Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-09-01 / 9. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. szeptember Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XXIV. rész-1349 ősze. Velence követei Budán tárgyalnak I. (Nagy) Lajossal a békekötés feltételeiről. A békét nem kötik meg, mert a király nem mond le Dalmiciára vonatkozó felségjogáról.-Az év folyamán, a pestisjárvány idején Magyarországon is felüti a fejét a flagelláns eretnekség.-1350. január 11. előtt. Az esztergomi káptalan Vásári Miklóst választja meg Telegdi Csanád, az elhunyt esztergomi érsek utódává.-Április 18-25. I. (Nagy) Lajos elidul második nápolyi hadjáratára.-Május 8. A király rövid ostrom után elfoglalja Barit.-Június 14. Nagy Lajos hadserege élén (15 ezer magyar, 8 ezer német lovas és 4 ezer olasz gyalogos) megindul Nápoly ellen. (A király Canosa di Puglia ostrománál megsebesül.)-Június 26. VI. Kelemen pápa felszólítja a nápolyi királyság összes főméltóságát, főpapját, továbbá Genovát, hogy I. Johanna nápolyi királynőt támogassák a magyar király ellenében.-Június 30.—augusztus 3. A magyar sereg Aversát ostromolja. (Július 26-án a király súlyosan megsebesül.)-Augusztus 1. A király és hadserege bevonul Nápolyba. —Szeptember második fele. A király zarándok utat tesz Rómába. Nápolyi helytartójául Lackfi Andrást nevezi ki. —Szeptember vége—október 25. Nagy Lajos Rómából Itálián keresztül megérkezik Budára. Ezzel véget ér a király második nápolyi hadjárata.-Az év vége. VI. Kelemen pápa közvetítésével I. (Nagy) Lajos és I. Johanna nápolyi királynő a status quo alapján fegyverszünetet köt.-Az évfolyamán a király átadta öccsének, István hercegnek Horvátország, Szlavónia és Dalmácia kormányzását. —1350 körül. A Königsbergi Töredék és Szalagjai keletkezése. A vallási tárgyú nyelvemlék egy nagyobb terjedelmű, vegyesen magyar és latin nyelvű kézirat maradványa.)--Uzsai János egri olvasókanonok és volt bolognai rektor összeállítja formulagyűjteményét, az Ars Notariát. (Az első ismert hazai retorikai és jogi tankönyv.) —1351. február 24. A király kiváltságlevelet ad Sárvár (Vas vm.) számára, melyben felszólítja a birtokosokat, hogy ne gátolják a jobbágyok városba költözését.-Június második fele. I. (Nagy) Lajos elindul Budáról Lengyelországba, hogy megsegítse III. (Nagy) Kázmér lengyel királyt a litvánok elleni hadjáratban.-Július 27.—augusztus 15. A lengyel király megbetegedése miatt Nagy Lajos áll az egyesült lengyel-magyar sereg élére; kiszorítja a litvánokat Halicsból és Lodomériából, és békére kényszeríti Kestutis (Kiejstut) litván fejedelmet. —Augusztus 17.—szemtemben 13. A király első litván hadjáratából visszatér Budára. —November—december 11. I. (Nagy) Lajos az ország nemeseinek kívánságára országgyűlést tart Budán. (December 11. A király kiadja a törvénykönyvet: átírja és a nemesek szabad rendelkezési jogára vonatkozó 4. törvénycikk kivételével megerősíti az 1222. évi Aranybullát, s a szabad rendelkezési jog helyett törvénybe foglalja a tényleges gyakorlatot: a nemzetség öröklési jogát, az ősiséget. Főbb törvénycikkek: 3., 21-22.: intézkedik a káptalanok és a kon- ventek hiteleshelyi működéséről és a királyi emberek illetőségéről; 4-5., 12.: fenntartja az I. Károly által bevezetett portális adót, a kamara haszna szedését, sőt azt Szlavóniára is kiterjeszti, megszüntetvén ezzel a báni pénzverést és a szlavóniai kamarát; 6.: egységesen megszabja a jobbágyság terményadóját: terméséből a földesúr - legalábbis az egyházi földesúr - az egyházi tized beszedése után fennmaradó 9/10 rész kilenctized részt köteles behajtani; 11.: kimondja, hogy az ország nemesei egy és ugyanazon szabadságot élveznek; az erdélyi, szlavóniai, horvátországi és dalmáciai nemesség egyenlővé válik a magyarországival; 16.: megtiltja a jobbágyok elhurcolását; 18.: szabályozza az úriszéki bíráskodást.) —1352. március eleje. I. (Nagy) Lajos elindul Budáról második litván hadjáratára.-Március 21. A király Belz vára alá érkezik, serege egyesül a lengyel haddal; megkezdődik a vár ostroma. A sikertelen ostrom után a király kétévi fegyverszünetet köt a litvánokkal és visszavonul Budára. —Július 10. A király kéri VI. Kelemen pápát, hogy a megkeresztelkedő kunokat és tatárokat mentse fel a papi tized fizetése alól.-Augusztus 20. A király erre a napra országgyűlést hív össze Székesfehérvárra.-Nyár-ősz. Nagy Lajos a pápa közvetítésével békét köt I. Johanna nápolyi királynővel. (A magyar király kivonja csapatait a királyságból, de elméletben továbbra is fenntartja igényét a nápolyi trónra.)-Október 22. Nagy Lajos és Genova két évre szövetséget köt Velence ellen.-Az év végén Nagy Lajos szabadon bocsátja a fogságában tartott durazzói és a tarantói hercegeket Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
