Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
2000. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 MIHÓK RUDOLF "Ezek a dalok bennünk élnek" TRIANONRÓL, A MAGYARSÁGTUDATRÓL, VISSZAFOGOTTSÁG NÉLKÜL- A jövő úgyis a miénk - mondja a szabadkai fiatalok egy csoportja Huszonéves szabadkai magyarok, ők tizenkilencen. Belgrádban, Újvidéken vagy Budapesten tanuló egyetemisták, középiskolát végzett munkanélküliek, nem a tanult szakmájukban dolgozó fiatalok: az ócskapiacon árulnak, vagy taxit hajtanak. Szinte mindegyikük rockzenén, főleg magyar rockzenén nőtt fel, többen közülük egykori "Eddások". Ha lakodalomba mennek, a tortán a magyar címer díszeleg. Az újév első perceiben mindig eléneklik a magyar és a székely himnuszt, majd összeölelkezve, rá sem hederítve mások véleményére, hajnalig dalolják a "régi magyar hazafias dalokat" - augusztus 20-án pedig a magyar lobogóval mennek ünnepelni. Enyhén szólva nem jellemző a szabadkai magyar fiatalokra. Vajon honnan fakad ez az erős nemzeti érzés, öntudat? Lénárd: -Engem így neveltek a szüleim, a nagy- szüleim. A dédapám a 44-es megtorlások áldozatául esett. Ezt soha nem heverte ki a nagyanyám. Hittanra is évekig jártam, no meg volt az általános iskolában egy történelem tanárom, aki minden óra végén felolvasott valamit a magyar történelemből. Magyarnak neveltek, de nem szerbellenesnek. Persze, hogy nem tetszik, ami itt folyik, nézz csak szét magad körül! Géza: -Anyámék nincsenek oda a magyarságukért, tudod, ahogy a szél fúj. Ha már az itteni magyarok 70-80 százaléka beolvad, úgy érzem, legalább nekünk, többieknek ki kell tartanunk a magyarságunk mellett. Magyar vagy, nem lehet ezt eltussolni, amikor az elnyomás mindenfelé érződik. Hát persze, hogy ellenállok! Zsolt: -Bennem a zene váltotta ki ezt a magyarságtudatot. Rockzenét hallgattam mindig, a 90-es évek elején "Eddás" voltam. Abban az időben ez egyúttal azt is jelentette, hogy magyar vagy. Keményen vallottuk, hogy magyarok vagyunk. Attila: -Az én szüleim mérsékeltek a nemzeti kérdést illetően, nálam a baráti társaság játszotta a döntő szerepet. Zoltán: -Már a 80-as években is észre lehetett venni az elkülönülést az iskolában a magyarok és a szerbek között. Amióta az eszemet tudom, magyarnak vallom magam. Ebben benne van a lázadás és a dac is az ellen, ami körül vesz. Nagyon zavar az, ha valaki olyan kifejezéseket használ, hogy Délvidék meg Egyházaskér, rögtön "nagymagyar"-nak tartják - nekem természetesek ezek az elnevezések. Ha vannak gyökerei, csak akkor lehet jövője az embernek. Ildikó: -Apám meglehetősen magyar érzelmű, és már gyerekkoromban a Népkörbe jártam táncolni. Én amolyan csendes magyar vagyok, ez úgy belül van, és kész. A bulikon azért együtt tombolok a fiukkal. A nyilvánosság előtt is vállalják Csongor: -Egy lakodalomban, melyben az együttesem zenélt, ismerkedtem meg ezzel a társasággal, és azonnal feltűnt, hogy nyíltan vállalják a magyarságukat. Nagyon meglepődtem, hogy a fiatalok ismerik ezeket a dalokat!-Milyen dalokról van szó?-A 48-as szabadságharcról szóló, illetve a Trianon után keletkezett délvidéki és erdélyi népdalok, illetve ismeretlen szerzők művei. Zenekarunk kazetta formájában ki is adta őket, a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Ehhez némi bátorság is kellett. Oszkár: -Tulajdonképpen külföldön élő, Vajdaságból elszármazott magyarok rendelték meg e dalok felvételét a zenekarunktól. A dalok olyan időkben keletkeztek, amikor a magyarság vészhelyzetben volt — az első világháború alatt, Trianon után. "Revíziós daloknak" is nevezik ezeket az énekeket. Ma már kevesen ismerik őket, mi viszont szívesen játszuk, ha módunk van rá.-Honnan ismertek ilyen sok "hazafias dalt"? Zoltán: -Újvidéken egy padlásról kerültek elő a porosodó lemezek, aztán az egyikük a szegedi archívumból hozott néhány dalt, meg akadnak újabb kiadások is. Egymástól át vettük, megtanultuk őket.-Miért szeretitek ezeket a dalokat? Loránd: -Mert magyar nóták, gyönyörű a dallamuk, és persze a mondanivalójuk miatt.-Ez utóbbi miért fontos nektek? Géza: -Szívből jövő, rólunk szól. Loránd: -Az igazságról szól.-Tudjátok, hogy ezek mindig is "tiltott dalok” voltak? Zsolt: -Nem érdekel, hogy tiltják, ezek a dalok bennünk élnek. —És a nacionalista, revansiszta, fasiszta jelzők, amelyekkel e dalokat (és éneklőiket) illetik? —Aki ilyeneket mond, az nincs tisztában a múltjával: aki tudja, hogy hova tartozik, az megbecsüli ezeket a dalokat. Különben is, elég volt a sok maszlagból, a testvériség-egység hamis jelszavaiból, az önámításból!
