Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. április STIRLING GYÖRGY UKRÁN VÉLEMÉNY A MAGYAR KISEBBSÉGRŐL Az American Foreign Policy Insitute konferenciát hívott össze a kárpátaljai magyar kisebbség gadzasági és kulturális helyzetének megvitatására a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában. A tanácskozásnak kísérleti jellege volt, annak kipuhatolására, hogy miképpen reagál egy kárpátmedencei szomszédos ország arra, hogy a területén élő magyar nemzetiségű kisebbség részére különleges jogállást akar biztosítani a magyar kormány. Az erről szóló döntés a legutóbb rendezett hazai és kisebbségi magyarok "magyar-magyar" találkozóján született meg Budapesten. A konferencián a Magyarok Világszövetsége képviselőin kívül résztvettek a kárpátaljai magyarok küldöttei, valamint Orest Klympush budapesti ukrán nagykövet is. Ő rögtön a kezdetkor szót kért és kifejtette, hogy Ukrajna számára elfogadhatatlan bármilyen pozitív diszkrimináció, amelyet Budapest vezetne be a kárpátaljai magyarok részére, például olyan értelemben, hogy más ukrán állampolgárokkal szemben vízumkönnyítésben részesítené őket. Ukrán álláspont szerint a vízum kiadásánál nem szabad különbséget tenni állampolgár és állampolgár között. Az ukrán nagykövet előadása során nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarságnak integrálódnia kell az ukrán gazdasági és politikai életbe, amihez minden lehető segítséget megkap a kijevi kormánytól. A diplomata kívánatosnak nevezte egy különleges gazdasági övezet létrehozását a térségben.. Ugyanakkor sajnálatosnak tartotta, hogy a kárpátaljai magyarok gondjaikkal a magyarországi sajtót keresik meg és inkább Budapestről kémek segítséget, ahelyett, hogy Kijevhez fordulnának. Orest Klympush arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét ország elsőrendű érdeke a gazdasági és a kulturális kapcsolatok kétoldalú bővítése, valamint a jószomszédi viszony erősítése. Végül köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a tavalyi árvízkárok helyreállításához nyújtott segítségért és a nélkülözőknek küldött élemiszerszállítmányokért. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Egyesület alelnöke a kárpátaljai magyar kultúra megmaradásának esélyeiről tartott előadást. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar családokban csökken a születések száma, ugyanakkor fokozódott az elvándorlás Magyarországra. Kifogásolta azt is, hogy a hivatalos ukrán történet- írás ellenségesen mutatja be a magyarokat, holott véleménye szerint Ukrajna útja az Európai Unióba Magyarországon át vezet. Szerinte szükség van a határon túli magyarok jogállásának rendezésére, mivel a kárpátaljai magyarok rá vannak utalva az anyaország segítségére. Végül szóvátette a félbehagyott vereckei emlékmű ügyét is, amire a nagykövet rögtön válaszolt és elmondta, hogy több ukrán nacionalista szervezet ellenzi az emlékmű felállítását, de az ukrán állam kölcsönösen elfogadható megoldásra törekszik. Tanulságos volt ez a konferencia, mert az elhangzottak alapján valószínűsíteni lehet, hogy Ukrajnán kívül a többi utódállam is hasonló álláspontot foglal majd el a határon túli kisebbségi magyarok jogállásának rendezésével kapcsolatban. Ami eléggé elszomorító, mert ha Magyar- ország EU-csatlakozás után a magyar határok lesz-nek kelet felé az Európai Unió határai is, a kisebbségi magyarok utazása nagyon megnehezül majd a lakóhelyük és az anyaország között. Beregszászi diáklány köszönti a magyar miniszterelnököt-MAGYARORSZÁG KÖZVETLEN ÉRDEKE, hogy Ukrajna sikeres legyen - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök Beregszászon. A miniszterelnök kárpátaljai útján megállapodás született egy határmenti térségfejlesztési koncepció kidolgozásáról. Új határátkelőhelyek megnyitását is tervezik. A vereckei emlékművel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy beszélt erről Leonyid Kucsma köztársasági elnökkel, de megegyezés még nem született a kérdésben. A vezető ukrán lapok Orbán Viktor miniszterelnök kijevi tárgyalásairól tényszerű beszámolóban tudósítva első helyen emelik ki, hogy Magyarország a teljes jogú EU-tagság eléréséig nem vezet be vízumkényszert. —A TISZA ÚJRA VESZÉLYBEN? Március 10- én 4 órától másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el a Tisza felső szakaszá egy újabb romániai vízszennyezés miatt. Egy Visó-völgyi bányánál történt földcsuszamlás miatt ólom, réz, cink, sőt kis mennyiségű cián került egy, a Tisza felé tartó vízfolyásban. A romániai Borsabánya környékén a heves esőzések és az olvadás következtében húszezer tonna nehézfémtartalmú iszap került a Visó folyóban. Ezzel a januári ciánmérgezés következtében érintetlenül maradt tiszai szakasz is beszennyeződött.
