Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. január megközelíteni. A GDP évi alakulása négy százalék körüli, ami európai mértékkel is nagyon jónak mondható. Az infláció 99-ben már egyszámjegyű volt, kettőezerben pedig hét százalék körül lehet. Persze tudom ez még messze van az Európai Unió országainak rátájától, csak hogy nem szabad elfelejteni, hogy a Hom-kabinet alatt ez közel 30 százalék volt, és innét lett letornázva egyszámjegyüvé, alig három év alatt. Ez pedig, ahogy pestiesen mondják, nem semmi. Úgyancsak jónak mondható a fizetési mérleg hiánya. A külföldi tőke áramlik az országba. Visszatérve a fizetési hiány említéséhez: idehaza az elmúlt 10 évben nem fordult elő, az ország az augusztusi hónapot 80 millió dollár aktívummal zárta. Bár nem szokásom, most kivételesen szűkebb pátriámról, Balassagyarmatról is említést teszek, mely részese lett a külföldi beruházásoknak. A frankfurti autóvásáron jelentették be, hogy az amerikai Delphi Au- tomative System és a japán Calsonic Corporation, vegyesvállalatot hozott létre kompresszorok gyártására. A14 ezer négyzetméteres gyár több mint 100 millió dollárba fog kerülni. Amikor teljes kapacitással termel kb. négyszáz embernek ad munkát. Ismerve szülővárosomban a meglévő munkanélküliséget, sokat fog segíteni ez a beruházás. Mindent egybevéve, a gazdaság eredményes, önbizalommal fejlődik, és talán a stagnáló életszínvonal területén is lesz elmozdulás. Az öreg kontinens vezető gazdasági lapjai, egyfajta magyar csodát emlegetnek. Mindenkit reménnyel tölt el a dolgok ilyen irányú alakulása, csak a "szegény ellenzéket" nem lelkesítik a tények. Mint beteg varjak a karón, vészt kárognak folyamatosan. Nem hagyják magukat zavartatni a tényéktől. EMLEKEZES DOMBRADY DORARA Özv. Tripolszky Andrásné, született Dombrády Dóra, 1999 november 28-án elhunyt. Temetése 1999. december 1-én volt a clevelandi Szent Imre római katolikus templomból. Lelkiüdvéért a szentmisét bemutatta és a temetési szertartást végezte ft. Siklódi Sándor, a Szent Imre egyházközség plébánosa. Megható szavakkal méltatta Dóra életét. Eddig a rövid hír, egy élet befejezéseképpen... Dóra 1918. július 29-én született Háromszék vármegyében, Sepsiszentgyörgyön. Onnan, arról a "szomorúságában is csodálatosan szép Székelyföldről" indult el - a világfelforgató események idején idős szüleivel, hogy osztozzanak a hontalanná-váltak sorsában. Édesapja elvesztésével, a menekülés és a tábori élet évei után, a Gondviselés Amerikába, Clevelandbe vezérli, ahol írói elhivatottsággal küzd magyar anyanyelvűnk megmaradásáért, valamint erdély és a magyar igazság érdekében. Maradandó alkotásaként két könyve jelent meg: "ŐRKŐ" és ERDÉLYBEN KIGYULTAK A LÁRMAFÁK." - Mindkettő hűségesen tükrözi vissza Erdély iránti olthatatlan szeretetét és kisebb hazája, a Székelyföld utáni vágyát és rajongását. Időközben elhunyt édesanyja, majd férje és bátyja elvesztése feletti gyász és szomorúság súlyos hatással volt, amúgy is gyengült egészségi állapotára és szellemi életére. - Egyik könyvéből vett idézettel búcsúzom Dórától: "Csak mégegyszer didereghetnék a Nemere hideg szelének fu- vása közben. Csak mégegyszer hallhatnám az én jó székely népem derűs, magabiztos mondásait és láthatnám újra balsorsában is élniakarását." Panajoth Zoltánná, Márta MEGTÖRT A JÉG... Csendőr emléktábla-avatás Budapesten Ez másképpen: az emberi józansággal normalizálni látszó az a torz felfogás, mely a csendőrségnek a szerepét a múltból gyalázta; ma a magyar nép maga mossa le a gyalázkodást, amikor rendjén-módján, szájról szájra hallatja: "akkor rend és fegyelem volt". 1999. október 19-én, Budapesten a két világháborúban elesett csendőrök tiszteletére emléktáblát avattak a Hadtörténeti Intézetben. Az avatáson Lányi Zsolt a parlament honvédelmi tanácsának elnöke beszédében kiemelte: "Aki életét adja a Hazájáért, legyen az akár német, orosz vagy magyar, csendőr vagy honvéd, az HősT Beszédet mondott dr. Szalcáty Sándor, a múzeum főigazgatója, majd Parádi József a Szemere Bertalan Társaság elnöke méltatta a testület közel 75 éves történetét. /Szy/--------------------------------* * *-----------------------------------Mózes Árpád, az ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, az erdélyi magyar evangélikusok sajátos gondjairól számolt be. Az evangélikus egyház országszerte szórvány jellegű. Trianon után 50 ezer erdélyi magyar evangélikus hívőt tartottak számon, jelenleg 30-35 ezerről tudnak. Ez a szám azonban nem tükrözi a teljes valóságot. Sepsiszentgyörgyön például hosszú éveken át csupán 200 evangélikust tartottak nyílván. Nemrégiben a régi imaház helyett templomot építettek, s rövid időn belül 1400 hívőt jegyezhettek be. A kivándorlás nagy veszteséget okozott. Amikor a Ceausescu-rendszer elkezdte kiárusítani a németeket, az evangélikus hívek közül sokan - annak ellenére, hogy évszázadok óta magyarnak vallották magukat - kihasználták a német származásból adódó kivándorlási lehetőséget. A Hivatalos Közlöny közzétette az egyházak támogatására szánt pénzek elosztását. A magyar egyházak megkapták a 2 milliárd lejt, de az evangélikusoknak ígért milliók már sehol sem szerepelnek. Az ortodox püspökségeknek (noha erről nem volt szó) 14 milliárdot utalnak ki. Ebből egymilliárd jut a Hargita-Kovászna megyei ortodox szórványpüspökségnek. * ERDÉLY MAGYAR FÖLD, HARCOLJUNK ÉRTE!
