Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony 28 SZÁZHÁROM NAP Budapest román megszállásának kronológiája (1919. augusztus 4. --1919. november 14.) 2. rész AUGUSZTUS 22______________ Nemzetközi nyomásra lemondott József főherceg és a kormány. Az új Friedrich-kormányban minden társadalmi réteg képviselve volt, kivéve azokat, akik a kommün alatt kompromittálva voltak. Erről augusztus 27-én tájékoztatták Clemenceaut, és kiemelték: a kormány bírja a nemzet többségének rokonszenvét; teljesítették az antant kívánságát a koalíciós kormánnyal kapcsolatban, tehát itt az ideje a fegyverszüneti tárgyalások felvételének. Kijelentették: a kormány saját erőből - tehát mellőzve a román „segítségnyújtást” - maga akar rendet teremteni, a gazdasági egyensúlyt helyre állítani, egyenlő, titkos és községenkénti választójog alapján az új választásokat kiírni. Addig is a kormány célja: • a bolsevizmus eltörlése • a bíráskodás és a közigazgatás helyreállítása, • az élelmezés, termelés folyamatosságának a biztosítása, • a vagyon és személyi biztonság szavatolása, politikai egyenjogúság, • a nemzetgyűlési választások előkészítése. AUGUSZTUS 23______________ A Legfelsőbb Tanács táviratban felhatalmazta a budapesti katonai missziót, küldjön ki különítményt annak megakadályozására, hogy a románok ne szállíthassák el, amit Magyarországon összeraboltak. Ru- deanu tábornoknak pedig szemrehányást tettek, mert 4000 magán telefonkészüléket szereltetett le a fővárosban, a magyar méntelep, a posta és távírászatügyi hivatal készlete is veszélyben van, és még „egyetlen dolgot sem adtak vissza.” A Szövetségközi Katonai Misszió részéről átadott 8 pontból álló memorandumra egy hétre rá született meg a válasz. E szerint a német megszállás idején Romániából elvitt javakra hivatkozva tartanak igényt a magyar vagyon 30 %-ára. A Békekonferenciának erre a barátságtalan lépésre válaszolni kellett. Az amerikai külügyi államtitkár, Polk erélyes fellépésére úgy döntöttek, hogy felfüggesztenek minden Romániába induló szállítást, beleértve a hadianyagot is. AUGUSZTUS 24______________ Bandholtz naplójának tanúsága szerint Károly román trónörökös, akinek ezrede Budapest környékén állomásozott, nagy társasági életet él, Budapesten. Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy a magyar politikusokkal mint Magyarország leendő királya tárgyalt. AUGUSZTUS 25______________ A Legfelsőbb Tanács táviratban közölte a román kormánnyal: amennyiben Figyelmen kívül hagyják a rekvi- rálások beszüntetésére vonatkozó utasítást, nem tartják magukat a jó- vátételi bizottság döntéséhez, felfüggesztik az Erdélyre vonatkozó területi ígéreteket. Bandholtznak több száz Budapest és Szolnok között árúval megrakott vasúti kocsiról volt tudomása, amelyet Romániába szándékoztak szállítani. AUGUSZTUS 27______________ Gorton és Bandholtz a panaszok alapján folytatta a helyszíni szemlét. A Magyar Leszámító és Váltóbank raktárában 2400, főleg élelmiszert és takarmányt tartalmazó vagonrakománynak bukkantak a nyomára, a Magyar Posta és Távírászati Hivatal raktárában hét megrakott kocsit találtak, a Ganz Danubius Vállalatnál hét vagont pakoltak tele a románok, és teljesen kitakarították a Magyar Központi Egészségügyi raktárát. Ezen a napon intézett levelet Bandholtz Rudeanuhoz, melyben a Dunántúlról történő kivonulásra szólított fel. Horthy a kormányhoz fordult hasonló eréllyel: vessen véget a román megszállás következtében kialakult helyzetnek, melynek rendezése előfeltétele a békekonferenciák lezárásának, a békeszerződés aláírásának. A magyarországi konszolidáció, a választások megtartása, egy koalíciós kormány megalakítása, mindenekelőtt a románok megszállásának megszüntetése, akik újabb területre nyújtották be igényüket a Tiszántúlon, európai mértékű problémává nőtte ki magát. A budapesti Szövetségközi Katonai Misszió tagjainak az volt a véleménye, hogy Horthy az egyetlen olyan erő, amelyik képes a rendteremtésre és a bolseviz- musnak egyszer és mindenkorra útját állni. AUGUSZTUS 29______________ Gorton tábornok közölte Vaáry főál- lamügyésszel, hogy táviratot kapott Párizsból. Ebben az antanthatalmak elismerik: ideje már, hogy távozzanak a románok, de csak akkor, ha a magyar hadsereget lecsökkentik a november 10-i fegyverszüneti szerződésben megállapított létszámra. A minisztertanácsban Schnetzer hadügyminiszter a következőket terjesztette be: 1. tegyék lehetővé a karhatalom megszervezését, 2. szűnjön meg a dunántúli magyar hadsereg lefegyverzése és internálása, 3. a románok vonuljanak a demarkációs vonal mögé. AUGUSZTUS 30______________ Még mindig olyan hírek érkeztek Budapestről, hogy a Friedrich-kor- mány és a románok különbékét kötnek, mely szerint a román katonai jelenlétet egy évvel meghosszabbítják, Szeged és Békéscsaba környékén több stratégia pontot átadnak a románoknak, s az életbelépő vámunió készíti elő a két ország között az uniót. Frank Lyon Polk, az Egyesült Államok tejhatalmú biztosa a Béketárgyalásokon az erélyes fellépés - ellenlépés - mellett kardoskodott, Balfour még szövetséges katonai egységek Magyarországra küldését is lehetségesnek tartotta. Tittoni külügyminiszter kevésbé képviselt ilyen erélyes álláspontot. Bár először Clemen- ceau azt fejtette ki, hogy egy ismert politikus személyesen kellene átadja a román kormánynak küldendő ultimátumot, végül elégségesnek tartotta egy, az előzőnél erélyesebb hangú jegyzék átadását a következő pontokkal: 1. románnok megszüntetik a rek-
