Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 hasem tért vissza igazán a szocialista táborba és döntéseiben megőrizte külpolitikai önállóságát. Például 1968-ban. a prágai tavasz idején határozottan ellenezte a szovjet katonai intervenciót.) Kétségkívül ügyes külpolitikát folytatva Titonak sikerült Nyugattal elhitetnie, hogy Jugoszlávia új utakra tért, de az igazság az, hogy a belpolitikában semmi sem változott. Tito zsarnoki módszerei ugyanazok maradtak, mint amikor könyörtelenül leszámolt Mihajlovics csetnikjeivel. Ante Pavelics horvát usztasáival, vagy az olasz kiugráskor az isztriai félsziget birtokáért folytatott csatározások közben a királypárti olaszok ezreivel. (Tito partizánjai ekkor lefegyverezték az itt állomásozó öt olasz hadosztályt s ezért cserében az akkori zűrzavarban a nyugati szövetségesek elnézték neki, hogy megszállta Triesztet is, amelyet a béketárgyalások során csak hosszú alkudozás után tudott visszakapni Olaszország.) De ez ugyanaz a Tito volt, akinek emberei 1944/45-ben a Bácskában délvidéki magyarok tízezreit gyilkolták le vadállati kegyetlenséggel és irtottak ki egyész magyar családokat a csecsemőktől az aggastyánokig. Azokban a hidegháborús években, amikor Tito már a Nyugat kegyeltje volt, éppen olyan vaskézzel fojtott el sok- nemzetiségű, soknyelvű és sokvallású országában minden nemzetiségi megmozdulást s éppen olyan diktátori eszközökkel irányította a belpolitikát, mint amilyenekkel már partizánvezér korában is élt. Ugyanakkor gyorsan megtanulta élvezni a jómódot: kényúrként élt Brioni szigetén berendezett kastélyában, Göringet is megszégyenítő díszegyenruhákat szabatott magának és hiú volt a kitüntetéseire, amelyeket szenvedélyesen gyűjtött. Elképesztő luxusban élt, miközben a nép országszerte nyomorgott... Pedig ő is nagyon alulról jött, ám -- ahogy az már lenni szokott — ezt hamar elfelejtette. Élet-rajzában az áll, hogy 1893-ban született a horvátországi Kumrovecben, szegény család egyetlen fiaként. Édesanyja szlovén származású volt Az első világháborúban az Osztrák-Magyar monarchia katonájaként a Kárpátokban harcol, ahol 1915-ben megsebesül és magyar hadikórházba kerül. Az ápolás ideje alatt megtanul magyarul. Felgyógyulása után ismét a frontra viszik, ahol hamarosan orosz hadifogságba vezet az útja. Itt kapcsolatba kerül a bolsevikokkal és a forradalom kitörésekor belép a Vörös Hadseregbe. Pártkiképzést kap és az Oroszországba került szerb kommunisták szervezésére kap megbízatást. Később a Komintert fizetett ügynökeként visszaküldik a hazájába, ahol illegalitásban alakítja meg a Jugoszláv Kommunista Pártot, melynek 1937-ben ő a főtitkára. A Jugoszlávia elleni német támadáskor Moszkvából azt a parancsot kapja, hogy kezdjen partizánháborút a német megszállók ellen. Tito kitűnő szervezővé válik és katonai parancsnokként is megállja a helyét: népszerűsége nőttön-nő és ő lesz hazájában a németellenes harc hőse. Sztálin is sokra értékeli és nyílt titok, hogy a háború után őt akarja a Moszkva érdekkörébe tartozó Jugoszlávia élén látni. S amikor a fegyverek elhallgatnak, Tito egyike a második világháború győztes vezetőinek, akinek nevét tisztelet és megbecsülés övezi világszerte. Nekünk magyaroknak semmi okunk pozitívan gondolni Josip Broz Titora. A Trianonban elrabolt Délvidéken a háború utolsó heteiben Tito partizánjai olyan atrocitásokat követtek el az ottani magyarok ellen, amelyeket sohasem lehet elfelejteni. A Tito-rezsim első éveiben a magyaroknak valósággal törvényen kívüli sors jutott Jugoszláviában s ennek a korszaknak a megítélésén az sem változtathat, hogy jóval később — a vajdasági autonómia megvalósulása után — a nemzetiségek visszakapták jogaikat. Titonak 1956-ban is gyászos szerep jutott: amikor Hruscsov nála járt, kezdetben ellenezte a szovjet beavatkozást és úgy tett, mint aki rokonszenvez a magyar forradalommal. Aztán megváltoztatta véleményét és később kiszolgáltatta Nagy Imrét az oroszoknak. Kettős játékot játszott. De a sikeres politikusoknak haláluk után a világ általában elfelejti az életükben elkövetett bűneiket -- mi magyarok ezt több okból sem tehetjük. . Tito kalandor volt, nagystílű, tehetséges és szerencsés, de gátlástalan kalandor. Nem maradt utána semmi maradandó: életműve halála után összeomlott és a Trianonban mesterségesen összeeszkábált ország, Nagy-Jugoszlávia (amelyet a nagyhatalmaknak 1945-ben sikerült még egyszer életre kelteni) jelentéktelenné zsugorodott. ÁRAK ÉS BENZINÁRAK NYUGATON Franciaországban a legdrágább az üzemanyag a nyugat-európai országok közül: a benzinért 2,24, a dízelolajért 1,64 német márkának megfelelő frankot kérnek a kutaknál. A sorban Olaszország a második; itt 2,01 és 1,65 márka az üzemanyagár. Németországban 1,93 és 1,54, Ausztriában 1,80 és 1,47, Svájcban 1,68 és 1,64, Portugáliában 1,57 és 1,07, Spanyolországban 1,49 és 1,27, Görögországban pedig 1,30 és 1,24 márka a literár. A Focus című német hetilap felmérése szerint a tej például Olaszországban a legdrágább az üzletekben (egy liter 2,22 márka), a legolcsóbb Spanyolországban (1,05). A banán kilója Svájcban drága (3,53), Ausztriában pedig a legolcsóbb (1,83). Az ásványvízért Németországban kérnek a legtöbbet (1,93) és Portugáliában a legkevesebbet (0,54), a 250 grammos eszpresszkávé viszont Svájcban méregdrága (13,77), mig Olaszországban megfizethetőnek tűnik (4,30). Marlboro (piros) doboza Svájcban 6,69, Portugáliában 3,80 márka. A Mars csokoládé kioszkban Olaszországban 2,02, Portugáliában 0,98, a Milka Svájcban 2,68, Németországban 1,12 márka. A Levi"s 501-es farmer Franciaországban a legdrágább (141) és Spanyolországban a legolcsóbb (105, mig a férfiak hajvágásáért a legtöbbet Svájcban kérnek (42,56), Máltán pedig a legkevesebbet (7,45). Az Aszpirin ára (7,45) Németországban a legmagasabb, Görögországban pedig a legalacsonyabb (1,09). A belvárosi taxifuvarért 6,69 márkát kérnek átlagosan Svájcban, míg ugyanez Portugáliában 2,73. Egy belvárosi lokálban Franciaországban 7,31 márka a feketekávé ára, ugyanez Spanyolországban 1,59-ből megúszható. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!
