Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-04-01 / 4. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Ciliéi Hermann gróf leányát, Borbálát. —December 6. Kanizsai János esztergomi érsek Székesfehérvárott királynévá koronázza Ciliéi Borbálát, Zsigmond király második feleségét. —1405 után összeállítják Buda város német nyelvű jogkönyvét. A nem egységes szerkesztésben, több szakaszban keletkezett Budai Jogkönyv a nyugati városi jogok, főleg a magdeburgi jog elemeit, Buda város kiváltság leveleit, szabályrendeleteit, céhszabályait és részint szokásjogát foglalja rendszerbe. —1406 eleién Vilmos osztrák herceg elfoglalja a határszélen fekvő Kismarton (Sopron vm.) és Léka (Vas vm.) várát. —Április elején Zsigmond király apósát, Ciliéi Hermant nevezi ki horvát és szlavón bánná.-Június-július. Hadjárat az osztrák hercegek ellen. — 1406 körül elkészül a váradi székesegyház részére az ún. Szent László-herma (fejereklyetartó), a hazai gótikus ötvösművészet kiemelkedő emléke. A 16. század vége óta a győri székesegyház kincstárában őrzik.-1407. január 20. Zsigmond király azonos formában megismétli 1397, augusztus 3-i rendeletét a jobbágyköltözésről. —Szeptember—október. Zsigmond király hadat vezet Boszniába Hetvoja bosnyák vajda ellen. Bobovác- ig nyomul előre, de betegsége miatt félbeszakad. —Május—június. A király ismét Boszniába nyomul, megostromolja Dobor várát és számos (a hagyomány szerint 120 171) elfogott bosnyák urat kivégeztet. —A király ismét behatol Boszniába, s a bosnyák király meghódol előtte és elismeri Magyarország királyának fennhatóságát. —December 12. Zsigmond király és Borbála királyné a Bosznia fölötti győzelem elkalmából megalapítják a sárkány jelvényével felruházott lovagok társaságát (Sárkányrend), amelynek rajtuk kívül 22 tagja van, valamennyien a király leghívebb támogatói —1409. február-március. Maróti János Macsói bán és Ozorai Pipó temesi ispán szerbiai hadjáratukon Prizrenig nyomulnak előre. —Október 18. Zsigmond király a román származású Sorba fia Vajk udvari vitéznek (Hunyadi János atyjának) adományozza a hunyadi uradalmat. —December 20. A király Budán szövetségre lép a Német Lovagrenddel.-1410. május 18. Meghal Ruprecht német király. (Ezzel Zsigmond királynak esélyei nyílnak a német korona megszerzésére. —Augusztus 1. XXIII. János pápa Zsigmond király kérésére négy karral újjáalapítja az 1395-ben létesített és 1403-ban megszűnt óbudai egyetemet.-Augusztus 3. előtt a király megalapítja a budavári Szűz Mária társaskáptalant.-Szeptember 20.A Majna menti Frankfurtban a német választófejedelmek egyik csoportja három szavazattal német királlyá választja Zsigmond magyar királyt. (A másik csoport október 1-én Jodok morva őrgrófra adja szavazatát.)-November 1. A király hivatkozik korábbi (ismeretlen keletű) rendeletére, amellyel az élőállat kivitelét királyi engedélyhez kötötte. —1411. január 18. Meghal Jodok morva őrgróf, választott német király, így Zsigmond marad a német trón egyetlen várományosa.--Júlus 21. A Majna menti Frankfurtban a német választófejedelmek egyhangúlag Zsigmondot választják meg német királlyá. (A magyar-német perszonális unió kezdete. Véget ér 1439-ben.)-Október 7. Zsigmond király Pozsonyban eljegyzi kétéves leányát, Erzsébetet a 14 éves V. (Habsburg) Albert osztrák herceggel. (Házasságkötés: 1421. szeptember 28.)-Az évfolyamán a Ferences-rend római gyűlése tanulócserét biztosít a magyarországi és strassburgi rendtartomány között; ingyenes tanulót küldhetnek a strassburgi, illetve az esztergomi ferences főiskolára. (Az esztergomi ferences Studium generále első nyoma.)-Tari Lőrinc magyar főur az írországi Szent Patrick purgatóriumba zarándokol. Zarándoklatáról latin vers és magyar ének keletkezik; az utóbbi néhány strófáját Tinódi Sebestyén a 16. században belefoglalja Zsigmond királyról szóló verses krónikájába.)-1412. január 12. A jószág hajtotta szárazmalom első ismert magyar nyelvű említése.-Március 15. Zsigmond király Lublón (Szepes vm.) személyes találkozón békét köt II. Ulászló királlyal. A békét követően a lengyel király több hónapig tartó látogatást tesz Magyarországon. —Május 22. Zsigmond király a lengyel király tiszteletére nagyszabású ünnepségeket rendez Budán, amelyeken részt vesz valamennyi balkáni hűbéres és számos birodalmi fejedelem. XXIII. János pápa és több nyugat-európai uralkodó követekkel képviselteti magát.-November 8. Zsigmond király a Velence elleni háború költségeinek fedezésére elzálogosítja Lubló, Podolin és Gnézda szepességi városokat, a lublói váruradalmat és további 13 szepesi várost II. Ulászló lengyel királynak, összesen 37 ezer schock cseh garasért. A lengyel uralom alá került városok - Igló, Leibic, Durand, Ruszkin, Béla, Ménhárd, Szepesszombat, Strázsa, Matheóc, Felka, Poprád, Olaszi és Váralja - mindvégig megőrzik korábbi önkormányzatukat és azt a tudatot, hogy Magyarország tartozékai. Visszacsatolásukra 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor kerül sor. 2001. április