Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. január VARGA LÁSZLÓ NEW YORKBAN A karácsonyi ünnepek alatt alkalom adódott arra, hogy egy csendes budai eszpresszóban találkozhassunk dr. Varga László országgyűlési képviselővel, akiről tudtuk, hogy nemrégiben érkezett haza amerikai útjáról, melynek során résztvett az Interparlamentáris Unió New York-i ülésén, felszólalt az ENSZ-ben, résztvett és beszélt a New York-i magyarság '56-os ünnepségén, valamint a New York-i Magyar Házban tartott jogászvacsorán s ezen kívül több érdekes emberrel találkozott New York-ban, abban a metropolisban, amelyhez számtalan emlék fűzi, hiszen életének több mint négy évtizedét töltötte itt, mint ismert ügyvéd, a magyar politikai emigráció egyik vezetője. Mostani amerikai útja élményeiről beszélgettünk az országgyűlésben a Kereszténydemokrata Szövetség színeiben helyet foglaló képviselővel, aki — bár a parlament legidősebb tagja — fiatalokat megszégyenítő élénkséggel számolt be a kitűnő fizikai-szellemi erőnlétet kívánó, fárasztó út részleteiről. — Mindig szívesen megyek New Yorkba, ebbe az izgalmas és lüktető tempójú nagyvárosba, ahol mindig történik valami -- emlékezik vissza tavaly őszi útjára Varga László. — Ezúttal megint az Interparlamentáris Unió ülésére voltam hivatalos, amelyre az ENSZ székházában, a világszervezet plenáris ülésével közösen került sor. Ennek az október 27.-én tartott ülésnek a napirendjén az ENSZ és az IPU együttműködése szerepelt. Arról már tettem említést előző beszámolómban, hogy a két világszervezet 1996-ban aláírta az együttműködésről szóló megállapodást, azzal a céllal, hogy közösen munkálkodjanak a béke fenntartásán és megerősítésén, valamint a háborúk és az erőszak megakadályozásán, aminek feszültségekkel terhes korszakunkban nagy jelentősége van. E munka eredményét minden évben közös ülésen tárgyalja meg a két világszervezet. — Hallhatnánk valamit az ENSZ közgyűlési termében elhangzott beszédből? — Dr. Erdős André nagykövet úr, a magyar ENSZ-misz- szió vezetője közreműködésével szólalhattam fel a plenáris ülésen, ahol először kiemeltem az ENSZ és az IPU együttműködésének történelmi jelentőségét, majd Eötvös József szavaival élve kifejtettem: szükséges, hogy a következő évezred uralkodó eszméi az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlása, az emberi méltóság elismerése, a felebaráti szeretet gyakorlása és a szociális igazságosság megvalósítása legyenek. Rámutattam arra is, hogy az ENSZ, az IPU és az EU tevékenysége a globalizációból következik, amely alól senki sem vonhatja ki magát, viszont kötelezettségeink vannak egymást iránt: a nagyhatalmaknak a kisebbek, a gazdagoknak a szegények, a biztonságban élőknek a bizonytalan sorsuak irányában. — Magyar vonatkozásai voltak a beszédnek?-- Igen, mert utaltam arra, hogy 2000-ben ünnepli hazánk a honfoglalás 1100 éves, valamint a kereszténység felvételének ezredik évfordulóját. Vázoltam azt is, hogy mekkora megpróbáltatást jelentett az országnak a 40 éves szovjet megszállás, a Kommunista Párt diktatúrája, mert ezek nemcsak a hatalmat akarták, hanem az emberek gondolatát is. Ebben a korszakban népirtás mellett eszmeirtás is folyt, mert gátlástalanul irtották a nemzeti és keresztény értékeket, olyannyira, hogy az ország előbb heverheti ki a gazdasági katasztrófát, mint az eszmeirtás kártevéseit.-- Milyen visszhangja volt ennek?-- Felszólalásom után több delegátus is kifejezte egyetértését, elsősorban az eszmeirtásra vonatkozó szavaimmal, ami jól esett. És mindenképp érdekes élmény volt számomra, hogy beszédet mondhattam abban a teremben, ahol 41 éves New York-i életem során sokszor megfordultam, hiszen 1954-től 91-ig sajtóigazolványom volt az ENSZ-be, de csak az újságíróknak kijelölt helyig jutottam. Gratuláltunk a sikeres szerepléshez és további amerikai élményeiről kérdeztük Varga Lászlót, aki beszámolt a New York és környéke magyarságának '56-os ünnepségéről, ahol dr. Molnár László nagykövet, New York-i magyar főkonzul mellett ő is beszédet mondott.-- Beszédemben méltattam az amerikai magyarság nemzethűségét és áldozatát a magyar kultúra fenntartásáért, majd a hallgatóság lelkes tapsa mellett hangsúlyoztam, hogy a magyar közéletben csak olyanok viseljenek tisztséget, akik bizonyságot tettek nemzethűségükről és emberségükről. Itt kell megemlítenem — fűzte hozzá Varga László --, hogy október 28.-án a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége (ennek alapításában a hatvanas években résztvett Varga László és hosszú éveken át ő töltötte be a szervezet elnöki tisztét S.Gy.) a New York-i Magyar Házban jogász-vacsorát rendezett, amelyen szintén előadást tartottam. Megjelent a vacsorán dr. Molnár László nagykövet, főkonzul is. Megköszönve az érdekes beszámolót, végül megkérdeztük a képviselőt, mi az álláspontja a külföldi magyarok választójogának kérdésében, amiről az utóbbi időben ismét sok szó esik.-- Az Alkotmányelőkészítő Bizottságban elfekszik egy javaslatom arról, hogy a külföldön élő magyarok választójogot kapjanak. Ennek elemzésébe most nem megyek bele, de javaslatomat fenntartom, mert véleményem szerint jobban megérdemlik a választójogot azok, akik hazánk függetlenségéért és népünk szabadságáért dolgoztak, mint azok, akik kiszolgálták az idegen megszállókat és a Magyar Kommunista Pártot. És ezzel nem lehet egyet nem érteni... Stirling György Kedves olvasóink! Mivel a karácsonyi- és újévi ünnepek alkalmából kapott üdvözleteket nem tudjuk mindenkinek személy szerint megköszönni, így ezúton mondunk hálás köszönetét a jókívánságokért. Külön köszönetün- ket küldjük azoknak, akik a szeretet ünnepe alkalmából előfizettek barátaik, ismerőseik részére vagy adományt küldtek a sajtóalapra. A Jóisten áldja meg őket. Adományaikkal nagyban hozzájárultak a lap anyagi nehézségeinek enyhítéséhez. (A szerkesztő)
