Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
2000. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 kisebbségről van szó. Fontos az is, miként jelenik majd meg a szlovák nemzet Európában, ahol ő maga ugyancsak elenyésző kisebbségben lesz.-"A svédországi magyarság példamutató összefogásának köszönhetően a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége megvásárolta a stokholmi Magyar Házat, amely jelentős tárgyi feltétele a svédországi magyarság további megmaradásának. A hírt Bihari Szabolcs, a Szövetség elnöke jelentette be a legutóbbi közgyűlésén." - írja a Népújság. Ebben az esztendőben a svédországi magyarok elsődleges feladatnak tekintik elnyerni a "meghonosodott népcsoport" státust, és rendezni kívánják a svédországi magyar idősek otthonának kérdését is. A közgyűlésen szorgalmazták, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak biztosítsák törvényben a választójogot. A svédországi magyarok véleménye szerint a Duna Televízió fennmaradása létérdeke a határon túli magyarságnak, és kedvezőnek tartják, hogy a Duna Televízióban elősegítik a szórvány anyanyelvi oktatását. Az idén 16 svédországi városban tartanak magyar napot vagy napokat, és a nyár folyamán képzőművészeti alkotótábort, ifjúsági-, önképzőköri- és anyanyelvi tábort rendeznek. A központi svédországi millenniumi ünnepségekre az össze! kerül sor. —”A Szerbiai Szocialista Párt tartományi bizottságának elnöke szemen szedett hazugságnak nevezte azt, hogy a Vajdaságban élő magyarok jogai veszélyben vannak." A szocialista politikus kijelentette: a vajdasági magyarok, szemben a magyarországi magyarokkal sokkal szabadabban élnek, mert a szomszédokat közel ötven évig orosz csizma taposta, most pedig az amerikai fennhatóság alatt vannak, így nem szoktak hozzá, hogy a saját fejükkel gondolkodjanak, mint ahogyan tették, tehették azt a vajdasági magyarok. A politikus szerint szó sem lehet Szerbiából való kiválásról, és semmilyen autonómiáról.-A nagyszebeni szórvány magyarságról olvashatunk a Romániai Magyar Szó hasábjain. A 18. század elejétől telepedtek ide magyarok, főleg Székelyföldről. Számuk soha nem haladta meg a nyolcezret. A helyi szászok időnkénti ellenkezése dacára öntudatosan ápolták kultúrájukat, tartották fenn iskoláikat. A 20. század elején már három önálló magyar iskola működött a városban. Ma Nagyszeben magyarsága 4100 főre csökkent, és nem képes óvodát fenntartani. A városban egyetlen magyar tagozatú elemi iskola és a román líceum magyar tagozata biztosítja a tanulási lehetőségeket a helyi magyar fiatalok számára.-"Günter Vereinigen, az Európai Unió biztosa pozsonyi látogatása alkalmával kijelentette, nem tapasztalta, hogy Szlovákiában nem lenne stabil politikai helyzet. Azonban már észrevette, hogy nincs minden rendben." Az Európai Parlament külügyi bizottsága képviselőinek ugyanis azt mondta: Szlovákia belpolitikai helyzete "bizonytalan és bonyolult", s afölött, ami abban az országban történik, "ott lebeg a kérdőjel". A biztos úr tehát megváltoztatta véleményét, s ez azonos mértékben köszönhető mind az ellenzéki, mind a kormánypártoknak.-A SMER (Irány) nevű párt elnöke Robert Fico, bármikor kész tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Koalíció Pártjával, de elvárja, hogy annak vezetői határolják el magukat Duray Miklóstól, - írja a pozsonyi Új Szó. A Demokratikus Baloldal Pártjából kivált ifjú és ambiciózus politikus a párt bejegyzése után röviddel a népszerűségi listák élére került. Fico az ország legmeghatározóbb politikusait, Meciart, Crnogurskyt és Durayt abba a kategóriába sorolja, amelynek tagjai teljesítették történelmi küldetésüket, és ideje lenne, ha távoznának a politikából.--"A magyar közpénzekből román intézményt?" címmel az Erdélyi Napló írja a következőket: "Óvatoskodó, diplomatikus nyialatkozatokat tesznek az illetékesek a kétmilliárd forintos egyetemalapító magyar kormánytámogatás leosztása, egyáltalán a majdani támogatási szisztéma ügyében. Olybá tűnik, hogy a romániai magyar felsőoktatás nagy tekintélyű gurujai (az egypárt-rendszer politikai komisszárjainak hathatós támogatásával, lobbijával) azt már elérték, hogy az adományok eleve két perselybe hulljanak: egy a privátba (nevezzük közösséginek, egyházinak, alapítványinak, akárminek) és egy az államiba. Vagyis egy üvegfalúba, ami átláthatatlan és feneketlen is. Jó lenne, ha akadna már valaki széles e Kárpát-medencében, aki bátran, nyíltan és hitelt érdemlően, sőt az sem árt, ha érthetően elmagyarázza: miért kell a romániai magyar közösségnek szánt magyar közpénzekből a román állam kizárólagos tulajdonában lévő felsőoktatási intézeteket támogami? Miért kell forintmilliárdokat beleölni abba, hogy a létező román egyetemi struktúra fejlődhessen, levéve ezzel Bukarest vál- lairól olyan terheket, amely terheknek viselésére a jóérzés, a demokrácia, a jogállam és az európai normák kötelezik? Csak mert azt a pénzt, amit a román állam a nemzetiségi oktatásra kellene fordítson, másra költi? (Például a nacionalizmus fellegvárainak számító intézmények eltartása, az ország imázs külföldi javítására, a görögkeleti egyház suba alatti támogatására és még sorolhatnám...) A romániai állami felsőoktatást - lettlégyen az bármilyen nyelvű, formájú, irányú, tartamú és tartalmú - vajon nem annak kellene finanszíroznia, akié? Aki birtokolja (bitorolja) magát az egyetemet, aki - képletesen szólva - élet és halál ura annak falain belül"-A Politika felrója a szomszéd országoknak, hogy az utóbbi időben túl sokat foglalkoznak a kisebbségek helyzetével. A belgrádi kormány szócsöve emlékeztet Orbán Viktor kijelentésére, mely szerint a vajdasági magyarokat annak idején csak Magyarország NATO-tagsága mentette meg az etnikai tisztogatástól. A jugoszláv fővárosban meglepetést keltettek azon új keletű romániai állítások is, hogy Szerbiában egymillió román kisebbség él. A megütközést fokozták egyes bulgáriai kiadványok, melyek Dél-Szerbiát"nyugat-bolgár területként említik". —Bácska magyar föld, ne hagyjuk elveszni!
