Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
2000. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 tartaná, ha az emberiség valahogy elférne a Földön. Valószínű — mondja hogy a most kezdődő század során ember lép a Marsra, de a Föld mé!) hely, mint a Mars. Az kicsi, hideg, sziklás és alig van atmoszférája. A tudomány azonban nem áll meg és talál majd megoldást. Az újságíró kérdésére Hawking kifejtette, hogy véleménye szerint talán már húsz éven belül megszületik a világmindenség teljes alaptörvénye, a mindenség elmélet, amelyben a kvantumelmélet egyesül az einsteini relativitáselmélettel. Ezáltal határtalanná válik a biológiai vagy elektronikus rendszerek fejlesztése. Tehát az emberiségnek nem kell várnia a természetes evalució lassú folyamatának eredményeire és a következő évezredben lehetségessé válik az emberi szervezet áttervezése is. Növelhetjük például az agyunk méretét. Hawking nem híve ugyan a génmanipulációnak, de elképzelhetőnek tartja, hogy valaki valahol ezt is kipróbálja, ezért fel kell készülnünk rá. Más szemszögből tárgyalja a népességrobbanás várható következményeit a washingtoni Worldwatch Institut tanulmánya, amely az International Herald Tribune- ban látott napvilágot. Ha a "harmadik világ" vezetőinek nem sikerül radikálisan szabályozniok a születések számát - - olvassuk a tanulmányban -, a következő ötven évben a Föld legszegényebb országaiban annyi gyerek születik, hogy túlsúlyba kerülnek a fiatal korosztályok s évente mindegy 30 millióval gyarapítják a munkakeresők számát világszerte. A jelenlegi népességgyarapodási ütem mellett fél évszázad múlva például Afrika lakosainak 40 százalékát 20 évnél fiatalabbak alkotják majd, ami elképzelhetetlen arányú munkanélküliséget okozhat, annak minden következményével. Két másik példa:: Pakisztánnak jelenleg 72 milliónyi munkaképes lakosa van, de számuk félévszázad alatt megközelítheti a 200 milliót. Indiában pedig a következő fél évszázadban 10 millió új munkáskézzel lesz több évente. Mindez növelni fogja a különbséget a Föld "gazdag" és "szegény" régiói között, ami súlyos feszültséget okozhat. Az iparosodott államoknak pedig eszük ágában sem lesz befogadni az afrikai és ázsiai munkaerő felesleget, annál kevésbé, mivel a technikai fejlődés eredményekép az iparilag fejlett országokban is egyre kevesebb munkaerőre lesz szükség. Minden tekintetben a demográfiai előjelzések szerint a kilátások meglehetősen aggasztóak. * Demográfiai mélypont: A KSH legfrissebb jelentése: "A statisztikai számbavétel évszázados története során Magyarországon még soha nem született olyan kevés gyermek, mint 1999-ben" - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal közzétett gyorsjelentésében. Az előzetes adatok szerint tavaly 95 ezren születtek, szemben az egy évvel korábbi "mélyponttal", amikor még több mint 97 ezren látták meg a napvilágot. Orbán Viktor miniszterelnök február eleji, a Pesti Vigadóban elmondott beszédében biztató jelnek nevezte, hogy az utóbbi két-három hónapban már nőtt a születések száma, azt azonban ő is elismerte, lehet, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. 1999. decemberében például 240-nel többen születtek, mint egy évvel korábban, e mögött szakértők szerint a 2000 első pillanatára tervezett szülések időpontjának "eltévesztése" is állhat. A statisztikailag szülőképes korba (15-35 év) sorolt nők úgynevezett termékenységi mutatója ~ azaz. hogy hány gyermeket szülnek - tíz év alatt átlagosan 1,84-ről 1,33-ra csökkent. Minthogy az élveszületések számának csökkenése mellett tavaly a halálozások száma 141 ezer főről 143 ezerre nőtt, az ország lélekszáma minden eddiginél nagyobb mértékben, összességében 48 ezerrel csökkent, így 1999 végén Magyarország népessége 10 millió 44 ezer fő volt. AMERIKAI FIGYELŐ Irodalmi, kulturális, politikai havi folyóirat. Hírek, közlemények, hazai lapszemle. Megjelenik havonta. Előfizetési díj évi 18 dollár. Kérjen mutatványszámot. Cím: P. O. Box 1202, Glendale, CA 91209-1202 HŐSÖK NAPJA Magyar Honvéd a Donnál (Szerkesztőnk felvétele 1942-ben) Májusban emlékezünk mindazokra, akik életüket adták a Hazáén: a Hősök Napja alkalom arra, hogy felidézzük a magyar történelem döntő sorsfordulóit, amikor az ország védelme megkívánta polgáraitól a nyílt kiállást, életük kockáztatását. Ha csak az utolsó évszázad eseményeire tekintünk vissza, az 1848-as szabadságharctól az első, majd a második világháborún át az 56-os forradalomig többször is adódtak olyan helyzetek, amikor tíz- és százezrek áldozták életüket hazájukért. A Hősök Napján gondoljunk rájuk és hajtsuk meg emlékük előtt a tisztelet és a gyász fekete zászlaját. Dicsőség neveiknek!
