Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony ezelőtt közölt felmérés, melynek értelmében a 15 és 19 év közötti fiatalok 93 százaléka nem hisz az egy^ ház tanításában és kigúnyol- ja, a média, magazinok, a pop-zene és a televízió hatása alatt. Keserű valóság ez, mely a teljes erkölcsi csődbe vezet, ahonnan egyáltalán nincs, vagy igen nehéz a helyes útra való visszatérés. Nem lehet vitás, hogy e kétségbeejtő zuhanásra csak egy magyarázatot találunk: Krisztust az ellenségei eleitől fogva gyűlölik és igyekeznek a benne való hitet megingatni, mert tudják, hogy üzelmeiket fenyegető, legyőzhetetlen hatalom, aki megtagad minden erőszakot, fertőzőnek tartja az aranyat, elítéli a haszonért való versenyfutást és a jóért való harcához egyetlen fegyvere a szeretet, aminél nincs nagyobb erő. Ezért ha nem is nyíltan, de minden erejükkel lépésről-lépésre való rombolással igyekeznek aláásni az Anyaszentegyház hitelét. így lassan ismét katakombákba szorul az igaz kereszténység és ha nem lépnek fel határozottan, nem erősítik meg magukat a történelmi egyházak, híveiket a modern Colosseum oroszlánjai elé dobálják ellenségeik, hogy a tébolyultnak tekinthető szekták tömege teljesen szétzúzza az Újtestámen- tumra épült egyházat. Ezért teljesen érthető, hogy nemcsak a születés történetét, de Jézus nevét sem ismerik, vagy ha igen, kizárólag káromkodás, felkiáltás, egyszóval indulatszavak formájában. Nem is beszélve azokról, — sajnos sok a „keresztény hittudós " is közöttük — kik Akadémiáikon a „történelmi" Jézus személyének kutatásával megingatják híveinek hitét. Mi, akik a nyugati világban élünk jól tudjuk, hogy itt az Advent hetekkel hosz- szabb, mint egykor szülőhazánkban volt, mert így kívánja az üzlet érdeke. Október közepétől mindenfelé harsognak az unalomig ismételt karácsonyi énekek. Mikulásnak, „Santa Claus- nak" öltözött bohócok özönlik el az utcákat, hogy a „ Christmas Spiritnek ” nevezett vásárlási kedvet növeljék. Ezek a derék Mikulások sajnos igen gyakran arra használják álarcukat és jelmezüket, hogy bankrablástól a kábítószer árusításig mindennemű bűncselekményt kövessenek el, amit inkognitójuk rendkívül megkönnyít. Ezt a hangulatot és könnyelműséget igyekszik fokozni bőkezű sponzorai segítségével a televízió, mikor a leghülyébb történetekkel, állatmesékkel és „soap operákkal" szórakoztatja nézőit. Mindent láthatunk, mindent hallhatunk az adventi hetekben, egyedül Jézus, az ünnepelt nevét nem ejtik ki, nehogy más világvallások híveit, vagy az ateista filozófiát „sérelem” érje. Igaz, hogy ebben az Isten nélküli világban lényegtelen az ilyen csekélység, mert csak a profit fontos. Kétségbeejtően sivár ez a modem Karácsony, melyben ajándékokkal igyekeznek pótolni a szeretet-hiányt, ami semmi más, mint a Aj e gváltó hitre épített országának helyébe állított „új világrend" templomból kivert kufárainak parancsuralma, mely Krisztus születésének résztvevőivel, s hitvallóival szembeállítja a mindent-tagadás, az Anti- krisztus birodalmának lélek- mérgezését. Modem világunk ünnepének szereplői ugyanazok, mint a régié, csak más jelmezben és más előjellel. Ott van a kisded, ■ Mária, József, a pásztorok, de a komák megfelelő ábrázolásban. Sőt a háttérben már Heródes is. Pontosabban a Kelet-Európából idesodródott Heródesek ugyancsak közöttünk élnek, de modem emberek lévén, takaros kis abortusz klinikáikon már az anyában elpusztítják a magzatot. Ugyancsak feltűnnek a „három királyok", Gáspár, Menyhért és Boldizsár, azonban az „új világrendben" más névre hallgatnak és nem csillag vezeti őket útjukon, mert a levegőszennyeződés gázai láthatatlanná teszik az eget. Az új királyok egyike a meggyilkolt, szexmániás államfelforgató szent, aki „álmot látott" (I had a dream), amiért néhány millió szavazat reményében születésnapját nemzeti ünnepnek nyilvánították. A másodiknak, — aki elkezdte a fiatalság teljes lezüllesztését nemcsak Amerika, hanem világszerte — már szobrot emeltek szülővárosában és szektája rajongással „King”-nek becézi, mint a „pop-kultúra" atyját. Nagyon valószínű, hogy kulturális értéke elismeréséül bocsátottak ki bélyeget az emlékére, ami Amerika örök szégyene. A harmadik király a csodálatos Michael, egy herma- frodita, akinek masculin volta kétséges, habár a tíz év körüli fiúgyerekekért rajong. Egyébként se nem férfi, sem nem nő, de azért csodálatos életéről öt órás filmet készítettek. Ilyenek tehát az „új világrend" karácsonyának szereplői. Szomorú kép ez? Az bizony! De ma ilyenek a materialista „Megváltás” prófétái, akik uraik párán-' csára mindent el akarnak pusztítani, amit kétezer év kereszténysége alkotott. Ha ezeknek, s rajongóiknak elmondanánk milyen élmény volt a „Betlehe- mezés ", az éjféli mise, amelyen felekezeti különbség nélkül mindenki részt vett, elmondanánk milyen áhítattal énekeltük: „Mennybőlaz angyal lejött hozzátok ”... Dicsőség mennyben az Istennek”, vagy „Krisztus Urunknak áldott születésén”, egyszerűen kiröhögnének bennünket. Függetlenül e félelmes képtől mégis hinnünk kell, mert aki feladja hitét az bűnrészessé válik az ellenség gaztetteiben és méltó a megvetésre. Világítsanak hát és adjanak reményt minden hívő kereszténynek e számunkra örökké szent ünnepen Prohászka Ottokár szavai: „ Világ, intézmények, környezeti szokások mind elváltoznak; nem szabad hozzájuk tapadni úgy, hogy lekössenek. Lelkűnknek nem szabad szenvednie tőlük...
