Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. március Jankó Péter a kémkedés vádját elejtette és összeesküvésért ítélt el, különben én is hasonló cipőben járnék, mint Halmi vagy Rimner...) S végül még valami: akik ma az 1945 és 1988 közti ítéletek alapján minősítenek embereket, azt is át kellene gondolniok, hogy ezekben az években nem éppen a törvényesség megtartásával folytak le a politikai perek. Nem szólva arról, hogy mire a vádlott a bíróság elé került, az ávósok olyan vallomásokat csikartak ki belőlük, hogy azoknak legtöbbször szemernyi alapjuk sem volt. Kémte­vékenységért 1990 előtt kiszabott büntetések revíziója mellett szól tehát az is, hogy ezek a perek aligha felelnek meg a tisztességes eljárás követelményeinek. A törvé­nyességet durván megsértette például az a gyakorlat, hogy az ilyen ügyekben az ítéletet nem nyilvánosan, hanem zárt ajtók mögött hozták meg és hirdették ki. Általában a sza­bad védőválasztás jogával sem élhettek a vádlottak: a kije­lölt ügyvédek pedig mind megbízható párttagok voltak és (ha egyáltalán ismerték az ügyet) védőbeszéd helyett inkább az ügyész vádbeszédét támogatták. Aki ma kritika nélkül elfogadja az 1990 előtt tárgyalt politikai- és kém­perek ítéletét, az vagy nem tudja, miről beszél, mert nem ismeri a Rákosi-Kádár idők joggyakorlatát, vagy inkább nem akarja ismerni, mert annakidején ő maga is ahhoz a körhöz tartozott, amelyik egyetértett a törvénytelenségek­kel. Megdöbbentő, de igaz: a mai Magyar Köztársaság a múltban kémkedésért elítélteket gyakorlatilag ugyanúgy minősíti, mint a Magyar Népköztársaság. Az Igazságügyi Minisztérium egyik főosztályvezetője egy legutóbb hozzá intézett újságírói kérdésre válaszolva ezt azzal indokolta, hogy a kémkedés, több más állami bűntettel ellentétben nem számít politikai bűncselekménynek. Kérdem én: hát akkor mi számít annak? Vagy a kémkedés talán köztör­vényes bűncselekmény? A jelek szerint még mindmáig is mellékes mozzanatnak minősül Magyarországon az, hogy akik a kommunizmus alatt kémkedtek, azok egy tör­vénytelen diktatúra és egy azt támogató idegen hadsereg ellen folytattak hírszerző tevékenységet. És nem pénzért, hanem meggyőződésből. Mindjárt egy példa: az egyik máig sem rehabitált kém "bűne" az volt, hogy eljuttatta a CLA- nek azoknak a szovjet ügynököknek a névsorát, akik be voltak építve a magyar politikai rendőrséghez és meg­határozó szerepet vittek annak irányításában. Ezzel óriási szolgálatot tettek az amerikaiaknak és komoly kárt okozott a kommunista titkosszolgálatnak. Ezért kell még ma is bűnhődnie... Vajon nem egyértelműen kommunis-taellenes tett volt tőle az, amiért annakidején elítélték?... A Rákosi- és Kádár-korszakban kémkedésért elí­téltekkel szemben ma is alkalmazott hátrányos megkülön­böztetés nem más, mint a mai magyar demokrácia vi­lágnézeti alapját jelentő kommunista-ellenesség cinikus semmibevevése. Olyan sértő diszkrimináció, amely ellen tiltakozni kell és amelyet a magyar Parlamentnek sürgősen meg kell szüntetnie. Kérjük, ajánlja barátainak lapunkat. Az AMOSz hírszolgálata jelenti: Ebben az évben az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége két ösztöndíjat szándékozik adni május 1 és szeptember 30 közötti időben. Az egyiket egy amerikai-, mig a másikat egy Kárpát-medencei fiatal magyarnak. Az ösztöndíjak célja, hogy amerikai vagy otthoni magyar fiatalok megismerhessék, miként lehet Ameriká­ban, és nemzetközi fórumokon a magyarság érdekében eljárni. Az ösztöndíj nyertesei az AMOSz washingtoni irodájában dolgoznak internként, Pásztor László az AMOSz tiszteletbeli elnöke és Waldner Tibor országos főtitkár irányításával. Az ösztöndíjra pályázhat minden 19. életévét betöltött személy, aki legalább egy évet egyetemen jó eredménnyel végzett és úgy magyarul, mint angolul kielégítően tud beszélni. A felső korhatár 26 év. Az AMOSZ ösztöndíjára csak olyanok jelentkezzenek, akik az internségük alatt szerzett tudásukat és tapasztalatukat a magyarság érdekében szándékoznak majd gyümölcsöztetni. Az internség tartama minimum 6 hét és maximum 2 hónap, amit az AMOSz elnöki tanácsa kivételes esetek­ben meghosszabíthat. A jelentkezőkből az AMOSz elnöki tanácsa választja ki azokat, akiknek ösztöndíjat ajánlanak fel. Az AMOSz elnökségének hozzátartozói nem pá­lyázhatnak. A pályázatok elbírálásában előnyben részesül­nek azok a fiatalok, akik magyar ifjúsági, egyházi vagy tár­sadalmi intézményekben már aktivitást fejtettek ki és akiket magyar egyházi vagy világi vezetők ajánlanak az ösztöndíjra. Az internek az AMOSz-tól havi 500 dollár kapnak és az AMOSz számukra iparkodik kérésüknek megfelelően, amerikai vagy magyar családoknál elhelyezést biztosítani. Aki elhelyezését maga tudja biztosítani, az előnyben részesülhet. Az AMOSz az ösztöndíjasok utazási költségeit nem tudja biztosítani! A washingtoni magyar in­tézményeknél vagy a Capitol Hill-en az internek általában ingyen dolgoznak. Sőt a szülők fizetnek, hogy gyerekük Washingtonban egyáltalán internkedhessen. Pályázni lehet magyarul vagy angolul. Kérjük egy rövid életrajz és legalább egy ajánlólevél melléklését. A pályázatot minél előbb, de legkésőbb május 1-ig kell az AMOSz washingtoni címére megküldeni. National Federation of American Hungarian, Inc. Attn: Mr. Tibor I. Waldner, National Secretary 717 Second St. NE, Washington, DC 20002 vagy faxon: 202-547-0392. Kérjük a pályázó valamint szüleinek telefonszámát, és hogy azok mely időpontban érhetők el. Az ösztöndíjakra az AMOSz - az adóalapból levonható - adományokat is elfogad, melyeket az AMOSz részére kiállított csekken lehet a fenti címre beküldeni.-------------------------------------*-----------------------------------­Olvasóink figyelmébe! Kérjük, hogy telefonhívásaikat, fax küldését - ha lehet -, a délutáni órákban, kettő és hat óra között, valamint este nyolc és kilenc között eszközöljék.

Next

/
Thumbnails
Contents