Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
2000. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Mindszenty József 1975. május 6.-án az osztrák rádió híradásából értesült a világ, hogy Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása rövid betegség után az irgal- masok bécsi kórházában örökre lehunyta szemét. A szabad nyugaton élő magyarok döbbenten hallották a hírt, hogy lelki fejedelmük nincs többé és gyászba borult az egész magyar emigráció, vallásfelekezetre való tekintet nélkül. De világszerte gyászolt a katolikus egyház is, mely az elhunyt főpapban leghűbb fiát, a huszadik századi egyháztörténet egyik legnagyobb alakját, a hit megingathatatlan védelmezőjét veszítette el. Csak Mindszenty magyarországi nyája, a magyar hívek értesültek jóval később a szomorú eseményről, mert a magyar hírköző szervek mélyen hallgattak. De a hír hamarosan átcsapott a vasfüggönyön s azok révén, akik titokban hallgatták a Szabad Európa Rádiót, másnap már tudta az egész ország, hogy Mindszenty József nincs többé. A fájdalom megérintette az emberek lelkét, de a veszteség fölött érzett bánatot titkolni kellett: a hívek befelé sírtak s így gyászolták Magyarország utolsó hercegprímását. Az akkor már negyedik éve nyugati emigrációban élő Mindszenty Józsefet szószerint hivatása teljesítése közben ragadta el a halál. Attól a pillanattól kezdve, hogy magyar- országi önkéntes fogságából, a budapesti amerikai követségről Rómába érkezett, állandóan lelkipásztori úton volt és sorra látogatta híveit, a magyar közösségeket a Föld minden pontján. Amikor néhány hónap múlva Bécsbe költözött és székhelyét a Pazmaneumba tette át, az osztrák fővárosban álló épület a világmagyarság szellemi központjává vált. A szabad világban élő magyarok zarándoklatainak célja lett a Pazma- neum, de titokban sokan keresték fel a Bíborost Magyar- országról is. Mindszenty József ekkor már túl volt a nyolcvanadik évén és gy akran betegeskedett, ami igénybevette fizikumát és testileg nagyon legyöngítette. Mindent pótolt azonban az a hallatlan lelkierő, amivel a Bíboros rendelkezett és kész volt a legfárasztóbb utakra is, hogy vállalt missziós feladatát teljesítse. Legutolsó útjára, amelyről már halálos betegen érkezett vissza Bécsbe, 1975. áprilisában. 83 éves korában vállalkozott. Ezúttal két dél-amerikai ország volt a cél, az ottani magyar katolikusok felkeresése. A körút Kolumbiában kezdődött, ahol a 2500 méter magasan fekvő főváros klímája sokat ártott a Bíboros egészségének, aki innét érkezett Venezuelába, hogy Caracasban találkozzék az ott élő magyarokkal. És mintha csak érezte volna, hogy többé már nem lesz alkalma üzenetet küldeni a nyájának, Caracasból intézte a szabadföldi magyarokhoz azokat a bölcs intelmeket, amelyek még ma is időszerűek. Felhívta a figyelmüket arra, hogy ne felejtsék el az anyanyelvűket, hogy a szülők magyarul beszéljenek a gyermekeikkel, hogy imádkozzanak közösen magyarul és hogy olvassanak magyar könyveket, magyar újságokat Mert a cél: a nagy idegcnségben is megmaradni lelkileg és szellemileg magyarnak. A caracasi üzenet úgy' szólt, mint egy végrendelet és ennek szavaival akart erőt önteni a Bíboros a megfáradt emigránsok szívébe. Ő lelkierőt adott másoknak, de a teste már gyöngének bizonyult. Már az Európába való visszaindulás előtt mutatkoztak rajta a betegség tünetei, de környezete ezt csak a kimerültségnek tulajdonította. Ám az Atlanti-óceán fölött a repülőgépen rosszul lett és Bécsbe megérkezve, azonnal kórházba kellett szállítani Április 29-én kezdődött az orvosok küzdelme a Bíboros életéért. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy az operáció elkerülhetetlen. A szinte tűrhetetlen fájdalmaktól gyötört Bíboros sürgetésére az orvosi konzílium május 6.-ra tűzte ki a prosztataműtétet és ő lelkileg fölkészült erre. Meggyónt, felvette az utolsó kenetet és tiszta fejjel hagyatkozott környezete tagjainak. Végül módosította korábbi végrendeletét, melynek legfontosabb intézkedése az volt, hogy Magyarország felszabadulásáig ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban kíván pihenni, de véglegesen majdan a haza szabad földjében, az esztergomi bazilika kriptájában akar nyughelyét találni. (Mindszentynek ez a kívánsága 1990-ben teljesült.) A kétórás operáció után úgy tűnt, a Bíboros túl van az életveszélyen. Amikor visszavitték a betegszobába öntudatánál volt, de néhány óra múlva rosszabbodott az állapota Az orvosok minden lehetőt megtettek, ám a szíve felmondta a szolgálatot: délután negyed háromkor visszaadta nemes lelkét Teretőjének. A gyászszertartást a bécsi Szent István dómban Bécs érseke, König bíboros végezte. A ravatal a kereszthajó közepén állt. rajta egyetlen óriási koszorú, a háromszínű szalagon ezzel a felírással: "Hűséges magyar néped " Emlékezzünk: negyedszázaddal ezelőtt halt meg Mindszenty József, de szelleme világító fáklyaként ma is él és mutatja az utat a magyarságnak Stirling György GÁBLER ANTAL: IDEGEN FÖLDÖN (Naplómból; Indokína - 1950) Élni jöttem erre a földre S megkeresni, a fények városát: De csak romokat láttam mindenfelé És éhezőknek végtelen sorát. S hiába néztem a tenger parton Fényes nappal - a város peremét; Valahányszor kikötött egy gőzös Rám lehelte, a háború szelét. Mert nincs választás... itt kell helyt állni Idegen földön, a bátrak nyomán: S küzdeni tovább, ahogy lehet, Minden reggel és minden délután.
