Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-04-01 / 4. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. április HATÁRON INNEN - HATÁRON TÜL HTMH - OBSERVER * —"Rudolf Schuster nemzeti megbékélés zarán­doka aligha változtatta meg a szlovákiai politikusokat" - ál­lapítja meg a SME című szlovák lap. A vatikáni zarándok­latot, melynek során a Szentatya fogadta a köztársasági el­nök vezette szlovák küldöttséget, a kormánypárti és az el­lenzéki politikusok egyaránt meghatározó élménynek nevezték, az államfő példaként állította a polgárok elé az ökunemikus együttműködést. Megítélése szerint részvéte­lükkel bizonyították, hogy a megbékélés gondolata nem idegen számukra. A pozsonyi Új Szóból megtudhatjuk, hogy a vatikáni zarándoklaton Hóka László, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője több százezer szlovákiai magyar hívő nevében köszöntötte II. János Pál pápát. Mire Őszentsége ezt mondta: "Igen? Magyarok? Üdvözlöm a szlovákiai magyarokat, és áldásomat küldöm nekik". A je­lenet érdekessége az, hogy ekkor Rudolf Schuster meglepő kijelentést tett: "Igen, ez is magyar, de jó magyar." Később Hóka László megkérdezte a köztársasági elnököt, mikép­pen értelmezze kijelentését, az államfő azonban nem adott egyértelmű választ,-Remény nélkül él a kelet-szlavónia ma­gyarlakta faluban, Kórógyon az emberek egy része. Az 1991-ben kitört délszláv háborúban a község szinte teljes lakosságának el kellett menekülnie, és csak az utóbbi időben térhetett haza. Házaikat kifosztva találták, a szer- bek a mezőgazdasághoz szükséges gépeiket, felszerelé­seiket is elrabolták. Eddig 45 ház épült fel, és még 71-nek kellene felépülnie. Az 1998-as tervből 30-at "áthoztak" 1999-re, de tavaly ebből semmi sem valósult meg. Ezért a lakosság egy része igen mostoha körülmények között él, több nemzedék egy helyiségben összezsúfolva, az átalakí­tott nyári konyhában lakik.-Kevés a jelentkező a muravidéki ma­gyarlakta területekről a szlovén gazdasági minisztérium ál­tal meghirdetett pályázatra. A minisztérium az országban élő őshonos nemzetiségek - a magyar és az olasz - számára kínál anyagi eszközöket, összesen 500 millió tolárt, hogy gyarapítsák gazdasági erejüket. A Muravidékről alig több mint húszán jelentkeztek. Az ottani magyar csúcsszervezet úgy látja, hogy az alacsony érdeklődés valószínű oka, hogy az előző évek kérelmezői nehezen tudták visszatéríteni a hiteleket.-Jóval kevesebb magyar gyerek tanulhat Romániában az anyanyelvén az ott élő mintegy kétmilliós magyar nemzeti közösségből, mint amennyi az ország népességében elfoglalt számarányból megilletné. A jelen­legi tanévben az óvodáktól a líceum utáni képzésig, illetve a mesteroktatásig a magyar gyerekek összesen 2410 ok­tatási intézményben tanulhatnak, számuk 197.279.-A román oktatásügyi minisztérium leg­utóbbi rendeletéről ír a Krónika. Az erdélyi magyar napilap tudósítása szerint a magukat magyar anyanyelvűnek valló csángók nagy reményeket fűznek a jogszabályhoz, mely sze­rint ezentúl érdekvédelmi szervezetük is kezdeményezheti a magyar nyelvű oktatás bevezetését. A klézsei csángó ma­gyarok ugyanakkor úgy vélik: a törvény önmagában nem elegendő, végrehajtásához jó szándék is szükséges.-A Seprődi János Kórus szövetség ezertagú nagykórust kíván életrehívni az idei millenniumi ünnep­ségek sorozatában. A 2000. év főrendezvényén fellépő ezer­tagú Millenniumi Kórus programja szerint elhangzik Erkel-Kölcsey Himnusza, Kodály Ének Szent István király­hoz című vegyeskari műve, Csíky Boldizsár Szülőföldem-je, Orbán György Millenniumi kantátája, Egressy Béni-Vörös- marty Mihály Szózata, valamint Kodály-Berzsenyi A ma­gyarokhoz című szerzeménye. A fellépések tervezett szín­helyei: Székelyudvarhely, Ditró, a magyarországi Török­bálint és Budapest.-A 151 évvel ezelőtti "véres gyertyaszentelőre" emlékeztek Zentán. 1849. február első napjaiban, a ma­gyar szabadságharc ellen felvonuló szerb szabadcsapatok áttörték a város védelmi vonalát és kegyetlen mészárlást hajtottak végbe a civil lakosság soraiban. "Az égő város, a harangok kongása, a nagy zűrzavar teljesen elrémítette a bennszorúlt lakosságot, mely eszeveszetten menekült gyalog és kocsin a város sáncának északnyugati, Kanizsa felé eső ka­puja irányába. Az itteni torlódás rettenetes volt. (...) A szegény nép kényszerült a várostól északra eső nagy réten keresztül menekülni a szerbek elől. Az öldöklés, a rablás a tanúval­lomások szerint két hétig tartott. De ne higgye senki, hogy az öldöklések és a rablások csupán az idegen szerb csapatok ál­tal követtettek el Azok Zenta bevétele után csupán a fegy­veres népet irtották, mig a védtelen népet nem. A harmad­napra Okanizsa ellen eltávozott szerb csapatok kivonulása után a helybéli szerbség söpredéke folytatta az öldöklést és a rablást teljes anarchiával.." - olvasható a korabeli fel­jegyzések alapján összeállított, és 1912-ben közzétett tanulmányban. Erre a véres eseményre - amely 1944 novemberében kísértetiesen hasonló körülmények között megismétlődött - emlékeztek a zentaiak a felsővárosi temetőben, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc polgári áldozatainak síremléke előtt. —"A jelenlegi szlovák kormány, amely egyébként nagyon európainak hiszi magát, semmibe veszi félmillió ál­lampolgárát, amely a többségtől csak anyanyelvében külön­bözik"- állapítja meg a Novy Cas cikkírója. A kormánypár­tok nem hajlandók megváltoztatni az alkotmány "Mi, szlovák nemzet" bevezető mondatát a "Mi, szlovák köztár­saság polgárai"-ra. A cikkíró szerint a szlovák nemzetnek tudnia kellene, hogy itt nemcsak róla és a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents