Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
2 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG P. O. BOX 7416 BALTIMORE, MD 21227-0416 USA T/F: 410-242-5333-E-mail: amusoos@earthlink.net Szerkeszti: Soós József Előfizetési díj egy évre 23 dollár. Nyugdíjból élőknek (csak USA) 20 dollár. Kanadába 25 dollár. Tengerentúlra légipostával 35 dollár, hajópostával 27 dollár. Az előfizetést USA dollárban és USA bankra szóló csekkel vagy pénzesutalvánnyal kell fizetni. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztő véleményét, s azokért minden esetben a szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Javítás jogát fenntartjuk. Szabályosan gépelt és kijavított írások a közlésnél előnyben részesülnek. EMLÉKEZZ! 80 éve vesztettük el az ezeréves Magyarország kétharmadát * * * Címképünk: Szepes vára. A 13-14 századig gyéren lakott Sepességben, az 1200 körül szerveződött ispánság központja volt. 1249-ben IV. Béla a szepesi prépostnak engedélyt adott, hogy a várban tornyot és palotát építsen - ez a vár első okleveles említése. A 14. század elején rövid időre Aba Amadé fennhatósága alá került, 1315-42 közt a Drugetek kapták tisztségül. 1439-ben Albert király Rozgonyi Istvánnak adományozta. 1445-ben Giskra foglalta el, akitől, 1454-ben Thurzó György szerezte meg zálogjogon. 1462-es visz- szafoglalása után a Szapolyaiak kapták, előbb zálogba, majd a megye ispánsággával együtt örökadományul. A Szapolyaiak rezidenciájává kiépített Szepesvár ekkor élte fénykorát. A korszak végét jelentette, amikor az 1526-ban királlyá koronázott Szapolyai János családi várát 1528-ban a szintén megkoronázott I. Ferdinánd hadai ostrommal elfoglalták. 1531-től újra a Thurzúk kezére került, száz évvel később a Csákyak lettek a birtokosai. 18. századtól urai már nem lakták, kényelmesebb kastélyokba költöztek. EMLÉKEZZÜNK 1920. JÚNIUS 4-RE! 80 évvel ezelőtt hozták a trianoni ítéletet Nehéz elhinni, hogy már nyolcvan esztendő telt el Trianon óta. Nehéz elhinni, hogy nyolcvan év távlatából tekintünk vissza arra a napra, amikor a trianoni kastélyban kimondták az ítéletet Nagy-magyarország fölött és megfosztották az országot területének csaknem háromnegyed részétől és lakosságának kétharmadától. A békeparancsot a magyar delegáció meghallgatása nélkül hozták s annak minden sorát a győztesek bosszúvágya diktálta. Olyanért büntették meg akkor a magyar népet, amelyben sohasem volt vétkes és a magyarság ellenségei alaptalan vádaskodásainak, hamis adatainak hitelt adva hozták ítéletüket. A történelem során még sohasem csonkítottak meg országot annyira, mint 80 évvel ezelőtt Magyarországot. Az akkor kapott seb azóta sem gyógyult be és annak a nemzedéknek lelkében, amely átélte Trianont s az azt követő tragikus korszakot, nem is gyógyulhat be sohasem. A nyolcvan év alatt sokminden történt Európában, birodalmak hullottak szét és határok tűntek el, változtak meg. De Trianon ma már senkinek sem fáj a nagyvilágban és senkihez sem fordulhatunk azzal a sérelemmel, amely nyolcvan éve ég a lelkűnkben. Mégis bizakodnunk kell és ha tisztában is vagyunk azzal, hogy a "mindent vissza!" sohasem valósulhat meg, a "nem, nem, soha" mindhalálig szent hitvallásunk marad. Jogorvoslatért senkihez sem fordulhatunk, de ahhoz jogunk van, hogy sohase nyugodjunk bele Trianon igazságtalanságaiba s azokat akkor sem fogadhatjuk el megváltoztathatatlan tényként, ha a világ nem hajlandó orvosolni a magyarság ellen 1920-ban elkövetett bűnöket. Jól tudjuk, hogy a politikában nincs erkölcs, csak érdek és hiába hivatkozunk arra, hogy népünk évszázadokon át vérzett Európáért, ez senkit sem hat meg és hálára sem kötelez. A hála nem politikai kategória. Ám a Nyugatnak egyszer rá kell döbbennie, hogy Trianonban nemcsak az igazságot taposta lábbal, hanem saját érdekei ellen is cselekedett, amikor a középeurópai térségben szétrombolta és meggyöngítette Magyarországot. Hinnünk kell abban, hogy egyszer még megvilágosodik a nyugati politikusok számára, hogy mekkora hibát követtek el 80 évvel ezelőtt és talán jóváteszik bűneik egy részét. Ezért sohasem szabad feladnunk a reményt és ébren kell tartanunk azt az új nemzedékek szívében is. S ezért a trianoni békediktátum aláírásának nyolcvanadik évfordulóján is így imádkozunk: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen S.Gy. Értesítjük Kedves Olvasóinkat, hogy a következő számunk a szokásos nyári (jú 1.- aug.) összevont szám lesz, és a szokástól eltérően egy héttel később jelenik meg. Szerk.
