Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. március EGYHÁZI MOZAIK Összeállította: fr. Kiss Barnabás ofm. * A PÁPA 85. ÚTJA A Szentatya január 22-21. között Mexikóba és az Egye­sült Államokba látogatott. II. János Pál pápa a nevezetes Azték-stadionban találkozott az amerikai földrész minden nemzedékét és nemzetét, népcsoportját képviselő 120 ezer emberrel. Az esemény témája: “Találkozás Krisztussal” - a harmadik évezred küszöbén. Harminchat országból, több mint ezer nevezetes személyiség vett részt az esemé­nyen, képviselve az amerikai kontinens különböző rétege­it, korosztályait. “Rövidesen véget ér az egyház és az emberiség történelmének egy évszázada és egy évezrede. Ebben a jelentős pillanatban arról szól hivatástok, hogy újból ráébredjetek, milyen gazdag emberi és vallási örök­ség letéteményesei vagytok. Feladatotok az, hogy az új nemzedékeknek tovább adjátok az értékeknek ezt a nagy örökségét és átadjátok nekik a múltat átalakító és a jövőt meghatározó keresztény hitet” - ezekkel a szavakkal for­dult a pápa a stadion nagy tömegéhez. Rámutatott: a földrész lakossága számára ez az évezred a Krisztussal való találkozás ideje volt. Öt évszázaddal ezelőtt a benn­szülött népek találkoztak az Európából, később pedig az Afrikából és Ázsiából ideérkezett népekkel, és ez a talál­kozás döntő módon megpecsételte a kontinens identitását és sorsát. Nyilvánvalóvá vált, hogy minden egyes népfaj­nak egyenlő méltósága és joga van saját kultúrájához. A jövő feladatairól szólva a Szentatya a XXI. Század új nemzedékét így buzdította: “Ne higgyetek a hamis prófé­táknak, akik olykor tetszetősebb, de mindig megtévesztő célokat ajánlanak, vagy legalább ne azonosítsátok maga­tokat velük. Nyissátok ki szíveteket Isten ingyenes szere- tetének. Csak ez tarthatja távol egy lélektelen világ és történelem kockázatát, amelyet gőgössé tesznek technikai vívmányai, de amely nem ad reményt és értelmet az em­beri életnek..” $ jjc $ $ $ Az amerikai földrészen a Szentatyát milliók vették körül és hallgatták az egyház örök üzenetét, Jézus Krisztus örömhírét. Mostani útjának legfontosabb feladata az volt, hogy ünnepi formában, a helyszínen tegye közzé az ame­rikai földrész püspökei által 1997 végén megrendezett szinódus tanácskozásainak eredményét. A négyhetes vati­káni megbeszélések után a pápa a Mexikóváros szom­szédságában lévő guadalupei Miasszonyunk szentélyben nyilvánosságra hozta Ecclesia in America - az Egyház Amerikában kezdetű apostoli buzdítást. A mesztic arcú Szűzanya nemcsak Mexikó, hanem egész Amerika védő­szentje is. A száznegyven oldalnyi pápai buzdítást nem lenne köny- nyű néhány szóban összefoglalni, de a lényege az, hogy az óriási különbségek ellenére Amerika egy és oszthatat­lan, és a huszonnégy amerikai állam fópásztorai csak közös lelkipásztori tervekkel, szolidáris együttműködéssel lesznek képesek az egyház előtt álló hatalmas kihívások­kal szembenézni. Melyek ezek a kihívások? Első helyen az emberi élet ellen folyó szisztematikus tá­madások (művi abortusz, eutanázia), a szekulanzá- lódás, az elvilágiasodás, fogyasztói szellem, a déli rész mérhetetlen nyomora, a társadalom alapsejtje, a család széthullása, és általában az erkölcsi elvek háttérbe szoru­lása, a világnak ezen a részén, paradox módon a legtöbb megkeresztelt ember él. Maga a pápa ezekkel a szavakkal összegezte Mexikóvárosban a szinódus tanácskozásait: “Amerika püspökei felvázolták a jövő lelkipásztori tevé­kenységének főbb irányait, amelyek a közös hitből kiin­dulva teljes mértékben megfelelnek Isten üdvözítő tervé­nek és az emberi személy méltóságának egy igazságos, kiengesztelődésre kész, a technika fejlődésére nyitott, de az erkölcsi elvekkel összhangban élő társadalom keretein belül.” 3|C ífC £ $ 5)C A Szentatya január 26-án vett búcsút Mexikótól, ahol húsz évvel korábban ugyanitt, ezen a napon kezdte meg legelső apostoli látogatását. Az egyesült államokbeli látogatásának a szenzációra éhes sajtó igen nagy teret szentelt. Az újságírók leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy mit mond a pápa. Bili Clin­ton elnöknek. A húszperces négyszemközti beszélgetés a Szentszék és a Fehér Ház közös nyilatkozata szerint jó alkalom volt arra, hogy II. János Pál pápa és a világ jelenlegi nagyhatalmának vezetője eszmecserét folytasson világunk legfontosabb problémáiról. A Mississippi partján fekvő St. Louisban (MO) a pápa azzal az üzenettel fordult az Amerikai Egyesült Államok­hoz, hogy a világ előtt egy valóban szabad, demokratikus és igazságos társadalomról tegyen tanúságot. „Amerika csak akkor maradhat a szabadság világítótornya, ha hűséggel kitart az erkölcsi igazságok mellett, amelyek ezideig történelme lényegét alkották.” ÚJ SZENTSZÉKI NAGYKÖVET II. János Pál pápa búcsúkihallgatáson fogadta január 12- én Bratinka József szentszéki nagykövetet, akinek január végén lejárt négyéves megbízatása. Utóda Tar Pál, aki az Antall kormány idején hazánk washingtoni nagykövete volt. O a harmadik szentszéki nagykövet 1989 óta.

Next

/
Thumbnails
Contents