Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
14 AAMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony ÖTVENHATRA EMLÉKEZTÜNK LONDONBAN London és környékének magyarsága október 23- án emlékezett 56 hőseiről a svédek kultúrtermében. Adler Edith az angliai r. k. magyarok egyesületének elnöknője nyitotta meg a műsort, bemutatta v. Sulyánszky Jenőt a franciaországi Magyar Szabadságharcos Szövetség volt elnökét, v. Sulyánszky Jenő a II. világháború alatt részt vett a budai harcokban a Vörös Hadsereg ellen, ahol szovjet hadifogságba esett. Majd tagja volt egy kommunista ellenállási mozgalomnak, amiért 17 évi börtönbüntetésre ítélték. A forradalom alatt a Corvin-közi harcokban vett részt. A forradalom leverése után menekülnie kellett s Franciaországban telepedett le, ahol évtizedeken át vezetője volt az ottani szervezetnek. Mint az ünnepi megemlékezés szónoka a következőket mondotta:- Otthon Magyarországon, amióta hazánk ismét szabad az a "divatba jött" történelmi beállítás, mely szerint a kommunista párton belül 1956 tavaszán és nyarán meginduló reformmozgalomból született meg a forradalom, nem felel meg a történelmi valóságnak.-Azt mi is elismerjük, hogy a forradalmunkhoz számos kommunista párttag, sőt meggyőződéses, de kiábrán- dúlt kommunista is csatlakozott, és ezért mi befogadtuk sorainkba és szabadságharcos bajtársaknak tekintettük őket. Sőt azt is elismerjük, hogy csatlakozásukkal óriási szolgálatot tettek a forradalomnak és Magyarországnak, így az a hazug szovjet propaganda, amely fasiszta, reakciós ellen- forradalomnak próbálta feltüntetni az 1956-os Magyar Szabadságharcot a világ közvéleménye előtt, örökre megsemmisült. Tisztelettel emlékezünk meg azokról a forradalomhoz csatlakozott volt kommunistákról, akik a forradalom leverése után is hűek maradtak annak eszméihez, célkitűzéseihez és bátran vállalták a mártírhalált is a megtorlás akasztófáin.-Viszont ki kell hangsúlyoznunk, hogy a forradalom lángja, amely a fegyveres harc kirobbanását eredményezte, és amely az egymástól függetlenül, igen gyorsan megformálódó, minden felsőbb vezetés, irányítás nélkül harcoló, különböző fegyveres felkelőcsoportok hősiességében fejlődött ki a világ csodálatát kivivő szabadságtűzzé, nem a kommunista párt reformszárnyából született meg, hanem már jóval az 1956 előtti években, a hazafias nemzeti ellenállás szelleméből.-Ezekben a nehéz években, a kegyetlen sztálini vörösterror ellenére is, a magyar ifjúság, a magyar munkásság, a magyar parasztság, a magyar értelmiség soraiból, ezren és ezren vállalkoztak újra és újra az ellenállás valamelyik formájában, a nemzeti függetlenségért és az emberi szabadságjogokért. Az 1956 előtti években a kommunista Katonapolitikai Osztály és az Államvédelmi Hatóság operatív osztálya, több ezer magyar hazafit tartóztatott le és ítélt el szigorúan titkos perekben, hosszú börtönbüntetésre szovjetellenes és antikommunista tevékenység miatt, és több száz bátor ellenálló magyar hazafit akasztottak fel titokban, amiről sem az ország lakossága, sem a világ közvéleménye nem tudott.-A magyar ellenállók nem vártak a híres moszkvai XX. pártkongresszusra, amikor Hruscsov az egész világ meglepetésére váratlanul leleplezte Sztálin szörnyű bűneit. Ők már évekkel azelőtt tudták, hogy a kommunizmus egy kegyetlen, embertelen diktatúra, amely az egész emberiséget a katasztrófa veié viszi. Ezek az ellenálló magyar hazafiak már évekkel 1956 előtt az emberi szabadságjogokat tiszteletben tartó, nyugati demokráciákat tekintették szellemi, erkölcsi, politikai szövetségesüknek.-Példaképük vallásfelekezetre és filozófiai meggyőződésre való tekintet nélkül Mindszenty József herceg- prímás volt, aki bátran fel merte emelni tiltakozó hangját, a háború alatt úgy a jobboldali, mint a baloldali diktatúra embertelensége ellen, és ő bizonyult a XX. század legnagyobb magyarjának.-Végső következtetésként, a történelmi hitelességre alapozva kijelenthetjük, hogy az 1956 előtti ellenállók, a forradalmunk előfutárai voltak és a több száz titokban kivégzett ellenálló hazafi, akiknek a földi maradványai a Rákoskeresztúri temető 298-as parcellájában fekszenek, és akiknek a nevei fölvannak vésve a budai, gyönyörű "MEMENTO" Emlékműre, megérdemlik ugyanúgy a nemzet örök háláját és tiszteletét, mint a forradalom harcaiban hősi halált halt és a megtorlásban kivégzett szabadságharcosok. Elvitathatatlan tény akkor is, ha a jelenlegi történészek ezt még nem hajlandók elismerni, hogy az 1956. október 23-i tüntetés soha nem alakult volna át fegyveres szabadságharccá, ha nincs már jóval az 1956 előtti években egy hazafias nemzeti ellenállás, amely a fegyveres harc kirobbantásához adta a szellemi keretet, előzetes felkészülést és a szükséges lelki lángot. Majd Gödör Gyula szavaló művész, a szabadság- harcos szövetség tagja, Tollas Tibor költőnek, a haza szolgálatában végzett munkásságáról beszélt. Elmondta, hogy 1949-ben, a váci börtönben töltötte büntetését, amikor a börtön ablakait bebádogozták és így született meg a költő hires verse: "Bebádogozták minden ablakot". Utána elszavalta a verset, amiért nagy tapsot kapott. Gödör Gyula, politikai okok miatt 11 évet töltött különböző börtönökben. A megemlékezésen Gáspár Gyula olvasott fel az Aradi Vértanukról. A református egyház önképző köre pedig forradalmi verseket adott elő. A megemlékezés kezdetén a közönség a Szózatot, majd a végén a Himnuszt énekelte el. A szépen sikerült megemlékezés Nt. Korda László református lelkész záró szavaival ért véget. v. Szakály János Csak az tartozik a nemzethez, aki a nemzeti feladatokat vállalja. Teleki Pál
