Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-04-01 / 4. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚISÁG

2000. április

Magyar tájak

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA

XX. rész

—1320. július 6. Károly király házasságot köt Erzsébettel, I. (Lokietek) Ulászló lengyel király és IV. Béla unokája, Hedvig kalisi hercegnő leányával. (A király harmadik házassága.)

—November. Az ország főpapjai ismételten követelik a királytól az országgyűlés összehívását.

—Az év folyamán a király Kotromanic Istvánt (későbbi I. (Nagy) Lajos magyar király apósa) nevezi ki bosnyák bánná.

—1320 körül. I. Károly törvényalkotásának első (töredékesen) fennmaradt emléke szabályozza a bírságpénzeknek a nádor, az országbíró, a hiteleshelyek, a megyei ispánok és a szolgabírák emberei által történő behajtási módját.

—1321. február 2. I. Károly az új vámszedő helyek létesítését uralkodói felségjoggá nyilvánítja.

—Február 10. előtt I. Károly elfoglaltatja Petenye fia Péter zempléni várait (Borostyán, Bodrogszeg, Barkó), birtokait pedig elkobozza. Ezzel Észak-Magyarországon megtöri a tartományurak hatalmát.

—Február 1. I. Károly Boleszló lengyel (toszeki) herceget (első felesége, Mária testvérét) választatja meg az elhunyt esztergomi érsek, Tamás utódává. XXII. János pápa 1321. október 2-án megerősíti méltóságában.

—Március 18. Meghal Csák Máté.

—Március 18. után I. Károly a Gut-Keled nembeli Miklós mester vezetésével hadat küld Csák Máté tartományának megszállására. A sereg elfoglalja a Nyitra megyei Appony, Privigye, Bajmóc és a Trencsén megyei Ugróc várát. A többi vár kapitánya átáll a királyhoz. Ezzel a király kezébe kerül Csák Máté Nógrád-, Trencsén-, Nyitra-, Bars-, Pozsony-, Hont-, Heves- és Turóc megyei várai.

—1322. január 6. Szerbiában a múlt év október 29- én meghalt II. Uros István királyt III. Uros István követi a trónon, aki szakít apja Anjou-ellenes politikájával, helyette szövetséget keres, s az egyházi uniót is felajánlja. A Károly azonban továbbra is Dragutin László macsói bán trónkövetelését támogatja.

—Az év őszén A király hadserege élén Dalmáciába indul, hogy megakadályozza a dalmát városoknak a velencei köztársaság fennhatósága alá kerülését.

—1323. január 6. I. Károly állandó értékű ezüstpénz verését rendeli el. A nemesség a pénzreform költségére rendkívüli adót ajánl fel.-Február-április között I. Károly Temesvárról, első állandóbb jellegű tartózkodási helyéről Visegrádra teszi át székhelyét.

—1324. március 25.1. Károly visszaállítja az erdélyi vajda bírói jogkörét.

—Az év folyamán Basarab havasalföldi vajda az Oltón átkelve megtámadja és elfoglalja a Szörényi bánságot. I. Károly haddal vonul a vajda ellen, megveri és a bánságot visszafoglalja. Basarab hűséget fogad a királynak..

—1325. Az év folyamán I. Károly király aranyforint verését rendeli el (külső kiállítása és belső tartalma szerint egyaránt a firenzei aranyforint utánzata); ezzel egyidejűleg bevezeti az országban a nemesércmonopóliumot a nemesére beváltásának kizárólagos jogát a királyi pénzverőkamarákra ruházza; a veretlen arany és az ezüst szabadkereskedelmi forgalmát viszont teljesen megszünteti. A magyar pénz versenyétől tartva Csehország királya is megkezdi az aranyforint verését.-1326. április 24. A magyar lovagok királyi jóváhagyással az ország és a lovagi erények védelmére megalakítják a Szent György lovagrendet és az esztergomi káptalannal írásba foglaltatják a lovagrend alapszabályait.-November 2. előtt. A Kőszegiek és a velük rokoni kapcsolatban álló Babonicok ismét fellázadnak a király ellen, de a király seregei leverik őket s elfoglalják Kapron- ca, Sárvár, Németújvár, Kőszeg és Szalónok várát, valamint Sztenicsnyák, Zselin, Szamobor és Berstyanóc váraikat.-1327. február 13. I. Károly és János cseh király Nagyszombatban szövetséget kötnek a Habsburgok ellen, s ezt házassági szerződéssel erősítik meg: A magyar király eljegyzi legidősebb élő fiát Lászlót Annával, a cseh király leányával; a következményekből ítélve a két uralkodó formális valutaszerződést köt a kettős valutarendszer bevezetésére országaikban. Az eljegyzés később, László halálával meghiúsul.-December 23. A hajósmalom első ismert okleveles említése.-Az évfolyamán I. Károly és Erzsébet királyné elrendeli a jogtalanul elfoglalt várföldek és más királyi, valamint királyné birtokok visszavételét. Később az elfoglalt hercegi birtokok visszavételére is sor kerül.-1328. május 8. XXII. János pápa I. Károly kérésére utasítja a magyar püspököket, hogy a kunokat ne rettentsék el a megtéréstől a tized követelésével.-Az év nyarán Károly király hadat vezet a Habsburgok ellen. A szövetséges magyar-cseh seregek a Lajtánál győzelmet aratnak.-Szeptember 21.1 Károly és a Habsburgok a Lajta melletti Bruckban békét kötnek. A Habsburgok megígérik, hogy Henriket, Ottó néhai magyar király fiát nem segítik Magyarország ellen, továbbá Pozsony vm.-ét és a Muraközt váraikkal együtt visszadják.