja a magyarországi papságnak, hogy királyi jóváhagyás (placetum regium) nélkül elfogadják és kihirdessék a pápai és egyéb római kúriai okleveleket.-Április előtt. Lazarevics István szerb despota meghódol a magyar királynak.-Szeptember 14. meghal IV. Albert osztrák herceg Zsigmond király kiszemelt örököse.-December 21. Zsigmond király részletesen szabályozza az eljárás módját azok esetében, akik valamikor hűtlenség miatt elveszítették birtokaikat, de utóbb uralkodói kegyelemben részesültek.-1405. április 15. Zsigmond király a városok és kiváltságolt települések követeivel folytatott tanácskozás után kiadja a polgárság kérdéseivel foglalkozó törvényét. Főbb törvénycikkek: 1.: az ország egész területén Buda város mértékeit kell használni; 2.: külföldi kereskedők a posztót csak nagyban árusíthatják; 4.: pereikben a polgárok vagy a tárnokmesterhez fellebezhetnek, vagy ahhoz a városhoz, amelynek jogával élnek; 5.: a városi bíróságoknak joguk van nemesek módjára ítélkezni a gonosztevők fölött; 6.: biztosítja a költözés jogát valamennyi jobbágy számára, kivéve a Dráván túl lakókat, akik megmaradnak régi szokásukban; 7.: a városok és lakosaik elleni peres ügyekben mindenkinek az illetékes bíróhoz kell fordulnia; 8-9.: a városok területén keletkezett perekben első fokon a városi bíróság, másodfokon a tárnokmester, végül a király bírósága illetékes dönteni; 10.: a királyi adókból a város minden polgára köteles a maga részét fizetni; azok hányada, akik a királytól adómentességet kaptak, nem a várost hanem a királyt terheli; 11.: a belföldi kereskedőkre nézve megszünteti Buda árumegállító jogát; 12.: az újonnan alapított városok peremeinek a fellebbviteli hatósága vagy a város, amelynek jogával élnek, vagy a tárnokmester, innen kizárólag a királyi személyes jelenléthez fellebbezhetnek; 13.: az újévi ajándékot a királynak minden város a szabadságlevelében foglaltak szerint fizeti, mig a városban megjelenő királynak és királynénak, továbbá az udvari tisztségviselőknek egységesen adózik; 14.: az egyházi és világi hatóságok közötti perekben a királyi személyes jelenlét jogosult dönteni arról, hogy a per melyik fél hatáskörébe tartozik; 15.: szabályozza a fémkiviteli tilalom ellenőrzését; a harmincadhivatalok munkájának megkönnyítésére a városi hatóságokat is bevonja az ellenőrzésbe; 16.: vagyonelkobzással sújtja azokat, akik külföldi kereskedőkkel társulnak, és azok áruit sajátjukként hozzák forgalomba; 17.: a kivitel és behozatal után járó harmincadvámot fenntartja, viszont a királyi belső vámhelyeken fölmenti a kereskedőket a vámfizetés alól; 18.: a forgalomba hozott király pénzt mindenki köteles válogatás nélkül elfogadni; az érmek csonkítóit pénzhamisítókként vonják felelősségre; 19.: pénzváltásra egyedül a városonként erre kijelölt királyi pénzváltó legyen jogosult; 20.: olyan sót, amit nem az ország területén bányásztak, elkobzás terhe mellett tilos forgalomba hozni és fogyasztani; 21.: mind az országban kitermelt, mind a külföldről behozott nemesfém kizárólag a királyi pénzverőkamarának adható el, a megszabott áron; csak fogyasztási célre szánt nemesfémmel szabad kereskedni; nemesfém tartalmú ércet senki sem tarthat magánál, s az érc feldolgozásával csakis az aranyművesek és az ezzel megbízott személyek foglalkozhatnak.-A király címert adományoz Tétényi Péter budai alvárnagynak és rokonainak. (Első fennmaradt festett címeres levél.)-Április 23. Zsigmond király biztosítja a nemesek mentességét a tizedfizetés alól.-Augusztus-október. A király hadjáratot vezet Hervoja bosnyák vajda ellen az Una völgyébe; elfoglalja Bihácsot, valamint Osztrozsác és Szokol várát.-Augusztus 31. Zsigmond király privilegiális formában kibocsátja 1405. évi második törvényét, melynek rendelkezései tavasszal születtek és az uralkodó patens alakban, különböző kelet alatt már korábban közzétette őket. Főbb törvénycikkek: 1-5.: fellép a hatalmaskodások ellen; 7.: megtiltja, hogy a kereskedelmi forgalomban az arany- és a százdénáros forinton kívül más más forintot használjanak számítási egységként; 9.: bünteti a hűtlenség vagy egyéb miatt elítéltek rejtegetését; 13.: ígéri, hogy az egyházak vagy nemesek birtokain talált érclelőhelyeket csere utján nem sajátítja ki; az urbura fele a királyi kincstárt illeti, másik fele a birtokosokat; a kitermelt nemesfémet saját használatukra megtarthatják, de megvételre egyedül a királyi kamarának ajánlhatják fel; 14—16.: megismétli az 1397. augusztus 3-i dekrétum intézkedéseit a jobbágyköltözésről.-November közepe. Zsigmond király nőül veszi
