Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

1999. március

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

11

SOÓS GÉZA

BETYÁR BANKVILÁG MAGYARORSZÁGON

Tízezrek futnak a pénzük után

Január az új árak és bérek hónapja. A baj csak az, hogy idehaza nincs árharc, csak bérharc. A sorrend is így következik. Lavinaszerűen megindulnak az árak és döcögnek utána a bérek. Ezt a döcögést időnként sztrájk, vagy azzal való fenyegetőzés előzi meg. Az év első hónapjában is sok árunak és szolgáltatásnak kúszott magasabbra az ára. Mégis a növekvő árak ellenére úgy tűnik, hogy az évezred utolsó évében, már az infláció kordában tartható. A bértárgyalások legjellegzetesebb példája a vasúthoz fűződik. A hosszan elnyúló tárgyalásokat megállapodás követte, melyet az egyik szakszervezet a VDSZSZ (Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete) nem fogadott el. Részleges vasutas sztrájk kezdődött, mely tragikusan végződött. Az egyik tárgyalás után Sipos István MÁV vezérigazgató szívinfarktusban meghalt. A másik oldalon egy fiatal forgalmi szolgálattevő nő szíven szúrta magát, mert a sztrájk miatt főnöke retorzióval fenyegette. Ez is bizonyítja a régi mondást: "Veszélyes üzem a vasút." Sztrájkra készültek a budapesti buszsofőrök is, de a munkabeszüntetés előtt 24 órával sikerült megállapodni.

Nem beszélhetek megállapodásról egy másik tanácskozás vonatkozásában, bár már az sem elhanyagolható tény, hogy egyasztalhoz ültek. Nem nehéz kitalálni, a hat parlamenti pártról van szó. Lassan már annyira megromlott köztük a kapcsolat, hogy az ellenzék és a kormánypárt, nincs is beszélő viszonyban. Most a Kisgazdapárt invitálására vezetőik egyasztalhoz ültek, mi több olyan ígéretek is elhangzottak, hogy a hasonló találkozások rendszeresek lesznek. Az első összejövetel a parlamenti képviselők létszámának megreformálását célozta. Más események azt bizonyítják, hogy a kormánypárt és az ellenzék között húzódó lövészárkok továbbra is megmaradtak, de legalább átjárhatóvá váltak.

Lövészárkokat említettem: így nem mehetek el szó nélkül Eörsy Mátyás mellett. Az SZDSZ-es honatya, bár az ő esetében a honatya kifejezés kissé túlzás, lassan az egész képviselői munkáját arra szenteli, hogy Simicska Lajos, az adóhivatal elnöke ellen kompromitáló anyagot hordjon össze. Buzgalma már-már rögeszmévé vált. Ahogy utoljára megjelent a képernyőn és arról tájékoztatta a megrökönyödött nézőket, hogy Simicska úrnak a cége 1992-ben fedezetlen csekkel vásárolt egy öltönyt. Győzködése közben, arca olyan furcsán átszellemült, valahogy megsajnáltam és azért izgultam, hogy hazafelé el ne tévedjen, mondjuk a Lipótmező felé.

Maradjunk az ellenzék és a kormány pengeváltásánál. Az SZDSZ-es körökben nagy felháborodást keltett, a kormány felvetése, hogy az Országház mellett lévő Néprajzi Múzeumot átköltöztetnék más helyre, mivel ott egy kormányzati negyedet szeretnének kialakítani. A liberális urak tüzet okádtak a hatalomra, közben megfeledkeztek egy apróságról, hogy az ötlet tőlük ered, Demszky Gábor főpolgármester fogalmazta meg úgy két éve. Lám így múlik el a világ dicsősége.

Megvagyunk átkozva a bankrendszerünkkel. Nincs olyan nap, vagy hét, hogy valamelyik pénzintézet ne kerüljön csődhelyzetbe. Már-már megszokott kép, hogy reménytvesztett tömegek állnak valamelyik cifra bank előtt és abban reménykednek, hogy megtakarított pénzüket mégegyszer viszontlátják. Közben az intézmény vezetője, jobb esetben magabiztosan nyilatkozik, hogy nincs itt semmi baj, rosszabb esetben már rég külföldre szökött és nevet a markába, százmilliós vagy milliárdos adósságot hagyva maga után. A polgárok átkozódnak és nem értik, hogyan tudták őket így rászedni. Most éppen a Reálbank csődeljárása folyik, miközben a Globex Holding vezetői ellen az Interpolon keresztül adtak ki körözést és Münchenben őrizetbe is vették őket.

Különös haláleset borzolja a közvéleményt. Néhány éve az úszószövetség elnöke, bizonyos Zemplényi úr, több százmilliós adóságot maga után hagyva, eltűnt. Zemplényi úrról tudni kell, hogy ő sem tartotta fejét a keresztvíz alá, s mi több ő inkább a fiukat szerette. Mint később kiderült, négy év alatt végig szélhámoskodta a világot, még izraeli testvéreit is megkopasztotta. Amikor szőrűit körülötte a hurok, belügyminiszteri engedéllyel, hamis útlevéllel hazajött. Itthon bíróság elé állították és elsőfokon négy évet kapott. Természetesen végig szabadlábon védekezhetett. Az újságíróknak kijelentette, hogy a másodfokú bíróságon kipakol, nem lesz tekintetve bizonyos személyekre. Nos Zemplényi úr már nem fog kipakolni, egy éjszaka érte jött a halál. Az orvos szívinfarktust állapított meg, de a gyanús körülmények miatt elrendelték a törvényszéki boncolást.

Több éven keresztül fosztogatta különböző pénzintézeteket egy bűnöző, illetve később kettő, akit a rendőri zsargon csak whiskys rablóként emlegetett. Előzetes számítások szerint, több mint 150 millió forint szárad a lelkén. Több alkalommal is készített róla felvételt a pénzintézet kamerája. Egy alkalommal az illető az arcát annak a rendőrnek maszkírozta, aki a nyomozást vezette ellene. Pár napja az illetőt és társát több mint húsz rablás után fülöncsipték, akik nem voltak mások, mint az UTE jégkorongozói. Az egyik Erdélyből települt át és már megkapta az állampolgárságot.

A tavasszal ismét lesz angol-magyar futballmérkőzés. A két szövetség megegyezett, hogy áprilisban barátságos mérkőzést fognak játszani a Népstadionban. Ismerve a jelenlegi magyar futballt, már előre kiegyeznék a 6:3-as eredmény egy részével. No nem arról van szó, hogy mi hat gólt fogunk rúgni, ez lázálomnak is lidérces, viszont jó lenne három kapott góllal megúszni. Már csak azért is, mert az ember javíthatatlan optimista.